Kettősség jellemzi a magyar mobilpiac elmúlt éveit

Miközben a mobilszolgáltatások technológiai alapjai az évek során gyökeres változásokon estek át, illetve bizonyos szolgáltatások iránt a korábbinál jóval nagyobb igény jelentkezett, a magyar mobilpiacon továbbra is betonba öntött a három, saját hálózattal rendelkező operátor, a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország piaci pozíciója. Az MVNO szegmens - alighanem az erős MNO-ráutaltságából eredően - eközben lényegében tetszhalott állapotban van, a teljes piac 1 százalékát sem tartják kézben az alternatív szolgáltatók.

Mindez - sok más, érdekes adat mellett - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ma közzétett mobilpiaci jelentéséből derül ki, melyet a hírközlést szabályozó szerv 2015. óta először publikált. A hatóság korábban éveken keresztül adott ki havi rendszerességgel gyorsjelentéseket a piac állapotáról, ám az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló riportot a szolgáltatók folyamatosan torzították majd végül gyakorlatilag megfúrták. Ezért az önkéntes adatszolgáltatásból előbb törvénymódosítás révén kötelező adatszolgáltatás lett, majd ezt követően hosszú évekig tartó tárgyalássorozat kezdődött a szolgáltatókkal arról, hogy minek is kellene szerepelnie a jelentésben annak érdekében, hogy senki érdekei ne sérüljenek.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Az NMHH és a szolgáltatók egyezségén alapuló új mobilpiaci jelentés a korábbiakhoz képest lényegesen több adatot tartalmaz, ezzel jóval árnyaltabb képet fest a magyar mobilpiac helyzetéről, mind a technológiai hátteret, mind pedig a szolgáltatáshasználatot illetően. Fontos változás, hogy a legtöbb adat aggregált módon jelenik meg a hatóság új riportjában, szolgáltatói piaci részesedést egyedül a hívás- és adatforgalmat bonyolított SIM-ek esetén közöl a gyűjtemény.

Az új riport a 2015. utolsó negyedévétől 2018. utolsó negyedévéig tartó hároméves időszakot öleli fel, negyedéves bontásokban, a periodika ezt követően is marad negyedéves, ami kiküszöböli a korábbi jelentéseket szolgáltatói oldalról ért egyik legfőbb kritikát, mivel az operátorok így nem tudnak pusztán a gyorsjelentésekben szereplő adatok alapján reagálni egymás akcióira. Az új adatösszetétel ezzel együtt is kevéssé alkalmas arra, hogy a marketingkommunikáció lecsapjon rájuk - emlékezetes, hogy évekkel ezelőtt a szolgáltatók a gyorsjelentésekben szereplő adatok alapján építettek fel például olyan kampányt, ami a szolgáltatási lefedettséget hasonlította össze dacára annak, hogy ezt a paramétert nem is egységes metodika alapján adták meg az operátorok (ez az adatközlés már a korábbi rendszerben kikerült a gyorsjelentésekből).

A hatóság új piaci jelentése alapján az alábbi, lényeges sarokkövek állapíthatók meg a magyarországi mobilpiac állapotát illetően:

• Mind az aktivált, mind a forgalmat bonyolított SIM-ek esetén stagnál a magyar piac, előbbiből kb. 11,1 millió, utóbbiból 10,3 millió darab volt tavaly év végén.
• A post-paid (előfizetéses) és a pre-paid (feltöltőkártyás) SIM-ek részaránya folyamatosan tolódott a post-paid irányba. A forgalmat bonyolított post-paid kártyák aránya három év alatt 57,6 százalékról 64,6 százalékra nőtt.
• Sem a hívásforgalmat, sem az adatforgalmat bonyolított SIM-ek esetén nem változott számottevően a szolgáltatók piaci részesedése. A piacvezető továbbra is a Magyar Telekom (a hangpiacon 44,9 százalékos részesedéssel 2018. végén), a második a Telenor 28 százalékkal, míg a Vodafone továbbra is harmadik 26,4 százalékkal. Az internetforgalmat bonyolító SIM-ek esetén a Telekom szintén közel 45%-on áll, míg a Telenor és a Vodafone egy százalékon belüli eltéréssel, 27,25 és 26,76 százalékkal követik a piacvezetőt.
• Jelentősen változott ugyanakkor az adatéhség, adathasználat: A három hazai operátor ügyfelei tavaly év végén több mint négyszer annyi adatot forgalmaztak okostelefonjukon vagy large screen eszközükön (tablet, PC), mint három évvel korábban. Az adathasználati bumm jól látszik az egy előfizetőre levetített forgalom alapján: míg 2015. végén egy okostelefonos SIM-re havonta átlagosan 0,68 GB forgalom jutott, addig három évvel később 2,41 GB-ra nőtt a havi átlagforgalom.
• A legtöbben okostelefonon használnak mobilnetet, a large screen szegmens az elmúlt években lényegében stagnált. 
• A hívásszolgáltatások és internetszolgáltatások technológiai háttere egyaránt változott. A mobilhívások esetén még továbbra is a 3G-s kapcsolat dominál, ugyanakkor míg 2015-ben a fennmaradó hányadot a 2G-s hívások adták, addigra tavaly év végére a 4G-alapú hang forgalom megelőzte a 2G-t. A legutóbbi publikált időszakban a hanghívásoknak több mint 12 százaléka zajlott 4G hálózaton.
• Az Európai Bizottság 2017-ben életbe lépett új roamingrendeletének hatása a külföldi forgalmon masszívan megmutatkozik. A korábban csillagászati összegekbe kerülő adatroamingot szinte azonnal jelentősebb tömegek kezdték el használni, az adatforgalmat bonyolító kártyák aránya a duplájára, a forgalom pedig a négyszeresére nőtt.

A fentebb részletezett változások mellett újdonság továbbá, hogy a hatóság mostantól bizonyos statisztikaelemek tekintetében megkülönbözteti a lakossági és üzleti szegmenst, valamint az M2M-forgalomban részt vevő SIM-eket, illetve azok forgalmának alakulását. Az NMHH a jövőben a vezetékes és televíziós műsorszóró piacról kiadott gyorsjelentéseit is átalakítja, részben a mobilpiaci jelentés szellemiségében. Az NMHH frissen közzétett mobilpiaci jelentése erről a hivatkozásról tölthető le.