Elnapolta az Európai Unió a szerzői jogi reformot

Tizenegy tagállam elutasította a vitatott szerzői jogi irányelv reformtervezetének szövegezését, mielőtt az a végső szavazásra került volna az Európai Parlament elé - írja a Politico. Az Európai Unió szabályai szerint ugyanis a Bizottságnak, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek egyaránt el kell fogadnia a jogszabálytervezeteket, és bár a Parlament az első szavazáson szintén elutasította a módosításokat, de néhány változtatás kíséretében végül tavaly ősszel jóváhagyta az irányelv frissített tartalmát. A végső szavazásra pedig idén januárban került volna sor a Parlamentben, de most megakadt a folyamat az Európai Tanács elutasítása miatt.

Egyrészt a tervezet ellen szavazott az irányelv első változatát is nyíltan ellenző Németország, Belgium, Hollandia, Finnország és Szlovénia, továbbá a tiltakozókhoz csatlakozott Olaszország, Lengyelország, Svédország, Horvátország, Portugália és Luxemburg is. Természetesen az EU-s tagállamok között is a vitát a széles körben támadott 11-es kiegészítő szerzői jogról (ancillary copyright) és a 13-as védett tartalmakról szóló cikkely keltette. A tagországok véleménye szerint a jogszabálytervezetbe foglaltak valójában nem védik a felhasználók jogait, túlságosan tiltóak az internetes alkotókkal szemben. Ezek szerint a nagy internetes vállalatok és a szerzői jogi aktivisták érvei mégis hatottak a tagállamokra, már csak az lesz a kérdés, hogy a irányelv szövegezésének módosításakor sikerül-e legközelebb figyelembe venni az érveket - emiatt a cégek és szervezetek részéről további erős kampány várható majd a következő hetekben.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A mostani szavazás tehát egyáltalán nem azt jelenti, hogy az Európai Unió végleg annyiban hagyná a gyakorlatilag 2012 óta tervezgetett szerzői jogi reformot, csak a Tanács megint visszaküldte azt a tervezőasztalra. Julia Reda kalózpárti képviselő szerint mindez azt jelenti, hogy a májusi európai parlamenti választások előtt már nem valószínű a szerzői jogi irányelv elfogadása. A mostani, Románia által vezetett Tanács feladata viszont egy új tervezet készítése lesz, lehetőség szerint még február végéig, amely a tagállamok többsége számára elfogadható lesz, különben a szerzői jogi reform helyzete végképp bizonytalanná válik.

Kampányok a reform ellen

A szabályzás főként az internetes óriáscégeket érinti rosszul, köztük például a Google-t, a Facebookot és a Twittert, amelyeknek nagy erőforrásokat kellene fektetni a szerzői jogokat sértő tartalmak szűrésébe, vagy éppen kiadóknak és szerzőknek kellene fizetniük a tartalmakért. Legutóbb a Google a 11-es cikkelyhez kapcsolódó, másképpen "linkadónak" is nevezett szabályozás hatásait próbálta illusztrálni egy képernyőképpel, amely bemutatná, hogy a kereső óriás felülete hogyan nézne ki a kiegészítő szerzői jog elfogadása esetén.

A szabályozás ugyanis kimondja, hogy a vállalatok nem másolhatnak ki cikkeket és nem jeleníthetnek meg automatizált részleteket felületeiken (snippets), csak ha fizetnek a szerzőknek és a kiadóknak a tartalomért. Azonban a keresőóriás a "képernyőtervezettel" nyilván túloz, hiszen a jogszabálytervezet jelenlegi megfogalmazása szerint a cég a saját szavaival bemutathatná a cikkek tartalmát, csak nem vehetne át belőle automatizáltan teljes mondatokat. Abban viszont jogos a Google kritikája a reformmal szemben, hogy a kiadói lobbi hatására megfogalmazott "linkadó" már több európai országban is kudarcot vallott korábban, Németországban végül minden kiadó ingyenes engedélyt adott a Google-höz hasonló szolgáltatóknak, Spanyolországban pedig ilyen lehetőség híján a kiadók jelentős látogatószám-visszaesést könyvelhettek el.

Másrészt az online tartalomszűrők bevezetését elrendelő 13-as cikkellyel kapcsolatban is több probléma merült fel, amely a jogvédett tartalmakat automatikusan kiszűrné. A zenekiadók nagyon is támogatják a reform megjelenését, annak reményében, hogy többek közt a YouTube-tól a jövőben több bevételt tudnak beszedni vagy legalábbis csökkenteni a platformon a jogszerűtlen tartalmak mennyiségét. A YouTube vagy például a Facebook viszont nyilvánvalóan ellenzi a szűrőt, mivel eddig is költséges feladat volt a fejlesztése, és a jövőben még büntetés is járhatna mellé a problémák esetén. A szerzői jogi aktivisták pedig a felhasználók által generált tartalmak keretek közé szorításától tartanak, vagy például a mémek véletlen fennakadásán a szűrőkön. Emellett viszont a film- és sport szervezetek újabban az iparágak kivonását kérték a szerzői jogi reformból, amelynek 2016-os változata még megfelelt volna számukra, de már a tavaly ősszel elfogadott reformtervezettel problémáik vannak. Tehát a helyzet továbbra is nagyon kusza, és túl sok érdeket kellene összehangolni a sikerhez, ami nem feltétlenül fog sikerülni az idén májusi európai parlamenti választásokig.