Visszatekintés: ez teljesült 2018-as jóslatainkból

Olcsóbbak lettek a memóriák

A még 2016 őszén nagy lendülettel megindult memória áremelkedés stabilan kitartott egészen 2017 végéig, melynek hatására a szélsőséges példát jelentő konzumer, kiskereskedelmi memóriamodulok ára nagyjából 80-90 százalékkal ugrott meg. A memóriagyártók természetesen kitörő örömmel fogadták a tendenciát, melynek hála például a Micron nyeresége 55-60 százalékkal lőtt ki. Ahogy az lenni szokott, a másik oldal, vagyis a vásárlóközönség már sokkal kevésbé élvezte az olykor töretlennek látszott áremelkedést, ez ugyanis más, DRAM-ot nagyobb mennyiségben alkalmazó termékek (pl. videokártyák) árcéduláira is egyértelműen rányomta bélyegét.

A tendencia végül valamikor az idei év első negyedévében fordult meg, ekkor kezdett enyhén csökkenni a memóriák ára, elsősorban a szezonális hatások, illetve a kereslet növekedésének mérséklődése miatt. A Kína által indított vizsgálatnak egyelőre nincs nyilvánvaló hatása az árak alakulására, nem úgy, mint az Intel kapacitásproblémájának. A processzorgyártó háza tájáról még szeptemberben röppentek fel pletykák, melyek szerint képtelen kellő mennyiségű CPU-t szállítani. Kevesebb központi egység pedig kevesebb eladott PC-t és szervert, nem utolsó sorban pedig kevesebb értékesített memóriát jelent.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Mindezeknek köszönhetően a HWSW által 2018 végére jósolt 25-30 százalékos ármérséklődés szinte pontosan beigazolódott. Egy éve az egyszerű 8 gigabájtos DDR4-2400 modulokra bruttó 18-20 000 forintos kiskereskedelmi árat prognosztizáltunk, ennyiért pedig jelenleg több modell is elérhető a hazai webshopokban.

Teljesült? Igen.

Senki nem rúghat majd labdába az Amazon Alexa és Google Assistant mellett

Nem okozott nagy meglepetést, hogy a két vezető virtuális asszisztens továbbra is toronymagasan megtartotta dominanciáját. A piac lényegében az Alexa zsebében van, a Voicebot kutatása szerint az Egyesült Államokban idén szeptemberben a virtuális segédek szegmensében az Amazon terméke 64,6 százalékos piacrészt tudhatott magáénak. A másik nagy szereplő az említett Google Assistant, noha az ezüstéremhez csak kevesebb mint a fenti részesedés harmada, 19,6 százalék tartozik. Mellettük egyébként az Apple-től ismert Siri is szabad szemmel látható, 4,5 százalékos részesedést tudhat magáénak, ami ugyanakkor a második helyzethez képest is jelentős lemaradás, a cégnek láthatóan többre lesz szüksége a versenyben maradáshoz, mint a nehézkesen elrajtoló HomePod okoshangszóró. Ez különösen igaz annak fényében, hogy bár az eszköz hangminőségét tekintve kiemelten jó fogadtatásra lelt, a Siri képességeit kapcsán a vállalat inkább negatív visszhangot kapott.

Persze vannak még feltörekvő szereplők a piacon, a legismertebb közülük a Samsung Bixby asszisztense, ez azonban csak a kutatás 11,3 százalékos "egyéb" kategóriájába fért bele. Igaz valószínűtlen, hogy a koreai cég belátható időn belül versenyre tudna kelni a piacvezető Amazonnal, az Apple ellen középtávon akár még lehet is esélye, miután hatalmas lendülettel pakolja eszközeibe az asszisztenst, a háztartási gépektől a tévékig, illetve maga is előállt már saját okoshangszórójával. Igazi kihívó miatt mindenesetre az Amazonnak továbbra sem kell aggódnia.

Teljesült? Igen

A VR és az AR is berobban a köztudatba

Noha a legtöbben már hallottak a technológiákról, azt nem lehet állítani, hogy az AR vagy VR eszközök fősodorbeli konzumer termékekké váltak volna, még az aránylag olcsó, a Microsoft által is támogatott Mixed Reality headsetek megjelenésével sem. A piacra továbbra is az útkeresés a jellemző, a VR területen a gyártók most az okostelefonos hardverre építő, teljesen önálló szemüvegekkel próbálkoznak, mint az Oculus Go, Oculus Quest vagy a HTC Vive Focus. Ami az AR-t illeti, idén a szegmens egyik régen várt terméke, a Magic Leap is bemutatkozott, az óriási befektetésből összerakott készülék azonban erősen alulmúlta a várakozásokat.

Jelenleg sokkal inkább a vállalati szegmens tűnik jó táptalajnak a VR és AR technológiák számára, ahol különböző tervezési vagy akár távoli karbantartási feladatoknál lehetnek hasznosak. Ezt támasztja alá, az idei év egyik legnagyobb AR-megállapodása is, a Microsofttól az amerikai hadsereg nem kevesebb mint 480 milliárd forint értékben vásárol ilyen technológiát - az üzlet keretében mintegy 100 ezer darab szemüveg kerülhet a katonasághoz. Arról ugyanakkor egyelőre szó sincs hogy a készülékek a konzumer piacon belopták volna magukat a felhasználók szívébe.

Teljesült? Nem

Szakít az Apple az Intellel

Egy éve még azt vártuk, hogy idén végre megtörténik a régóta pletykált Apple-Intel szakítás. Ez végül még bejelentés szintjén sem valósult meg, egyelőre nincs hivatalos nyoma annak, hogy belátható időn belül piacra kerülne valamilyen saját processzorral szerelt Macbook (netán asztali Mac). Ettől függetlenül az Apple továbbra is töretlenül fejleszti az "A" sorozatú processzorokat.

A legújabb iPad Prókba került A12X kiugró teljesítményre képes, az ősszel bejelentett MacBook Airbe került kétmagos Intel processzorokat már ki lehetne váltani a házon belüli fejlesztéssel, legalábbis ami a számítási teljesítményt illeti. Mindez a TSMC 7 nanométeres gyártástechnológiájának is köszönhető, mely a legtöbb meghatározó paraméterében egyértelműen felülmúlja az Intel által tömegtermelésben alkalmazott 14 nanométert.

Hivatalos állásfoglalás híján tehát maradnak a spekuláció, amelyekből továbbra sincs hiány. Legutóbb épp októberben röppent fel a váltás lehetősége, melyet az ismert elemző, Ming-Chi Kuo akkor épp 2020-2021-re jósolt.

Teljesült? Nem.

Telítődnek jól képezhető diákokkal a hazai kódolóiskolák

Úgy néz ki, elhamarkodtuk ezt a jóslatunkat, hogy már 2018-ban megtelnének a hazai kódolóiskolák a gyorsan és könnyen képezhető diákokkal. Bár továbbra is fenntartjuk, hogy egyszer majd eljön ez az időpont, de nem most történt. A megérzéseink mellett megkerestünk néhány nagyobb hazai iskolát a Green Fox Academyt, a Codecoolt és a PROGmasterst, hogy hogyan látják az elmúlt évet. A Green Fox marketing menedzserének válasza szerint 2018-ban is 3-5-szörös volt a túljelentkezés a képzésre az évfolyamoktól és az időszakoktól függően. Ezen belül pedig a Green Fox nem tapasztalt visszaesést a hallgatók legmagasabb iskolai végzettsége szerinti összetételben sem, így a korábbi évekhez hasonlóan 2018-ban is nagyjából a hallgatók háromnegyede végzett el korábban valamilyen egyetemet vagy főiskolát.

^{Nagyjából hazánkban is ezek az adatok jellemzők a tanulókra (Course Report, 2017)}

A Codecool marketingvezetőjének válasza szerint pedig a kódolóiskola pont a feltételezésünknek az ellenkezőjét tapasztalta, vagyis 2017-2018-ban még a célcsoport éppen csak megismerte a fejlesztői "átképzések" piacát, így a szolgáltatásuk még bőven az életpálya görbéjének korai felfutási szakaszéban van - írta kérdésünkre Bonyhádi Gábor. Konkrétabb adatokkal a jelentkezők száma továbbra is közel 10-szeres, méghozzá folyamatosan növekedő tendenciával, és ezen belül is az organikusan jelentkezők száma folyamatosan elnyeri teret a "performance" jellegű kampánytevékenységből érkezőktől - magyarázta a Codecool marketingese. A tanulók átlagéletkor továbbra is 26-29 év, amelyből a felsőoktatási tapasztalattal rendelkezők aránya 85 százalék körül van.

A PROGmasters még ennél is konkrétabb adatokkal szolgált, mivel válaszuk szerint több mint 4,8 ezer hallgató regisztrált a képzésükre a weboldalon, akik közül 69 jelentkezőt vettek fel a három elindított képzésre, így a túljelentkezés gyakorlatilag hetvenszeres volt. A felvételizők és a képzésre jelentkezők között pedig egészen vegyes a diplomával rendelkezők aránya, mivel az idei három képzés esetében 50-90 százalék között mozgott. Válaszában a PROGmasters hozzátette, hogy egyáltalán nincs szó a megfelelő képességű jelentkezők hiányáról, és bőven akadnak olyan jelentkezők, akik teljesíteni tudják a kódolóiskola által elvárt tanulási és programozási alapképességeket vizsgáló, alapos feladatsort. A képzőhely prognózisa szerint 2019-ben a cégek még nagyobb számban fognak szoftverfejlesztői pozíciókat nyitni, és eközben továbbra is megkövetelik a színvonalt.

Teljesült? Nem.

Elszaporodnak a céges profilok a Facebook szolgáltatásaiban

Nem gondoltuk előre, hogy idén a Facebook és Mark Zuckerberg energiáit a botrányok tisztázása és a különböző meghallgatások kötik majd le. A biztonságot és a transzparenciát növelő eszközök fejlesztése mindenesetre a felhasználók szempontjából sokkal fontosabb folyamat, és a vállalat még mindig nem tett érte eleget. Emellett viszont idén a vártnál legalábbis sokkal kevesebb bejelentés szólt a monetizációról és az üzleti profilok terjeszkedéséről, még ha a háttérben párhuzamosan ez is zajlott. A legutóbbi pénzügyi negyedéves jelentés kapcsán kommunikált tervek szerint a Facebook továbbra is a többi szolgáltatásában, vagyis az Instagramban, a WhatsAppban, a Messengerben, és mindhez kapcsolódóan a Stories-formátumban látja a növekedés kulcsát. Mindez pedig az alkalmazások szempontjából a monetizációt és az üzleti szolgáltatások terjedését jelenti.

^{Az AdEspresso 2017-es adatai szerint megéri Instagramon hirdetni: drágább, de az elköteleződés nagyobb}

Az egy évvel ezelőtti adatok szerint 25 millió üzleti felhasználó van a felületen, ami azóta nyilván növekedett, de nem tudni mennyivel. Viszont az idei adatok szerint a felhasználók 80 százaléka követ legalább egy márkát, 200 millióan minden nap meg is néznek legalább egy üzleti felhasználót, és 60 százalék így informálódik az új termékekről. 2018-tól kezdve már Magyarországon is vásárolhatnak a felhasználók az Instagram termékmegjelölési funkcióján keresztül, amit egyébként az amerikai felhasználók már két éve megtehetnek.

Az Instagram további törekvései közé tartozik az influencerek számára új fióktípus létrehozása, a felület tisztogatása a hirdetők statisztikáéit rontó közösségnövelő appoktól, továbbá a Facebook és a hat éve felvásárolt app egyre szorosabb összeolvadása, amit az alapítók már nem tűrtek lemondás nélkül. Ehhez hasonló folyamat játszódik le a WhatsApp csevegős szolgáltatásnál is, amelynek üzleti alkalmazása 2018. januárban indult el hivatalosan, és legfontosabb igazgatói szintén idén távoztak, valószínűsíthetően a monetizációs célok erőltetése miatt. A szolgáltatások alapítóinak, igazgatóinak távozásával pedig a Facebook számára most már valóban elhárultak az akadályok, hogy a hirdetők érdekeire tekintettel formálja át az alkalmazásokat.

Teljesült? Részben.

Ujjlenyomat-olvasót kap az iPhone Xs

Az Apple látszólag idén sem vett tudomást az androidos okostelefonok létezéséről, melyeknél egyre elterjedtebb az arcfelismerésen és az ujjlenyomaton alapuló biometrikus azonosítás együttese. Tavaly azt vártuk, hogy a Touch ID-t csak ideiglenesen teszi fiókba a vállalat, ám az idén bemutatott termékek alapján úgy fest, hogy az még egy darabig biztosan a félretett fejlesztések között marad. Ezt támasztja alá, hogy már az iPad Prókban sem kapott helyet a Touch ID, melyet egységesen az olykor kevésbé hatékony Face ID-ra cserélt az Apple.

Arról ismételten csak találgatni lehet, hogy mi állhat a döntés a háttérben. Egyes pletykák szerint a nyomásérzékeny kijelző (3D Touch) akadályozta a panel mögé illeszthető érzékelő implementálását. Ez viszont csak az iPhone-ok esetében lehetett probléma, az iPadekbe ugyanis nem került be a technológia, és vélhetően már nem is fog. Egy másik lehetséges ok, hogy a kijelző mögé építhető ujjlenyomat-olvasók egyelőre nem hozzák a sztenderd szenzorok sebességét és pontosságát. A Qualcomm többek között ezért fejlesztett saját, ultrahangos egységet, mely az ígéret szerint kiküszöböli az optikai szenzorok legtöbb problémáját. Ez azonban az egyre élesedő jogi viták miatt garantáltan nem kerül majd be az Apple termékeibe, így Cupertinóban vagy saját fejlesztést készítenek, vagy elfelejtik a (kijelzős) ujjlenyomat-olvasót.

Teljesült? Nem.