Köszönjük, egyelőre jól elvagyunk a 4G-vel
Az első 5G-s kereskedelmi hálózatok idén elindulnak, hangsúlyozottan a 4G-s hálózatok egyfajta evolúciójaként, feladatuk pedig, hogy a következő években, évtizedekben jelentkező, óriási vezeték nélküli adatforgalmi igényt kielégítsék, egyben tehermentesítsék a rosszabbul skálázódó, kevésbé hatékony spektrumfelhasználást biztosító előző generációs hálózatokat.
Miközben egyre-másra jelennek meg a hírek a világszerte induló 5G-s hálózatokról, a mobilszolgáltatók pedig ezzel párhuzamosan mind beszállítópartnereik felé, mind a frekvencialicenceket kiadó államok felé elköteleződnek, a potenciális felhasználók fejében még mindig sok a kérdőjel azzal kapcsolatban, hogy az új technológia bevezetése milyen előnyökkel is jár majd a számukra. Erre kíván választ adni a crowdsourcing alapon működő OpenSignal egyik legújabb kutatása, mely a felhasználói adatok elemzése alapján a 5G-ben rejlő lehetőségeket vázolja fel, pusztán az okostelefon-felhasználók szemszögéből.
Nem csak a térerő számít
A mobilinternet - generációtól függetlenül - korlátos, megosztott infrastruktúra, ebből adódóan időszakosan vagy földrajzi elhelyezkedéstől függően változhatnak a felhasználói végpontokon tapasztalt sebességparaméterek, melyek meghatározzák összességében a szolgáltatók által előszeretettel emlegetett "felhasználói élményt". Az elérhető sávszélességről, illetve szolgáltatásminőségről a felhasználók számára a legtranszparensebb módon a készüléken látható, aktuális térerő-állapotot mutató ikon ad tájékoztatást, de tökéletes rádióvételi körülmények közt is belassulhat a mobilnet a csúcsidőszakokban, vagy olyan helyszíneken, ahol jellemzően nagyobb tömegek csatlakoznak egyszerre az adott cellára.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A hálózatok időszakos terheltségéről jó képet ad az OpenSignal említett felmérése, mely azt igyekszik kimutatni, hogy egy adott ország hálózatán, hálózatain a csúcsidőszakban tapasztalható sebességparaméterek (jellemzően a letöltési sebesség) hogyan viszonyulnak az üresjárati időszakokhoz. Az angol cég független, felhasználói mérések alapján készített különböző rangsoraiban Magyarország jellemzően előkelő helyen foglal helyet, melyre korábban már több helyi szolgáltató is igyekezett felhívni a figyelmet - nincs ez másként most sem, a magyar hálózatok összességében a világ tíz legjobbja közt vannak, egyedüliként a régióból.
Az első és eddig egyetlen 5G-s bázisállomás Magyarországon, Zalaegerszegen (Telekom)
A 4G-s hálózatokon végzett mérések tanúsága szerint hazánkban a legnagyobb forgalmú órában - 20 órakor - a hálózatokon elérhető átlagos letöltési sávszélesség 32,7 Mbps, míg a legkevésbé forgalmas, üresjárati (hajnali) időszakban ennek a sebességnek nagyjából a másfélszerese, 48,6 Mbps az átlag. Kapacitáskihasználtság, vagy sávszélesség-fluktuáció szempontjából ezzel egyébként nagyjából egy szinten vagyunk Németországgal, Szlovákiával, Spanyolországgal vagy éppen Romániával, a hazai hálózatok ugyanakkor mindegyik említett országhoz képest nagyobb kapacitástartalékkal rendelkeznek, legalábbis az OpenSignal szerint.
Van még tartalék
Bár az 5G-s hálózatok előfizető szemszögből egyik legfontosabb funkciója a csúcsidőszakok jelentette forgalmi dugók megszüntetése, a felhasználói mérésekből egyelőre jól kirajzolódik, hogy hazánkban még a forgalmi szempontból kritikus időszakokban is elegendő sávszélesség áll rendelkezésre ahhoz, hogy a mintegy 5,5 millió magyar okostelefon-felhasználót kiszolgálja. Az 5G-s hálózatok indulásából tehát elsősorban akkor profitálnak majd a végfelhasználók (lakossági, céges mobilelőfizetők), ha az okostelefon-penetráció számottevően nő, vagy a felhasználók aktívabban kezdik használni azokat a szolgáltatásokat készülékeiken, melyek mobilnetes kapcsolatot igényelnek.
Az 5G ipari felhasználását tekintve természetesen már jóval árnyaltabb a kép, ezt azonban egészen más szempontok határozzák meg, mint a hagyományos értelemben vett lakossági vagy céges végpontokra vonatkozó szempontrendszerek. A többnyire a milliméteres hullámhosszú spektrumokra épülő új, jellemzően zárt hálózatok teljesen egyedi igények alapján, akár kiegészítő rádiós közegként (Fixed Wireless Access) épülhetnek fel a jövőben, az ezzel járó adminisztrációs és egyéb költségek pedig töredékét képezhetik egy országos lefedettségű mobilnet-hálózatok elindításához és üzemeltetéséhez szükséges sok tízmilliárdos büdzséhez képest.
Vagyis az 5G-s hálózatfejlesztés legköltségesebb aspektusa igényelheti a legkevésbé a kapacitásnövelést Magyarországon, legalábbis az OpenSignal adatai szerint. A három hazai operátor alighanem ennél részletesebb képpel rendelkezik a hálózataik terheltségéről, többek közt ezt, valamint a jövőben várható kapacitásigényt is figyelembe kell venniük a pár hónapon belül esedékes spektrumlicenc-aukciókon beadott ajánlataik elkészítése során.
Egyenlőbbek az egyenlők között
Itthon a három szolgáltató egyébként közel azonos mennyiségű spektrummal biztosít ügyfelei számára 4G-alapú mobilnet-szolgáltatást, az egységes kapacitáson a legkisebb előfizetői bázissal rendelkező Vodafone-nál osztoznak a legkevesebben, míg a Magyar Telekomnál a legtöbben. A képet némileg árnyalja, hogy hazánkban a Magyar Telekom és a Telenor Magyarország kölcsönös haszonbérleti szerződést kötött a 2014-es hatósági pályázaton általuk megszerzett 800 MHz-es spektrumra, így a két cég összesen kétszer 20 MHz-nyi duplex blokkot allokálhat ebben a sávban előfizetőinek. Ezzel értelemszerűen duplájára emelkedett a kapacitás ahhoz képest, ha az adott blokkokat exkluzívan használná egyik vagy másik operátor.