A Telenornál is indul a 4G-alapú mobilhívás

A Magyar Telekom után hazánkban másodikként immár a Telenor Magyarország is bekapcsolta mobilhálózatán a 4G-alapú hanghívást, vagyis a VoLTE (Voice over LTE) technológiát. A hagyományos, áramkörkapcsolt GSM-hanghívás babérjaira törő új rendszert azok a havidíjas szolgáltatásra előfizető ügyfelek használhatják, akik a Telenor által jóváhagyott szoftvert futtató, kompatibilis mobilkészülékkel rendelkeznek, emellett értelemszerűen feltétel az is, hogy olyan helyen tartózkodjanak a hívás lebonyolítása során, ahol a szolgáltató 4G-lefedettséget biztosít.

Adottak az alapok

Ennek oka, hogy a VoLTE-alapú hanghívások egyik alappillére a 4G-s infrastruktúra, azaz értelemszerűen csak 4G-s hálózaton lehet LTE-alapú (vagy 4G-alapú) hanghívást kezdeményezni, ráadásul a teljes folyamatában VoLTE-alapú híváshoz mind a hívó, mind a hívott fél készülékének 4G-s cellához kell csatlakoznia. Mára a hálózatfejlesztések eredményeként a szolgáltatók mobilhálózatának lefedettsége szorosan megközelíti a 2G-s országos lefedettséget, vagyis az infrastruktúra alapjai adottak ahhoz, hogy az eddig kizárólag internetelérésre használt hálózatot "hagyományos" hanghívásra is igénybe vegyék az ügyfelek.

Hello, itt az idei SYSADMINDAY! Szabadtéri helyszínen idén is megrendezzük a hazai Sysadmindayt. Melós hónapok után ez egy jó lehetőség, hogy találkozzunk barátokkal, kollégákkal.

A VoLTE topológiája hasonló az internetalapú telefonszolgáltatásokéhoz (VoIP), azaz a hangátvitel a korábbi áramkörkapcsolt megoldás helyett teljes mértékben adatcsomagokon keresztül valósulhat meg. Hasonlóak az ebből fakadó előnyök is, így lényegesen gyorsabbá válik hívásfelépülés és a jobb a hangminőség is, emellett egy VoLTE-alapú hívásnál a készülék a teljes beszélgetés ideje alatt képes egyszerre gyors, 4G-alapú internetkapcsolatot biztosítani, hiszen a híváshoz nem kell visszaváltania a rádiónak a 2G-s vagy 3G-s cellákra.

Sokat spórolnak vele a szolgáltatók

A szolgáltatók számára a VoLTE bevezetése ugyanakkor ennél jóval komolyabb mérföldkőnek bizonyul, mivel az új technológiának köszönhetően a rendelkezésre álló kapacitásokat hatékonyabban oszthatja ki a mobilcég. Azonos frekvenciakeretet feltételezve a VoLTE technológia mintegy háromszoros kapacitást biztosít a 3G/UMTS, és hatszorosat a 2G/GSM hálózatokhoz képest, emellett mivel azoktól teljesen függetlenül működik, elméletben azt is lehetővé teszi a szolgáltatóknak, hogy a két említett technológiának dedikált frekvenciatartományt fokozatosan LTE alá vigyék át, ahogy ott a terhelés csökken.

A technológia implementálása azonban számos buktatót is magában hordoz, hiába épül (elméletileg) szabványosított rendszerekre. A legtöbb problémát a készülékgyártók által fejlesztett szoftverek (firmware) okozzák, így papíron hiába kompatibilis a VoLTE technológiával egy mobil, a használat során adott esetben mégis nem várt problémák merülhetnek fel. Ennek hatására elképzelhető, hogy egy kimenő vagy bejövő hívás egyáltalán nem épül fel, netán a felépített hívások cellaváltáskor (cell fallback) megszakadnak. A szolgáltatók ezért csak a jóváhagyott készülékeken, azok esetében is csak bizonyos, bevizsgált szoftververziók esetén engedélyezik a 4G-alapú hangszolgáltatás használatát (a Telenornál egyelőre 7, a Telekomnál több tucat készüléktípus támogatott).

A technológia a hálózati oldalon is stabil támogatást igényel, beszédes legalábbis, hogy a Telenor és a Telekom is a Huawei megoldásával (előbbi virtualizált platformon) biztosítja a VoLTE szolgáltatást hálózatán, holott az elsődleges hálózatieszköz-beszállító partner mindkét szolgáltatónál más.

A Telenornak tehát aligha véletlenül volt szüksége három évre a szolgáltatás bevezetéséhez az első teszthívást követően. Az operátor 2016-ban még úgy kalkulált, hogy még a naptári év végén elindítja a kereskedelmi VoLTE-üzemet, erre azonban még több mint két évet kellett várniuk a szolgáltató ügyfeleinek.