DIGI Mobil: kritikus lehet az első néhány hónap

A HWSW által korábban megismert információkkal ellentétben mégis egyedül lesz kénytelen elindítani saját infrastruktúráján a mobilszolgáltatást a DIGI Magyarország Kft, a cég mellé egyetlen piaci szereplő sem állt be sem nemzeti roaming sem egyéb, infrastruktúra-megosztási modellel. Ez két szempontból is jelentős veszteség a román kézben lévő szolgáltató számára: Egyrészt így kizárt, hogy a cég akár csak lakosságra levetítve közel teljes országos lefedettséget kínáljon a mobilszolgáltatással, másrészt pedig a szűkös kapacitás miatt ha túl széles ügyfélkör számára kiemelkedően jó ajánlatokkal hozakodik elő a DIGI, szempillantás alatt térdre rogyhat a hálózat a terhelés alatt.

Nem csak 4G-re építenek

A DIGI a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2014-es frekvenciapályázatán nyerte el egyetlen, összesen 10 MHz széles duplex blokk használati jogosultságát az 1800 MHz-es frekvenciasávban. A kiírás és a hatályos uniós szabályozás értelmében a megszerzett frekvenciát a szolgáltatók technológiasemlegesen használhatták fel, az öt évvel ezelőtti pályázaton megszerzett spektrum túlnyomó részét az LTE-hálózat kapacitásának és lefedettségének bővítésére fordították a mobilcégek.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Eleinte teljes egészében LTE-alapú mobilkommunikációt vizionált a DIGI is a negyedik országos infrastruktúrán, ám a tervek azóta változtak. A szolgáltató az utóbbi hónapokban turbósebességgel húzza fel országszerte saját állomásait, melyek nagy részén a jelszórás azonnal meg is kezdődött. A vállalat ugyanakkor a korábbi tervekkel ellentétben úgy paraméterezte fel az Ericsson technológiájára épülő bázisállomásokat, hogy azok a rendelkezésre álló 1800 MHz-es sávban a 4G mellett 2G-szolgáltatást is képesek legyenek nyújtani.

^{A DIGI ügyfélszolgálati pontja Debrecenben}

Ezzel egyszersmind megoldódott a régebbi készülékek kezelésével kapcsolatos dilemma, vagyis a DIGI induló mobilhálózatára minden, 1800 MHz-es sávban GSM-kapcsolatra képes mobiltelefon tud majd csatlakozni, azaz a szolgáltatás nem korlátozódik majd azokra a jellemzően drágább készülékekre, melyek támogatják a 4G-alapú hangszolgáltatást (VoLTE). Ez ugyanakkor egyben azt is jelenti, hogy a cellák amúgy sem túl bőséges 4G kapacitása tovább csökken, hiszen a rendelkezésre álló spektrum egy részét át kellett csoportosítani a 2G szolgáltatások számára.

Mindez persze egy minimális kínált sávszélesség-maximumra épülő csomagválasztéknál (mint amilyent például a UPC Mobil is biztosít az előfizetők számára) még éppen elégséges lehet, ugyanakkor a lefedettséggel kapcsolatos probléma ezzel nem oldódik meg: Míg a versenytárs szolgáltatók 98% százalékos vagy akár a feletti országos területi lefedettséggel kínálnak 4G-s és 2G-s szolgáltatásokat, addig a DIGI az alacsonyabb sávok hiányában szigetszerűen kénytelen építkezni, elsősorban a nagyvárosokra, illetve a sűrűn lakott településekre koncentrálva - azok közül is leginkább azoknál lehet számolni megfelelő kiépítettséggel, ahol a DIGI mint vezetékes szolgáltató amúgy is jelen van.

Talán jövőre bővíthetnek

A lefedettséggel kapcsolatos probléma ráadásul nem oldódhat meg egyhamar - kivéve ha végül mégis sikerül valamelyik piaci szereplővel megegyeznie időközben a cégnek. Az NMHH illetékesei egy mai háttérbeszélgetésen közölték, idén nyár elején hirdetik meg a 2019-es frekvenciaaukciót, melyen a 700, a 2100, a 2600 és a 3600-3800 MHz-es sáv szabad blokkjaira lehet majd pályázni. Ezek közül a lefedettség növelésére egyedül a 700 MHz-es sáv alkalmas, ezt a spektrumot ugyanakkor csak jövő szeptembertől kezdhetik el használni a nyertes szolgáltatók (az UHF sáv felső részének kiürítését követően), másrészt ezért a pakkért lesz a várhatóan a legélénkebb a verseny, ami bizonyára pillanatok alatt felveri a licitárakat. Kérdéses, hogy a DIGI rendelkezik-e elegendő anyagi forrással ahhoz, hogy ilyen körülmények közt spektrumot szerezzen a 700 MHz-es sávban, e nélkül azonban önerőből soha nem lesz képes a társaság a három már piacon lévő, saját infrastruktúrával rendelkező operátorral versenyre kelni, legalábbis ami a szolgáltatás műszaki hátterét illeti. 

A szolgáltatás indulásakor belőtt árszint egybehangzó várakozások szerint rendkívül nyomott lesz - legalábbis a magyar piacon megszokottakhoz képest -, ám ez is csapdát rejthet magában a DIGI számára. Ha a túl csábító ajánlatok miatt tömegek szerződnek át a céghez a versenytársaktól, az amúgy is szűkös kapacitás még több előfizető közt oszlik majd meg, ami szélsőséges esetben szolgáltatáskimaradásokhoz, rendkívül lelassuló mobilnethez vezethet.

Egyes számítások szerint amennyiben a DIGI a jelenlegi frekvenciaallokációt használja majd az éles szolgáltatáshoz is, az a szektoronkénti kapacitást legjobb esetben is 20-25 Mbps-ben maximálja letöltési irányban, feltöltési irányban pedig legfeljebb ennek az értéknek a fele lehet reális. Összehasonlításképpen a három hazai szolgáltató üzemeltetésében régóta vannak olyan állomások, melyek elméletben akár 450 Mbps sávszélességet biztosítanak letöltési irányban - igaz, ezen a kapacitáson jóval több előfizető is osztozkodik.

Bár a vezetékes szolgáltatások területén - különös tekintettel az FTTH-hálózatra - a DIGI az elérhető legfejlettebb szolgáltatást kínálja az ügyfelek számára, rendkívül versenyképes áron, a mobilszolgáltatások minőségét tekintve borítékolható lemaradással fog küzdeni a cég az indulási időszakban. Kérdéses, hogy mindezt a hagyományosan jó minőségű szolgáltatásokkal "elkényeztetett" magyar mobilos előfizetői bázis hogyan tolerálja majd, mindenesetre jó eséllyel az árérzékeny, kevéssé mobilis felhasználók fognak elsőként lecsapni a szolgáltatásra, netán azok, akik a kétkártyás okostelefonjukban - legalábbis eleinte - kiegészítő szerepet szánnak egy olcsó DIGI-s előfizetésnek.