Továbbra is nyomtatja a pénzt a mobilszolgáltatás

A magyar lakosság számára továbbra is a mobiltelefon számít a legfontosabb, nélkülözhetetlen távközlési szolgáltatásnak, és úgy tűnik, ezzel párhuzamosan hajlandó is erre folyamatosan többet áldozni az átlag előfizető - legalábbis ez derül ki egy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült, a hazai háztartások körében elvégzett reprezentatív felmérésből. A hírközlési szektorban ezzel együtt tavaly mintegy 5,4%-kal estek az árak, 2,8%-os infláció mellett - a hatóság szerint mindez elsősorban a két lépcsőben végrehajtott internetáfa-csökkenésnek köszönhető. Kisebb szépséghiba, hogy ebből saját bevallása szerint lényegében semmit nem érez a lakosság.

Évről-évre többet költünk

Az NMHH számára az Ariosz által készített, közel 140 oldalas éves jelentés mélyreható betekintést biztosít a hazai távközlési piac számos aspektusába. A felmérésnek idén is az egyik legfőbb tanúsága az, hogy a mobilpiac Magyarországon továbbra is kvázi nyomtatja a pénzt, a háztartások mobilszolgáltatásokra fordított bruttó havi költése évről-évre stabilan növekszik, tavaly elérve a 9500 forintot. Egy átlag magyar háztartás ennek az összegnek nagyjából a negyedét költi vezetékes telefonra, valamivel kevesebb mint a felét tévészolgáltatásra és körülbelül a felét vezetékes internetszolgáltatásra - derül ki a felmérésből.

^{Forrás: NMHH}

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A SIM-kártyákra levetített átlagköltés háztartásonként 2018-ban 4472 forint volt, nagyjából 400 forinttal több, mint két évvel korábban és kb. 200 forinttal több, mint 2017-ben, ezzel párhuzamosan a teljes piac árbevétele a 2017-es 320 milliárd forintról 340 milliárd forintra nőtt. Érdekesség, hogy a vezetékes internetszolgáltatások piaca annak ellenére bővült 127 milliárd forintról 142 milliárd forintra, hogy a háztartások részpiaci költése stagnált, miközben az aktív elérések száma csekély mértékben ugyan, de először haladta meg a hárommillió darabot.

A frissen megjelent felmérés apropóján a hatóság által kommunikált egyik legfontosabb üzenet, hogy az internetáfa két lépcsőben végrehajtott csökkenésének hatására az internetszolgáltatások bruttó ára - változatlan nettó árak mellett - mintegy 11 százalékkal csökkent. Ennek némileg ellentmond a kutatás, mely szerint az átlagköltés ebben a szegmensben tavaly háztartásonként havi 4290 forint volt, ami gyakorlatilag változatlan árszintet jelent a korábbi évekhez viszonyítva. Az árpercepciókat felmérő Van-Westendorp teszt szerint egyébként ezt az árszintet a megkérdezettek "marginálisan drágának" tartják, a szolgáltatások árának ideális tartománya valamivel havi 4000 forint alatt ér véget.

^{Forrás: NMHH}

Ezzel együtt a felmérés alapján kijelenthető, hogy a távközlési piaci árak lejjebb szorítására tett kormányzati erőfeszítések (internetáfa-csökkentés, digitális jólét csomagok) dacára a fogyasztók nagy többsége (83-85%-uk) lényegében változatlannak érzi az árakat a távközlési piacon. Sőt, bizonyos szegmensek esetén többen gondolják úgy, hogy kis mértékben nőttek az árak, mint azok, akik szerint valamivel kevesebbet kell fizetni.

Migránshelyzet

A hatóság megrendelésére készített felmérés egy másik, fontos tanúsága a mobilmigrációs tervekkel kapcsolatos adatgyűjtemény, mely különösen most, a piac várható bővülése (a DIGI mobilpiaci szerepvállalása) kapcsán válhat érdekessé. Ebben a panelben azt a kérdést tették fel a résztvevőknek, hogy rendelkeznek-e mobilelőfizetéssel, illetve ha igen, terveznek-e szolgáltatót váltani vagy további előfizetést kötni a közeljövőben. A megkérdezettek túlnyomó többsége (91%-uk) semmilyen irányba nem migrál és nem bővít, míg 3% tervezi új előfizetés vásárlását a meglévő mellé, a szolgáltatóváltási hajlandóság pedig lényegében hibahatáron belül van.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a DIGI potenciálisan a hazai mobilelőfizetői bázis 3%-át szerezheti meg (ez egyébként mintegy 255 ezer lakossági előfizetést takar) röviddel a piacra lépését követően, hiszen egy előfizető ugyanattól a szolgáltatótól is beszerezhet újabb SIM-et, SIM-eket, ráadásul az operátorok ezt többnyire különböző kedvezményekkel igyekeznek is ösztönözni. A társaság ugyanakkor kezdetben támaszkodhat arra a meglévő, mintegy 750 ezer háztartásra, ahol már jelen van valamilyen vezetékes szolgáltatással - az újonnan megjelenő mobilszolgáltatásokat alighanem elsősorban ezek számára fogja kiajánlani a szolgáltató.

A hatóságnak erre, vagyis az egybe csomagolt szolgáltatások (bundling) népszerűségére vonatkozóan is van friss statisztikája. Ezek szerint a magyar háztartások kétharmada előfizet legalább mobiltelefonra, tévére és internetre, mind a négy szolgáltatás pedig több mint egyharmaduknál megtalálható. Mindezek alapján a jövőben erősödhet azoknak a szolgáltatóknak a piaci dominanciája, melyek olyan portfólióval rendelkeznek, melyben a vezetékes- és a mobilszolgáltatások egyaránt jelen vannak.

Ilyen szolgáltatóból jelenleg csak egy van a magyar piacon, a Magyar Telekom mellé ugyanakkor rövidesen csatlakozik a DIGI és a Vodafone Magyarország is (a UPC Magyarország felvásárlását követően), miközben a Telenor Magyarország marad az egyetlen olyan, több millió ügyféllel rendelkező távközlési cég, amely csak vezeték nélküli portfólióval rendelkezik. Hogy mindez a későbbiekben milyen hatást gyakorolhat a magyar távközlési piaci erőviszonyokra, azt egyelőre lehetetlen megjósolni. A rövidesen induló 5G-s szolgáltatások fix-mobil helyettesítő szerepében bízó Telenor mindenesetre rövid távon nehéz helyzetbe kerülhet, kérdés, hogy a 4-play irányba tartó DIGI és a Vodafone által potenciálisan elszívott ügyfelek később visszatalálnak-e a cseh befektetői kézben lévő operátorhoz.