Jövőre indulhat a második digitális átállás

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idén áprilisban újrapályáztatja a földfelszíni digitális televíziós műsorszóró hálózatok építési és üzemeltetési jogosultságát, miután az előző pályázaton nyertes Antenna Hungária licence 2020-ban lejár. Az új pályázatot követően egy a 2013-ban végrehajtott digitális átálláshoz hasonló, bár jóval kisebb számú nézőt érintő folyamat zajlik majd le, illetve az újrapályáztatást követően éppúgy felszabadulhatnak majd spektrumok, mint az első digitális átállás (analóg lekapcsolás) után, melyeket szintúgy mobilszolgáltatásokhoz lehet majd igénybe venni.

Öt multiplex marad, de jön a DVB-T2

A hatóság alighanem tanulva a jogelőd Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) első pályázatának körülményeiből, ezúttal már alapos előkészítést és konzultációt követően indítja a pályázatot tavasszal. A hírközlésszabályozó szerv által kiadott közlemény szerint a tervek alapján öt hálózat (vagyis multiplex) kiépítésére és üzemeltetésére lehet majd pályázni, melyek közül kettő a jelenleg is alkalmazott DVB-T technológiával sugároz majd, a további három viszont DVB-T2-re áll át. A modernebb hálózatra épülő multiplexek kapacitásigénye lényegesen kisebb lesz, az így felszabaduló spektrum pedig uniós előírások alapján mobiltávközlési szolgáltatások részére allokálja majd az állam - az erre vonatkozó pályázat is előreláthatóan idén indul majd.

^{Az Antenna Hungária pécsi adótornya. Forrás: Antenna Hungária Zrt.}

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

A jelenlegi, 470 és 790 MHz-es UHF sávban működő földfelszíni digitális tévés műsorszóró hálózatban az Antenna Hungária 12 ingyenesen fogható és 47 kódolt (fizetős) tévéadást továbbít MPEG4 kódolással, a közszolgálati csatornák egy része HD-ban is elérhető. A pályázat nyertesének olyan megoldást kell majd alkalmaznia, ami a szabad vétellel tévéző lakosságnál nem jelent semmilyen anyagi megterhelést, beavatkozást, és amihez nem lesz szükség új vevőberendezés megvásárlására, azaz a meglévő DVB-T-s set-top boxát vagy televíziókészülékét senkinek sem kell lecserélnie.

Az előfizetéses szolgáltatásoknál a modernebb hálózatok esetében már más a helyzet, itt a nyertes a saját üzleti döntése alapján határozza majd meg, hogy ingyenesen vagy díj ellenében biztosít DVB-T2 set-top boxot előfizetői számára. Ez azonban a kódolatlan csatornákkal ellentétben – ahogy jelenleg is – piaci alapú szolgáltatás - hívja fel a figyelmet a hatóság. A frekvenciasávok átrendezése tehát szükségszerű, de az ezzel járó változások egyértelmű fejlődést hoznak majd mind a digitális televíziózás, mind az ötödik generációs internetes hálózatokra épülő megoldások terén - vélik az NMHH-nál.

Nem egészen százezer háztartást érinthet

A DVB-T2 technológiaváltás a hatóság legfrissebb, 2018. decemberi állapotot tükröző statisztikája szerint Magyarországon nagyságrendileg legfeljebb 90 ezer előfizetőt érinthet - ennyien fizetnek elő jelenleg az Antenna Hungária MinDig TV Extra szolgáltatására. Korántsem biztos ugyanakkor, hogy ezeknél az ügyfeleknél feltétlenül szükséges a vevőberendezés cseréje, tekintve, hogy az elmúlt években forgalomba hozott tévékészülékek és set-top boxok zöme már DVB-T2 dekódert tartalmaz. Akiknek mégis cserélniük kell, azok nagyjából 15 ezer forintos kiadásra számíthatnak, egy új, kártyaolvasóval ellátott DVB-T2 set-top box jellemzően ennyiért érhető el (ha nem biztosítja ingyen a szolgáltató).

Az analóg lekapcsolással ellentétben, a közszolgálati multiplexek változatlan technológiai háttere révén ez esetben nem várható állami támogatási program a vevőberendezések modernizációjára - emlékezetes, hogy 2013-ban nagyjából 130-150 ezer háztartás kapott összesen nyolcmilliárd forint értékben beltéri egységet és antennát valamint a szereléshez és beüzemeléshez műszaki támogatást.

Nem indult simán

Az új pályázat kapcsán az egyik legfontosabb kérdés lehet, hogy a jelenlegi jogosult, állami tulajdonban lévő Antenna Hungária mellett elindul-e egyáltalán a pályázaton másik szereplő. 2008-ban az NHH akkori pályázatán az akkor még francia kézben lévő nyertes mellett a Magyar Rádió pályázott, majd az eredményhirdetést követően bíróságon támadta meg a hatóság döntését. A hírközlési hatóság és az Antenna Hungária viszonya 2009-ben kifejezetten feszültté vált, miután a szabályozó a kiépítéssel kapcsolatos elmaradások miatt több esetben kifogásolta majd meg is büntette a távközlési céget. A társaság akkor a 2008-as válság nem várt hatásaira hivatkozott és pert indított az NHH-val szemben a bírságoló döntés jogszerűségét firtatva.

Az azóta - újra - állami kézbe került Antenna Hungária az eltelt időszakban csaknem 100%-os lakossági lefedettségű DVB-T hálózatot épített ki, több tucat telephelyről sugározva földfelszíni digitális tévéadást. Ilyen kompetenciája jelenleg egyetlen távközlési cégnek sincs hazánkban, és nem úgy tűnik, hogy a terület külföldi befektető számára különösebben vonzó lenne - tekintve hogy egy új szereplőnek jórészt zöldmezős beruházásként kellene megvalósítania a szolgáltatást, mindez olyan költségekkel járhatna, melyet gyakorlatilag lehetetlen kitermelni a 2020. szeptember 6-tól tartó újabb 12 éves licencperiódusban.