Picasso retusálta az AMD új mobil Ryzeneit

Bár az első független tesztekre még várni kell, a specifikációk alapján nem hoz áttörést a Picasso, az AMD csupán a közvetlen előd Raven Ridge-et finomította néhány ecsetvonással. A chiptervező a Pinnacle Ridge-nél látott módon Zen -ra cserélte a processzormagokat, a komplett lapkadizájnt pedig a Raven Ridge-nél alkalmazott 14 helyett 12 nanométeren gyártatta le, aminek hála pár százalékkal nőtt a processzorok órajele. Ennél fontosabb, hogy a tervezőcég szerint a Picasso versenyképes üzemidőt kínál. Az AMD-nek nagy szüksége lenne az akkus produkció drasztikus javítására, hisz a jobb számítási teljesítményre képes, Intel processzorral szerelt konfigurációk képesek akár órákkal is tovább "életben maradni".

Az új sorozat java részt négymagos modellekből áll, hétből mindössze két esetben tiltott le két darab Zen végrehajtót az AMD. A csúcsot a Ryzen 7 3750H/3700U páros jelenti melyek egyaránt 2,3 GHz-es alapórajellel, illetve 4 GHz-es turbóval kerülnek piacra. A két modell közötti különbséget a TDP (illetve az árcímke) jelenti: míg a "H" jelölésű modellek 35, addig az "U" tagra végződőek (most is) 15 wattos fogyasztási kerettel rendelkeznek. A lényegesen alacsonyabb TDP-t vélhetően alaposabb leválogatással érte el a tervezőcég, ám ez még nem jelenti azt, hogy 3750H és 3700U számítási teljesítménye egyezik. A lényegesen, 133 százalékkal magasabb TDP-nek hála a vezérlés képes lehet magasabban és hosszabb ideig fenntartani a turbót, amely bizonyosan visszatükröződik majd a processzorokra épülő notebookok sebességében. Ennek ára most is vaskosabb hűtés, ezzel együtt pedig vastagabb gépház lesz, miközben az "U" jelölésű modellekre vékony(abb), üzleti (jellegű) gépek épülhetnek.

A középkategóriát jelentő Ryzen 5 3550H/3500U esetében hasonló a felállás. A négy darab mag, illetve az SMT (magonként két végrehajtószál) megmaradt, ám az integrált Vega GPU végrehajtóegységeit 20 százalékkal megvágta az AMD, miközben azok órajele is csökkent 14 százalékkal. Az alsóház tetején a Ryzen 3 3300U ücsörög, mely CPU magonként már csak egyetlen szálon képes műveleteket feldolgozni. Ezzel együtt a grafikus részt is tovább szabdalta az AMD, a 6 darab aktív CU (Compute Unit) már csak 384 darab végrehajtóegységet jelent. A kínálat legalját jelentő Ryzen 3 3200U és Athlon 300U egyaránt két maggal és négy végrehajtószállal rendelkezik, amelyhez egy még szerényebb, mindössze 192 egységes GPU társul. Érdekesség, hogy ezekre 14 nanométeres gyártástechnológiát ír az AMD hivatalos anyaga, így itt vélhetően a korábbi generáció, vagyis a Raven Ridge kódnevű fejlesztés lapul, amely egyszerű átnevezést jelenthet. A két modell egyaránt 15 wattos TDP-vel bír, különbség elsősorban a CPU magok és a GPU órajelében van.

Számítási teljesítményben valószínűleg a Picasso kódnevű termékek is megállják majd a helyüket, ilyen szempontból már a Raven Ridge is megfelelően teljesített. Ugyanez viszont nem mondható el az üzemidőről, amelyben mély szakadék tátongott az AMD és az Intel platformja között. Az Anandtech korábbi tesztje kiderítette, hogy a mobil Ryzenekre épülő Lenovo notebook rendkívül magas, 4-5 wattos üresjárati fogyasztással rendelkezik, amely többszöröse az Intel processzoraira épülő konfigurációk értékének. Ennek köszönhetően az AMD-s gép több órával kevesebbet bírt egyetlen töltéssel. A problémára nem tért ki külön tervezőcég, az ígéret szerint azonban akár 10-12 órát is kibírhat egy Ryzen 3000-es processzora épülő konfiguráció, amely remélhetőleg azt jelenti, hogy sikerült orvosolni az irreálisan magas üresjárati disszipációt.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Ezzel szemben az már biztosra vehető, hogy javul a platform driveres támogatása, melyet a korábban már látottakhoz hasonlóan saját kezébe vesz (vissza) az AMD. Ennek hála a tervezőcég oldaláról egységesen lehet majd frissíteni a notebookokat, nem kell megvárni, amíg a konfiguráció gyártója jóváhagyja, illetve publikálja az újabb szoftveres csomagot. Ez az előd Raven Ridge-re, tehát a 2000-es sorozatra is vonatkozik, amivel a már piacon lévő összes Ryzen processzoros laptop támogatása is fejlődik.

Ennek ellenére továbbra sem garantált, hogy az AMD gyökeret tud ereszteni a mindeddig rendre bevehetetlennek bizonyult notebookos piacon. A tervezőcég számára fontos lenne a siker, hisz az IDC szerint évente nagyjából 90 millió darab konfiguráció talál gazdára, sok milliárd dolláros forgalmat generálva. Ebből kellene egy szabad szemmel látható szeletet kihasítani, amelyhez ritkán látott mankót nyújthat az Intel kapacitásproblémája. A gyártók szerint a probléma továbbra is fennáll, amely miatt egyes modellekbe már az AMD Ryzeneit építik be. Az Asus elsőként jelentett be a 3000-es sorozatra épülő gamer konfigurációt, ám ahogy az lenni szokott, vélhetően most is hónapokat kell majd várni, hogy ez kiskereskedelmi forgalomban elérhető legyen.

AMD-s Chromebookok jönnek

A 3000-es mobil Ryzenek mellett egy másik notebookokba szánt terméket is leleplezett az AMD. A kifejezetten Chromebookokhoz kiadott A6-9220C és A4-9120C alapját a Bristol Ridge adja, amely még a Bulldozer mikroarchitektúra család utolsó, Excavator tagját ötvözi a GCN 1.2-es grafikus fejlesztéssel. Bár ezek felett már bőven eljárt az idő, az AMD szerint a (raktárakban porosodó) Bristol Ridge-ek arra még épp megfelelnek, hogy az olcsóbb Chromebookokat jellemző Celeron N3350 és Pentium N4200 processzorokkal versenyre keljenek. A két processzorra építve a HP és az Acer már be is jelentett konfigurációkat. Előbbi cég Chromebook 14 néven egy 14 hüvelykes, 4 gigabájt RAM-mal és 32 gigabájt háttértárral szerelt gépet dob piacra, egyelőre ismeretlen árcímkével.