Egymillió telekom-végponton lehetne gigabites net

Több mint egymillió olyan potenciális vezetékes végpont található ma Magyarországon, melyen a Magyar Telekom akár 1 Gbps le- és feltöltési sávszélességet biztosító internetcsatlakozást képes szolgáltatni - jelentette be mai közleményében a társaság. A cég 2014-től kezdődően több mint 240 milliárd forintot költött a vezetékes- és mobilhálózatok fejlesztésére, kisebb részben uniós forrásból, illetve állami támogatásból, további célja pedig a mára elavult rézhálózatok lecserélése minél nagyobb területen.

Fény a kábelalagút végén

Ebben az időszakban csaknem megduplázódott az optikai (FTTH) elérések száma a Telekom hálózatán, a szolgáltató szerint mára csaknem minden negyedik elérést ezen a technológián biztosít a cég. A tényleges csatlakozások számát tekintve ugyanakkor már nem ennyire rózsás a helyzet, az ügyfélszám-növekedés azonban ezen a területen is jelentős. Míg 2016. végén alig több, mint 100 ezer optikai végpont élt a Telekomnál, addig 2017. végére ezek száma elérte a 154 ezret, tavaly év végén pedig a 210 ezret - vagyis két év alatt megduplázódott a ténylegesen használt FTTH végpontok száma a szolgáltatónál. 

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A Telekom szerint az optikai fejlesztések nem csak a nagyvárosokra terjedtek ki, így ma már több mint 300 olyan vidéki településen érhető el az FTTH-hálózat, ahol kevesebb mint ötezren élnek, sőt, ezek fele olyan kistelepülés, ahol a lakosságszám az ezret sem éri el. A szolgáltató ezzel együtt hozzáteszi: ma már minden második vezetékes elérés képes letöltési irányban legalább 100 Mbps sávszélességű kapcsolatot biztosítani.

Minden modernizációs szándék és technológiai fejlesztés ellenére ugyanakkor rendkívül makacsul tartja magát a szolgáltatónál a réz érpárra épülő xDSL-hálózat. A Telekomnál a mai napig a legtöbb vezetékes előfizető (több mint 540 ezer kiskereskedelmi végpont) ezen a technológián csatlakozik az internetre, ráadásul az xDSL végpontok száma két év alatt nem egészen húszezerrel csökkent csupán. A második legnépszerűbb átviteli technológia a Magyar Telekom hálózatán a kábelhálózat (HFC), melyet jelenleg csaknem 400 ezer végponton használnak ténylegesen, az előfizetői kör pedig lassan de biztosan folyamatosan nő.

Kábeles és optikai lefedettségű területen egyaránt a Telekomnál jelenleg 150 Mbps kínált letöltési sávszélesség a minimum, míg kábelnetes területen 500 Mbps a maximum, FTTH hálózatok esetén viszont már 2 Gbps sávszélesség is elérhető letöltési irányban. A szolgáltató a rézhálózatból is igyekszik minél többet kisajtolni különféle technológiákkal (vektoring, bonding), a hálózat jellegéből fakadóan azonban itt már jelentős tartalékokkal nem tud élni a társaság.

A HFC-t még lehet fejleszteni

A kábelhálózatban ugyanakkor még jelentős kapacitástöbblet rejlik, melyet egyrészt a last mile szakaszt lerövidítő, hatékonyabb szegmentálást biztosító deep fiber technológiával, másrészt a EuroDOCSIS 3.1-es szabvány bevezetésével lehet kiaknázni. A szolgáltató ez utóbbi fejlesztésekkel belátható időn belül képes lesz majd 1 Gbps vagy a fölötti végponti sávszélességet biztosítani a HFC-hálózaton keresztül is anélkül, hogy az egész hálózatot újra kellene kábelezni.

A kábelhálózatok további bővítésével a technológiából adódó le- és feltöltési asszimmetria is javulhat valamelyest, ami jó hír lehet azoknak, akik nem csak letöltenek az internetről, hanem nagy mennyiségű adatot töltenek fel, netán VPN-t használnak. Míg az optikai végpontokon - bizonyos kereteken belül - teljesen szimmetrikus kapcsolat biztosítható, addig DOCSIS hálózaton keresztül a kínált feltöltési sebesség alig három-négy százaléka a letöltési sávszélességnek. Ez a Telekom jelenlegi leggyorsabb DOCSIS csomagja esetén 500 Mbps letöltési tempó mellett 22 Mbps feltöltési sávszélességet jelent.