38 millió rendelést kaptak tavaly a hazai webáruházak
A tavalyi évben tovább nőtt a magyar online kiskereskedelmi forgalom, az aktív online vásárlók száma ugyanakkor évről-évre lassuló ütemben nő, a kereskedők ezért a kosárérték növelése útján tudják feljebb tornászni bevételüket, netán azzal, ha gyakoribb vásárlásra próbálják rávenni vevőiket.
Egyre gyakrabban és egyre nagyobb értékben rendelnek a magyarok a belföldi webáruházak kínálatából, szakértők szerint főleg előbbi szempont, azaz a vásárlási gyakoriság növelése lehet a kulcsa a hazai online kiskereskedelem forgalmának további, jelentős mértékű bővülésének. Az ezzel kapcsolatos egyik leginkább átfogó, 3200 magyar e-kereskedő bevonásával végzett kutatást tegnap tette közzé a GKI Digital és az Árukereső.
Nyitni kell a növekedéshez
A felmérés szerint az online értékesítés teljes árbevétele tavaly Magyarországon elérte a 425 milliárd forintot, ami 17%-kal több a 2017-es szintnél. Ezzel a szektor a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 4,5%-át adja - áll a kutatásban. Az interneten keresztül aktívan vásárlók (azaz az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer vásárlók) száma ugyanakkor a statisztikák szerint évről-évre csökken - idén év elején körülbelül 3,2 millió olyan magyar volt, aki az elmúlt egy évben legalább egyszer vásárolt valamit online.
Egyre népszerűbbek lesznek a csomagautomaták
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Szakértők szerint a további növekedés motorja elsősorban a vásárlási gyakoriság növelése lehet, azaz a kereskedőknek érdemes a gyorsabban forgó, napi fogyasztási cikkek (FMCG) irányába nyitniuk. Ezt egyébként számos, korábban teljesen eltérő profillal rendelkező webáruház megtette már: Az egyik legnagyobb forgalmú, korábban szinte kizárólag elektronikai termékeket értékesítő Extreme Digitalnál évek óta megtalálhatóak a különféle kozmetikumok vagy éppen a háztartási tisztítószerek.
A GKI kutatása szerint tavaly műszaki cikkek forgalma mellett éppen az FMCG-terület fejlődött a legnagyobb mértékben, az éves bővülési ütem elérte a 21%-ot. Ennek a területnek a két legnagyobb versenyzője a Tesco és az Auchan hipermarket-lánc, de egyre nagyobb szereplőnek számít a Rossmann, melynek legnagyobb konkurense, a DM éppen tavaly nyitotta meg saját webáruházát. Szakértők úgy vélik, ezt a területet továbbra is elsősorban a tőkeerős multik uralják majd, a bővülő FMCG-értékesítés pedig teljesen átrajzolhatja a jövőben a hazai online kiskereskedelmi erőviszonyokat.
A kutatás emellett felhívja a figyelmet arra a trendre is, miszerint az online értékesítés egyik fontos magyarországi velejárója továbbra is a személyes átvétel, vagyis a magyarok általában azoktól a webáruházaktól szeretnek rendelni, ahonnan személyesen is el tudják hozni a megrendelt termékeket. Tavaly a teljes online forgalom 80%-a ezeknél a kereskedőknél csapódott le, igaz, a számokat némileg torzíthatja, hogy ezek a szereplők eleve a leginkább tőkeerős vállalkozások, melyek megengedhetik maguknak a saját bolt vagy bolthálózat fenntartását, netán az online értékesítésre eleve csak kiegészítő sales tevékenységként tekintenek.
Tartja magát a készpénzes utánvét
A kézbesítési lehetőségek közül a magyar vásárlók többsége ezzel együtt is a házhoz szállítást választja (arányuk a teljes vásárlói bázison belül 52%). Az elmúlt években ez a kézbesítési módszer számos, időközben bevezetett kényelmi megoldásnak (nyomkövetés, kézbesítési értesítés stb.) köszönhetően vált sokkal tervezhetőbbé a vásárlók számára. Érdekesség, hogy a logisztikai szolgáltatók általános megítélése az ezekhez szükséges fejlesztéssel kapcsolatos költségeik áthárítása révén romlott a kereskedők körében.
A kézbesítés kapcsán a magyar vásárlók továbbra sem számítanak türelmetlennek: Ma még egyáltalán nem elvárás a megrendeléstől számított 24 órán belüli kézbesítés, azt ugyanakkor a legtöbb vásárló igényli, hogy a fentebb említett kézbesítési időablakról értesítse a kereskedő vagy a logisztikai szolgáltató. A magyarok továbbra is jelentős részben a termék átvételekor fizetik ki a vételárat a futárnak, az utánvétes fizetés aránya 70% volt a tavalyi rendelések esetében, ezen belül a készpénz aránya még mindig 60%. A GKI szerint ezen az idén életbe lépő PSD2 rendelet sem változtat számottevően, ugyanakkor hosszabb távon hozzájárulhat a készpénzes fizetések visszaszorításához.