Szorongatja a Facebookot a német versenyhatóság

Több területen is megszorongatja a Facebookot a német szövetségi versenyhatóság, azaz a Bundeskartellamt. A hatóság egy lassan három évvel ezelőtt, 2016 márciusában indított antitröszt-vizsgálat végére tett pontot, döntése értelmében pedig megtiltja a vállalatnak, hogy a felhasználókról a Facebook tulajdonában lévő, különböző közösségi platformokon megszerzett adatokat kombinálja, a felhasználók egyértelmű beleegyezése nélkül, illetve ugyancsak megtiltja a külső weboldalakon történő adatgyűjtést, ha arra a látogató nem bólint rá. Az ítélet egyelőre nem jogerős, a Facebook pedig frissen közzétett válaszlevele szerint fellebbez a döntés ellen.

Utóbbi egyik különösen fontos megkötése, hogy a hatóság szerint a felhasználók beleegyezése a fenti pontokba nem lehet a Facebook szolgáltatásainak használati előfeltétele. A Bundeskartellamt szerint a vizsgálatból, amelynek során a vezető európai hatóságokkal is együttműködött, kiderült, hogy a közösségi oldal használati feltételei, illetve adatgyűjtési gyakorlata már most is élesen szemben áll az európai adatvédelmi törvényekkel.

Ahogy Andreas Mundt, a Bundeskartellamt elnöke fogalmaz, a jövőben nem engedik majd a Facebooknak, hogy gyakorlatilag korlátlan adatgyűjtést folytasson, illetve hogy szintén korlát nélkül összekösse a felhasználókkal a közösségi oldalon kívülről szerzett adataikat. Az adatok összekapcsolását ennek megfelelően Mundt szerint a jövőben szigorúan a felhasználó engedélyéhez kötik majd. Ha pedig a felhasználó nem egyezik bele az adatgyűjtésbe és -kombinálásba, a Facebook továbbra sem zárhatja ki szolgáltatásának használói közül.

A versenyhatóság csak kipécézné a közösségi oldalt?

A közösségi óriásnak a fellebbezésre egy hónapja van, az ügyben a vállalat egy blogposztban fejtette ki álláspontját. Ebben a cég igyekszik hangsúlyozni, hogy a hosszas vizsgálat során végig együttműködött a hatósággal - és természetesen, hogy nem ért egyet annak döntésével. A vállalat szerint a Bundeskartellamt alábecsüli a versenyt a német piacon, amellyel a Facebooknak szembe kell néznie, illetve a vállalat GDPR-megfelelését is "félreértelmezi". Utóbbiaknak a közösségi óriás szerint szolgáltatása, ahogy egész Európában, úgy Németországban is megfelel, a Bundeskartellamt pedig a német versenyjogi törvények félrealkalmazásával akar kifejezetten csak a Facebookra vonatkozó szabályokat állítani.

A cég arra is kitér, hogy a tavaly bevezetett GDPR-nek való megfelelés érdekében több új adatvédelmi opciót is elérhetővé tett a felhasználók számára, továbbá a közeljövőben egy új, "Clear History" funkciót is bevezet, amelyen keresztül mindenki követheti, hogy milyen információkat kap róluk a Facebook külső partnereitől - és igény szerint meg is akadályozhatja ezek összekapcsolását fiókjával. Látszólag ez utóbbi funkció a Bundeskartellamt által felvetett problémák egy részét is orvosolhatná, legalábbis ha abban a közösségi oldal alapértelmezetten tiltaná az említett információk összekapcsolását a felhasználói fiókokkal. Jó eséllyel azonban a vállalat épp ennek ellenkezőjét képzeli el az alapértelmezett beállítások között.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A Facebook szerint továbbá a GDPR nem a verseny-, hanem az adatvédelmi hatóságok eszköze a cégek felelősségteljes működésének ellenőrzésére, továbbá azonos szabályokat teremt egész Európában - ezt pedig most a német hatóság megkülönböztető döntése alááshatja. Végül a cég arról is beszél, hogy a különböző szolgáltatásokon átívelő adathasználat a felhasználók védelmét is segíti, meggátolva az illetéktelen hozzáféréseket vagy épp a terrorizmushoz, vagy egyéb illegális tevékenységekhez köthető fiókok működését.

Nem csak a németeknek van kifogása

A blogposzt ugyanakkor olyan kérdésekre nem ad választ, hogy a cég milyen védelmi szerepet lát el például a sokat vitatott árnyékprofilokban, azaz a Facebookra nem regisztrált, de a külső oldalak használata alapján azonosított felhasználók követésében - akiktől, miután nem használják a Facebookot, a követési engedélyek elkérése sem triviális, már ha a közösségi oldalt erre a német hatóság kötelezni tudja. Az árnyékprofilokat egyébként Belgiumban például már illegálisnak minősítették.

A Bundeskartellamt mindenesetre nyitva hagyná a szolgáltatásán kívüli adatgyűjtés lehetőségét is a Facebook számára, a felhasználók egyértelmű engedélye híján azonban csak erősen korlátozottan és anonimizálva, továbbá a begyűjtött információk tárolásának idejét is korlátokhoz kötné. Miután a nemrég zárult, három évig tartó vizsgálat csak a Facebook fő alkalmazásának működését követte behatóan, nincs kizárva, hogy a hatóság a jövőben az olyan leánycégek, mint az Instagram és a WhatsApp adatgyűjtését is górcső alá veszik, ami ismét fejfájást okozhat a közösségi óriásnak.

Már csak azért is, mert ahogy az elmúlt hetekben kiderült, a cég hosszú távon csevegőszolgáltatásainak összevonását tervezi egy közös háttérplatformra. Ezzel az Instagram Direct, a WhatsApp és a Messenger kerülne közös infrastruktúrára, amivel a vállalat szerint egyszerűen megoldható lenne a végpontok közötti titkosítás biztosítása mindegyik szolgáltatásban - ez jelenleg csak a WhatsAppban elérhető. A vállalat továbbá a lépéstől költségmegtakarításra is számít, illetve átjárhatóvá is tenné az alkalmazásokat, így például a Messengeren kapott üzenetre WhatsAppon is lehetne válaszolni és fordítva. Mindez persze a vállalatnak is jóval tisztább rálátást nyújtana a három csevegőszolgáltatás összesen mintegy 2,6 milliárd felhasználójára, továbbá a cég reményei szerint nagyobb felhasználói elköteleződést is eredményezne, ami a hirdetési bevételekre lehet majd pozitív hatással. Miután az infrastruktúra-váltás összetett folyamat, az átállásra leghamarabb 2020-ban lehet számítani - a fentiek alapján azonban a lépéshez, Németországban legalábbis a Bundeskartellamtnak is lesz egy-két szava.