Megszavazta az EP az uniós szerzői jogi reformot
A zeneipari lobbi végül sikerrel érvényesítette akaratát, az Európai Parlament mai szavazásán átment az Európai Unió szerzői jogi reformja, mely az utóbbi évek egyik legvitatottabb irányelve lett a nemzetközösségnek.
Az előzetes várakozásokkal ellentétben még a jelenlegi törvényhozási ciklusban megszavazta az Európai Parlament az EU szerzői jogi reformját, mely egy több ponton elavult, tizenhét évvel ezelőtt létrehozott szabályrendszert aktualizál. Az EP mai szavazásán 348 képviselő szavazott az új irányelv mellett, 274-en ellene, míg a legvitatottabb, 13-as cikkelyt lényegében hatályon kívül helyező, utolsó pillanatban beadott indítvány elutasítása 5 szavazaton múlt. Az Európai Parlamentet és a tagállamokat egyaránt erősen megosztó reform a következő években jelentős hatást gyakorolhat majd arra, hogy a jogvédett tartalmak hogyan jelennek majd meg az interneten.
Az új szabályozás kapcsán nem csak a lobbiszervezetek, jogvédők és techcégek közt voltak jelentős érdekellentétek, hanem - ahogy a végső szavazáson is látszott - a tagállamok sem tudtak egyetértésre jutni minden kérdésben. A vitát a széles körben támadott 11-es kiegészítő szerzői jogról (ancillary copyright) és a 13-as védett tartalmakról szóló cikkely keltette. Előbbi a "linkadónak" nevezett rendelkezést tartalmazza, mely alapján a vállalatok nem másolhatnak ki cikkeket és nem jeleníthetnek meg automatizált részleteket felületeiken (snippets), csak ha fizetnek a szerzőknek és a kiadóknak a tartalomért, míg utóbbi online tartalomszűrők bevezetését teszi kötelezővé az olyan tartalommegosztó oldalak számára, mint amilyen például a YouTube.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A szavazást követően röviddel reagáltak az érintettek. A Google leszögezte, véleménye szerint a direktíva jogbizonytalanságot szülhet és árthat az európai "kreatív és digitális gazdaságnak", míg a kiadók, szerzői jogvédő szervezetek jelentős horderejű sikerként ünnepelték a reformcsomag elfogadását. "A korábbi, egészen más körülmények között született szabályozással szemben ezután majd az olyan, a felhasználók számára tartalmak feltöltését engedélyező platformok, mint a YouTube, nem hivatkozhatnak arra, hogy “semleges tartalomszolgáltatók”, miközben valójában profitorientált médiacégként működnek – hanem jogi felelősséggel tartoznak a közzétett tartalmakért" - szerepel az Artisjus Egyesület blogján röviddel a szavazás lezárását követően megjelent posztban.
A jogalkotói folyamat mostantól tagállami szinten folytatódhat, az uniós tagországoknak két évük van rá, hogy az irányelvet saját jogrendjükbe ültessék. Szerzői jogi szakértők szerint óriási jelentősége lehet annak, hogy a tagországok miként veszik át a következő két évben a szabályozást.