EU: nem túl átlátható a közösségi oldalak tartalomeltávolítása

Megjelent az Európai Bizottság kiadásában a negyedik jelentés arról, hogy a közösségi oldalaknak mennyire sikerült betartaniuk az online gyűlöletbeszédre vonatkozó magatartási kódexet. A Facebook, a Twitter, a Microsoft és a YouTube ugyanis 2016-ban az Európai Unióval közös megállapodás keretében különböző kötelezettségeket vállalt az online gyűlöletbeszéd megfékezésére. A lényeg, hogy "a platformoknak a jogellenes gyűlöletbeszéd eltávolítására irányuló érvényes bejelentések többségét 24 órán belül felül kell vizsgálniuk", majd szükség esetén eltávolítani vagy hozzáférhetetlenné tenni a tartalmat. Emellett pedig a vállalatoknak például rendszeres képzést kell biztosítaniuk alkalmazottaiknak, fokozniuk kell a civil társadalmi szervezetekkel és más platformokkal folytatott közös munkát.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A vizsgálat során 26 tagállam 35 szervezete és 4 állami szerve közel 4400 értesítést küldött be a magatartási kódexet aláíró cégeknek 6 héten belül, 2018 novembere és decembere közt. Ezek közül több mint 2700 bejelentést a szervezetek a felhasználók számára szabadon elérhető csatornákon küldtek be, míg több mint 1600-t a megbízható bejelentőknek szóló speciális csatornákon. A legtöbb bejelentés a Facebookhoz érkezett ezek közül (közel 1900), ezt követte sorban a Twitter (~1300), a YouTube (~900), valamint a magatartási kódexhez 2018-ban csatlakozó Instagram (~300) és Google+ (~30) - míg a Microsoft ezúttal nem kapott bejelentést.

A tagállamok szervezeteinek bejelentései mind a gyűlöletbeszéd szabályozását sértő bejegyzések voltak, a tesztelés módszertana pedig az előző körökhöz hasonlított, de ezúttal sokkal több bejelentéssel - a tartalmuk nem volt reprezentatív az illegális gyűlöletbeszéd kategóriái szerint. Magyarországot a Háttér Társaság civil szervezet képviselte 71 beküldött bejegyzéssel. Néhány nagyobb országban több szervezet is részt vett a tesztelésben, például az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Németországban, de Dánia és Luxemburg egyáltalán nem vett részt a tesztben.

Halad a folyamat

A Bizottság jelentése szerint alapvetően a munka jól halad, legalábbis a tartalmak eltávolítása felgyorsult, így a vállalatoknak 24 órán belül már a bejelentések 89 százalékát sikerül átvizsgálniuk. A bejegyzések 6,5 százalékának vizsgálatára 48 órán belül sor került, további 3,9 százalékra egy héten belül, és csak csekély számú bejelentés csúszott egy héten túli határidőre. Ehhez képest a kötelezettségvállalás megfogadásakor még a vállalatok csak a tartalmat 40 százalékát voltak képesek felülvizsgálni 24 óra alatt, így az előrelépés valóban nagynak tűnik. A fejlődés pedig az előző tesztelési körhöz (2017. december) viszonyítva is jól kimutatható, mikor a bejegyzések 81,7 százalékát sikerült megvizsgálni 24 óra alatt.

A 2016-ban csatlakozó platformok mindegyike 80 százalék felett teljesített a bejegyzések egy napon belüli felülvizsgálatakor. A Facebooknak a bejelentések 92,6 százalékát sikerült egy nap alatt átnézni, a Twitternek 88,3 százalékát, míg a YouTube-nak 83,8 százalékát. A kódexhez 2018-ban csatlakozó cégek még kisebb lemaradásban vannak, így az Instagram a bejelentések 77,4 százalékát vizsgálta meg 24 óra alatt, míg a Google+ a 60 százalékát. Az eredmények viszont az Európai Bizottság szerint elfogadhatónak tarthatók.

Ezzel összefüggésben pedig a közösségi oldalak átlagosan a bejelentések alapján a gyűlöletbeszédet tartalmazó bejegyzések 71,7 százalékát távolították el. A Bizottság megfigyelése szerint témakörönként változó, hogy a közösségi oldalak milyen bejegyzéséket tettek elérhetetlenné. A speciális csoportok elleni erőszakra felhívást 85,5 százalékban törölték a platformok, míg a csoportokat gyalázó szavakat vagy képeket magába foglaló tartalmakat csak 58,5 százalékban - vélhetően a szólásszabadságra tekintettel. A szervezetek által a leggyakrabban jelentett kategóriába az xenofóbia (idegengyűlölet) tartozott (17%), a második a szexuális orientációval kapcsolatos (15,6%), amelyet a muszlimellenes gyűlölet, a cigányellenes gyűlölet és az antiszemitizmus követ.

Egyébként a különböző bejelentési csatornákon beküldött bejegyzések eltávolítása közt nem mutatkozott nagy különbség, csak mindössze 4,8 százalékkal több tartalmat távolítottak el a platformok a megbízható csatornán bejelentett bejegyzése közül, mint az általános csatornán érkezők közül. Az előző vizsgálati körben 10,5 százalékos volt ugyanez a különbség.

Magyarországon a bejelentett 71 bejegyzés 89 százalékát távolították el a közösségi oldalak a Háttér Társaság bejelentésére. Ez az arány valamivel alacsonyabb mint az előző tesztelési körökben, mivel 2017 decemberében a platformok az akkor bejelentett bejegyzések 93 százalékát vették le, 2017 májusában pedig 94,5 százalékát. Tehát a bejegyzéseltávolítás csökkenő tendenciát mutat, de ez nyilván a bejegyzések típusától is függ.

Több lehetne a visszajelzés

Legfőbb kritikaként az Európai Bizottság a visszajelzések hiányát fogalmazta meg, mivel a vállalatoknak csak 65,4 százaléka értesített a bejelentőket a tartalomeltávolításról. Ez ráadásul valamivel alacsonyabb a 2017. decemberi 68,9 százalékos arányhoz képest. Egyedül a Facebook értesíti rendszeresen a bejelentőket (92,6%) a Bizottság megfigyelése szerint, míg a YouTube és a Twitter inkább a speciális megbízható bejelentési csatornákon érkezett jelzésekre küld visszaigazolást, és figyelmen kívül hagyja az általános bejelentőket. A Google+ viszont semmilyen formában nem értesítette a gyűlöletbeszédet jelentőket az eltávolításról - és mint tudjuk, április 2-től már a konzumer szolgáltatás sem működik. Úgyhogy a Google+-on valószínűleg már nem lesz változás, de a többi közösségi oldallal kapcsolatban még elvárható a rendszeres visszajelzés az online gyűlöletbeszédhez kapcsolódó tartalmak törléséről.