Továbbra sem tisztázott az 5G egészségre gyakorolt hatása
Az új generációs mobilhálózatok kiépítése kapcsán időről-időre előkerülő kérdés vagy aggodalom, hogy az újabb, eddig még széles körben nem alkalmazott frekvenciasugárzás gyakorol-e bármilyen káros hatást az emberi szervezetre.
Svájc folyamatosan vizsgálja majd az 5G-s hálózatok működésének emberi szervezetre gyakorolt hatásait és rendszeresen tájékoztatja a lakosságot az eredményekről - döntött szerdán a helyi kormányzat. Az új generációs mobilhálózatok kiépítése kapcsán kialakuló, vélt vagy valós egészségkárosító hatások az alpesi országban különösen nagy figyelmet kapnak, ami bizonyos területeken lényegében ellehetetleníti a hálózat kiépítését, miközben a szolgáltatók éppen februárban fizettek tekintélyes summát (mintegy 380 millió svájci frankot) az államnak az 5G-s frekvencialicencekért.
Az aukciót követően az 5G-s hálózatok élesbe állítása kapcsán eddig soha nem látott tiltakozás volt tapasztalható Svájcban. A civil szervezetek érvelése szerint az újabb frekvenciák bekapcsolása a vezeték nélküli telekommunikációs hálózatokba potenciálisan káros hatást gyakorol az emberi szervezetre, ráadásul mindezt feleslegesen, hiszen a jelenlegi hálózatok minden adatátviteli igényt tökéletesen ki tudnak szolgálni. A helyzet azután vált igazán feszültté, hogy az utóbbi hetekben több helyi önkormányzat és tartomány is csatlakozott a civil kezdeményezésekhez.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Múlt héten Svájc harmadik legnépesebb kantonja, Vaud határozott arról, hogy ideiglenes jelleggel nem ad ki újabb engedélyt 5G-s bázisállomások létesítésére. Az átmeneti tiltás mindaddig biztosan fennáll majd, amíg helyi környezetvédelmi hivatal nem készül el azzal a jelentéssel, mely átfogó képet ad az új technológia potenciális környezeti hatásairól. Helyi lapértesülések szerint Genf és Wallis kanton néhány napon belül követheti Vaud példáját.
Az új generációs hálózatok kapcsán leginkább az úgynevezett milliméteres hullámhosszú spektrum kiterjedt(ebb) használata kelt aggodalmat a civilek körében. A tipikusan a 6 GHz feletti sávokat mindeddig nem, vagy csak elvétve használták a telekommunikációs hálózatok, a jelenlegihez képest jelentősen nagyobb átviteli kapacitás azonban csábító lehetőséget kínál a szolgáltatóknak arra, hogy az utolsó előfizetői szakaszon (last mile) alkalmazzák a technológiát. Mivel ezeknek a frekvenciáknak lényegesen rosszabb a hullámterjedési mutatójuk, mint a mobilhálózatokban tradicionálisan használt spektrumoknak, ezért az antennákat az előfizetőkhöz jóval közelebb kell elhelyezni, ami egyben azt is feltételezi, hogy lényegesen több sugárzó komponenst kell telepíteni az egységnyi lakossági elérés érdekében.
A svájci hatóságok által végzett felmérések szerint ezzel együtt a helyi lakosságnak alig több mint a fele tart attól, hogy a mobilhálózatoknál használt antennák keltett úgynevezett nem ionizáló sugárzás bizonyos mértékben káros lehet az emberi szervezetre. A kormányzat szerint ugyanakkor az 5G-s hálózatok sugárzási értékeinek rutinszerű mérése nem biztosított, ezért született meg a szerdai döntés egy folyamatos monitoring-rendszer létrehozásáról.
Az 5G-s hálózatok év végén tervezett indulásához emellett szükség lehet arra is, hogy a parlament módosítsa a jelenleg érvényben lévő sugárzási határértékeket a megadott sávokban, ezt azonban a nem tisztázott potenciális egészségügyi kockázatokra hivatkozva már kétszer leszavazta a svájci törvényhozás.