Végre bemutatkozott az Intel első 10 nm-es lapkája
Fő profiljához híven elsősorban különféle processzorokat jelentett be eddigi computexes előadásain az Intel: az Ice Lake mellett egy különleges kiadású nyolcmagos asztali modell is színpadra került.
A chipgyártó néhány év késést követően bemutatta első, tömeggyártásba (is) került 10 nanométeres processzorlapkáját. Az elsősorban notebookokhoz tervezett Ice Lake-U CPU-k a 10. generációs Core család első tagjai új, Sunny Cove processzormagokkal, az eddigieknél lényegesen erősebb, Gen11 GPU-val, amely a gépi tanulásos műveletek gyorsítására is képes. Az AMD tegnap leleplezett fejlesztéseire reagálva (jobb híján) egy különleges kiadású nyolcmagos asztali processzort is bejelentett az Intel, melynek magjai egységesen 5 GHz-es turbóval rendelkeznek.
A vállalat bejelentéseinek minden bizonnyal legfontosabb momentuma a mobil Ice Lake, amely a gyártó első 10 nanométeres tömeggyártást is megért processzordizájnja. A szóban forgó csíkszélesség mintegy 2-2,5 évet késett. Az Intel már korábban elismerte, hogy fejlesztésnél túllőttek a célon, az eljáráshoz párosított elvárások túl agresszívnek bizonyultak, melyeket a fejlesztőcsapat végül képtelen volt időre teljesíteni. A 10 nanométerhez ugyanis 2,7-es skálázódási tényezőt határozott meg a cég, vagyis ennyivel nőtt volna a tranzisztorsűrűség a 14 nanométerhez képest. Ez agresszívabb, mint korábban, a 14 nanométer például csak 2,4-es tényezőt hozott, a versenytársak pedig sokkal lazább, 1,5-2 körüli tényezőkkel dolgoznak. Egyes pletykák szerint az Intel végül kénytelen volt visszavenni a skálázódás mértékéből, ám, hogy ez végül valóban megtörtént-e, arról egyelőre nincsenek információk.
Az első Ice Lake az aktuális generációhoz hasonlóan legfeljebb 4 darab processzormaggal érkezik, tehát az Intel egyelőre nem emeli tovább a kategória magszámát. A mikroarchitektúrához, ezzel együtt pedig az egyes magok felépítéséhez komolyan hozzányúlt az Intel, amelyre a Skylake 2015-ös bemutatása óta nem volt példa. (Sunny Cove egyes fejlesztéseiről még decemberben számolt be részletesen a HWSW.) A vállalat szerint a módosítások hatása átlagosan 18 százalékos IPC növekedésben mutatkozik meg, tehát azonos órajel és magszám mellett ennyi gyorsulást hozhat az Ice Lake. Ez bár önmagában méretes ugrásnak tekinthető, a Skylake óta eltelt négy évet tekintve már nem annyira nagy az előrelépés. (Az AMD tegnap 13-15 százalékról beszélt a Zenről a Zen 2-re lépve, nagyjából bő két év leforgása alatt.)
A magok mellé új GPU-t társítottak a mérnökök. A vállalat ezen a téren szintén nem mutatott sokat az elmúlt években, a Skylake óta gyakorlatilag grafikában sem történt érdemi előrelépés, a Gen11 kódnevű integrált GPU viszont ezen végre változtat. Az Ice Lake-kel megjelenő fejlesztés ugyanis az Intel első, 1 TFLOPS-ra képes mainstream mobil egysége, hála a GT2-es konfigurációba tervezett 64 darab EU-nak. Utóbbi már önmagában jelentős (166 százalékos) ugrás, a jelenleg piacon lévő GT2-es GPU-k (pl. UHD Graphics 630) ugyanis mindössze 24 EU-t tartalmaznak. Ehhez jönnek hozzá a különféle mikroarchitekturális fejlesztések, a gyorsabb memória-hozzáférés, illetve a korábbinál nagyobb, 3 megabájtos dedikált L3 szelet. Az Intel szerint mindezeknek hála a Gen11-es Iris Plus Graphics képes lehet felvenni a verseny, sőt, bizonyos esetekben akár meg is előzni az AMD Ryzen 3000-es mobil sorozatának Vega grafikus egységét.
Az Intel kiemelte a GPU INT8 műveletvégző képességét, melyet a konkurensekhez hasonlóan a gépi tanulásos művelet-végrehajtás gyorsításához használna (vagy inkább használtatná) ki. A cég szerint ennek hála 2-2,5-szer gyorsabb hajthatóak végre a különféle műveletek (pl. képfelismerés) az előző generációhoz képest. A vállalat háttérelmosással demonstrálta a képességet, amely például egy videóhívásnál jöhet kapóra. Ez alapvetően nem számít újdonságnak, az elmúlt nagyjából 2 évben megjelent felsőkategóriás okostelefonok is képesek hasonlóra. Ennél érdekesebb a Dynamic Tuning 2.0, amely gépi tanulással igyekszik működtetni az energiamenedzsmentet, a felhasználó szokásaihoz optimalizálva a paramétereket. Az Intel szerint ezzel gyorsabb végrehajtás és/vagy hosszabb akkus üzemidő érhető el, már amennyiben a felhasználó telepíti és futtatja az ehhez szükséges szoftvert.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
A GPU mikroarchitektúrája mellett fejlődik a media blokk is, amely így jobb HEVC kódolást/dekódolást ígér, már akár 8K felbontás mellett. A kijelzőmotor sem maradt érintetlenül, amely végre megkapja az AMD által csak Freesyncként marketingelt VESA Adaptive Sync technológia támogatását a DisplayPort 1.4-gyel és a HDMI 2.0-val, illetve a HDR10 támogatással egyetemben.
Az Intel az integrált északi híd, illetve a PCH környékén is fejlesztéseket eszközölt. A memóriavezérlő a DDR4-3200 modulokat (chipeket) is támogatja, ám ennél sokkal fontosabb, hogy már az okostelefonos piacon remekül bevált LPDDR4X-3733 is támogatott, mely alacsonyabb fogyasztás mellett képes nagyobb sávszélességet biztosítani (kétcsatornás módban kb. 60 GB/s), növelve a hatékonyságot és az akkus üzemidőt. A 14 nanométeren készülő, a processzorral azonos tokozásra helyezett PCH egy teljesen integrált feszültségvezérlőt (FIVR) kapott, aminek hála 15 százalékkal csökkenthető a platform (vagyis az alaplap) területe.
Ehhez csatlakozik egy integrált Wi-Fi 6 kontroller, amelyhez a fizikai interfészt most is egy CNVi (Connectivity Integration Architecture) modul formájában kínálja az Intel. Fejlődött a beépített audio DSP is, mely immár Wake-On-Voice támogatással is rendelkezik, vagyis az alvó állapotból hangalapú ébresztés is megoldható. A PCH továbbá hat USB 3.1 portot, PCIe Gen3 sávokat (16 darabot), SATA csatolót, illetve eMMC 5.1 interfészt kínál. Az Ice Lake a négy Thunderbolt 3 portot is kínál, az ehhez szükséges áramkör azonban kissé meglepő módon a CPU-ba került.
Az Intel első körben az Ice Lake-U, vagyis a 15 wattos modellek szállítását kezdte meg az OEM partnereinek, de a lapkára alapozva lesznek 9 és 28 wattos termékek is. Az új CPU az 1000-es sorozatba kerülnek majd a már megszokott Core i3, i5, illetve i7 márkanéven (pl. Core i7-1065 G7). (A vállalat egyelőre nem publikálta az új processzorok pontos specifikációt, így ezzel később egészítjük ki a cikket.)
Nyolc mag 5 GHz-en
Az Ice Lake mellé egy régi-új asztali modellel is készült az Intel, a Core i9-9900KS ugyanis gyakorlatilag a i9-9900K magasabb órajelekkel rendelkező variánsa. (Ez nem meglepő, hisz ahogy a közelmúltban kiszivárgott, az Intel még jó darabig nem hoz 10 nanométeres terméket az asztali kliensprocesszorok piacára.) A i9-9900KS alapfrekvenciája 4, az összes magra vonatkozó turbó pedig 5 GHz, amely rendre 400 és 400 megahertzes előrelépést jelent. A chipgyártó különleges kiadású (special edition) termékként kezeli a terméket, amelynek sem a TDP-jét, sem pedig az árát nem közölte. Borítékolhatóan mindkettő magasabb lesz az i9-9900K paramétereinél, de, hogy pontosan mennyivel, az csak valamikor az utolsó negyedévben derül ki, az Intel ugyanis ekkorra ígéri a megjelenést.