Izraelben költene el közel 20 milliárd dollárt az Intel

A vállalat ehhez már körülbelül 1 milliárd dollárnyi állami támogatást is kért, amelyért cserébe nagyjából 1000 új munkahelyet teremtene. A befektetés tehát még csupán a kezdeti, tervezés fázisában jár, így még évekre lehet az új gyáregység megnyitása. Ennél lényegesen korábban, már akár néhány hónapon vagy héten belül elkölthet nagyjából 6 milliárd dollárt az Intel, amely a The Irish Times szerint az izraeli Mellanox felvásárlásán is gondolkozik. A nagyvállalati hálózatos termékeket fejlesztő céggel az adatközpontos kompetenciáját gyarapíthatná a chipgyártó.

Az újabb üzemről egyelőre nem sok információ szivárgott ki, ezért annak lehetséges helyét, illetve annak pontos profilját sem lehet tudni. A szóban forgó, igen magas összeg alapján vélhetően logikai áramkörök, például processzorok készülhetnek majd a gyárban, amennyiben a projekt végül megvalósul. Az Intel jelenlegi ütemterve alapján 7 vagy akár 5 nanométeres technológiájával is nyithat majd az üzem, valamikor a következő évtized első felében. Az újabb gyáregység terve arra utal, hogy a chipgyártó növekvő volumennel kalkulál a következő évekre. Ez annak tükrében nem meglepő, hogy a vállalat újabb területeket szeretne meghódítani, amelyek között az első helyen szerepel a GPU-s piac. Az ilyen chipek a felsőkategóriás CPU-khoz hasonlóan élvonalbeli gyártástechnológiát kívánnak, amit az egyre komplexebb eljárások miatt egyszerűbb lehet egy teljesen új üzemmel kiszolgálni.

A lehetséges újabb gyárnál egy fokkal érdekesebb hír, hogy az Intel állítólag célkeresztjébe vette az adatközpontos hálózati termékeket szállító Mellanoxot. Az épp idén 20 éves izraeli céget 6 milliárd dollárért kebelezheti be a gyártó, amely nagyjából 30 százalékos prémiumot jelentene a vállalat aktuális tőzsdei értékéhez képest. A Mellanox tavaly októberben bízott meg egy befektetési bankot a vevőkereséshez. Iparági pletykák szerint a Microsoft és a Xilinx is bejelentkezett a cégért egy-egy nagyjából 5 milliárd dolláros ajánlattal. A hírek szerint az Intel ennél most körülbelül 20 százalékkal többet kínál.

A különféle adatközpontos hálózati eszközöket, például adaptereket, switcheket, nem utolsó sorban pedig saját tervezésű vezérlőchipeket kínáló vállalat jelenleg 2700 főt foglalkoztat, ügyfelei között pedig többek között a Dell, a HPE, illetve az Alibaba is szerepel. Tegnap lezárult negyedévében a Mellanox 290 millió dolláros rekordbevételről adott hírt, amely 22 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi forgalmat. Ehhez az Intel léptékben tekintve viszonylag szerény, 43 millió dolláros nyereség társult, amely szintén határozott javulásnak tekinthető az egy évvel korábbi 2,6 milliós veszteséghez képest.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Az Intel célja az esetleges felvásárlással nyilvánvaló. A chipgyártó nagyvállalati hálózatos (Ethernet és InfiniBand) kompetenciáját növelné. A vállalat már korábban elindult ebbe az irányban, a házon belül fejlesztett Omni-Path fabric egy az InfiniBandhra hajazó technológia, az a Mellanox fejlesztéséhez hasonlóan az Open Fabrics Enterprise Distribution drivereit alkalmazza. Az akvizícióval a Mellanox az Intel DCG (Data Centre Group) üzletágába sorakozhatna be.

Az Intel és Izrael

A közel-keleti ország és a chipgyártó több évtizedes közös múlttal rendelkezik. Az 1968-ban alapított Intel 1974 óta van jelen Izraelben, a haifai kutatóközpont volt az első, amelyek az Egyesült Államokon kívül létesítettek, a jeruzsálemi Fab 8 pedig az első Intel-chipgyár volt külföldön. A világ legnagyobb félvezetőgyártója 1985-ben építette a Fab 8-at, amit aztán 1997-ben be is zártak, miután az Intel beszüntette az autóipari vezérlőchipek gyártását, amelyek a Fab 8-ban készültek. Emellett még ROM-ok és flash chipek készültek a Fab 8-ban, 1997-ben már kőkorszakinak számító technológiával. A gyárat modernizálni gazdaságtalan lett volna, ezért bezárták, a dolgozók többségét más Intel-gyárakba helyezték át.

1999-ben építette az Intel a második izraeli chipgyárát, a Fab 18-at, amelyben először processzorok, később pedig flash memóriachipek készültek. Amikor a vállalat létrehozta a Micronnal közös flashgyártó vegyesvállalatát, az azóta már megszűnőben lévő IM Flasht, a Fab 18 is átkerült ide, de 2013-ban a cég visszavásárolta. A Fab 18 helyszíne Kiryat Gat városa, és a gyár közelében van a harmadik izraeli Intel-gyár is. A Fab 28 az előző évtized közepén épült, és 2008-ban állt tömegtermelésbe 45 nanométeres csíkszélességű technológiával, jelenleg pedig 22 nanométeres chipek készülnek itt.

Az időközben visszavásárolt Fab 18-at és a Fab 28-at az Intel már egyetlen hatalmas üzemként kezeli és az elmúlt néhány évben hatmilliárd dollárból modernizálta a komplexumot, hogy felkészítse a 10 nanométeres lapkák gyártására. A tervek szerint ez a folyamat 2016-ra zárult volna le, ám ahogy arról a HWSW már többször írt, a fejlesztés komoly problémákba ütközött, amely miatt a tömegtermelés csak az idei évben indulhat meg. Az Intel a közel-keleti ország legnagyobb exportőre, miközben közel 13 000 főt foglalkoztat Izrael határain belül.