2027-ig nem megy nyugdíjba a 3G
Több mint egy évvel a frekvenciahasználati jogosultság lejárta előtt meghosszabbította a Magyar Telekom és a Vodafone a 2100 MHz-es frekvenciasávban használt frekvenciablokkjainak licencét. A hosszabbítás értelmében a szolgáltatók újabb 7 és fél évig használhatja az eredetileg 3G-s hálózat üzemeltetéséhez megszerzett blokkokat.
Szinte bizonyos, hogy még legalább 7 évig nem kerül sor a technológiai szempontból mára jócskán idejét múlt 3G-s hálózatok lekapcsolására, a Magyar Telekom és a Vodafone ugyanis bejelentette: megállapodott a frekvenciaügyekben illetékes Nemzeti Hírközlési Hatósággal a 2004-ben 3G-s szolgáltatás nyújtásához elnyert 2100 MHz-es frekvenciahasználati jogosultság meghosszabbításáról. Mivel a három hazai operátor ebben a sávban ugyanakkor szerzett frekvenciablokkokat, melyek használati jogosultsága egységesen 2019. decemberében jár le, ezért nem kérdés, hogy rövidesen a Telenor Magyarország is követi a piacvezetőt.
Jól jöhet még másra is
A Telekom tegnapi sajtóközleménye szerint a szolgáltató azért élt a hosszabbítás lehetőségével, hogy a következő években is biztosíthassa ügyfelei számára a "magas minőségű 3G szolgáltatást", mely jelenleg a 2100 MHz-es frekvenciasávon zajlik az operátornál. A közlemény ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a fejlesztések központjában a "szupergyors mobilinternet hozzáférés áll", amit alátámaszt, hogy a szolgáltató 4G-s hálózatának elérése - részben a lényegesen nagyobb mennyiségű és szélesebb spektrumú allokált frekvenciablokkok révén - jóval nagyobb, mint a 3G-s hálózat lefedettsége.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A három hazai szolgáltató a 3G-s technológiák bevezetése érdekében 2004-ben pályázhatott három, egyenként 15 MHz-es FDD és három 5 MHz-es TDD blokkra a 2100 MHz-es sávban. Az "A" jelzésű blokkot a Magyar Telekom jogelődje, a T-Mobile Magyarország nyerte el a pályázaton, a "B" és "C" blokk a Vodafone-nak és az azóta cseh kézbe került Telenor Magyarországnak (akkor Pannon GSM) jutott. Érdekesség, hogy a Telenor ugyanezen a pályázaton egyedüliként egy 14,8 MHz-es frekvenciablokkhoz is hozzájutott az 1800 MHz-es sávban, melyet sokáig nem használt, ám utólag mégis jó taktikázásnak bizonyult a bevásárlás, mivel a cég a nagyobb 1800 MHz-es kapacitásra támaszkodva már 2013-ban képes volt 150 Mbps elméleti sávszélességet biztosítani 4G-s hálózatán, ezzel megelőzve mindkét riválisát.
Egy 2012-ben elfogadott uniós végrehajtási határozat időközben jelentősen kibővítette a 2100 MHz-es sáv felhasználásának lehetőségeit azáltal, hogy kimondta, az ebben a sávban kiosztott frekvenciablokkokat technológiasemlegesen lehet felhasználni, hasonlóan a közösségi szinten szabályozott, mobilszolgáltatás nyújtására alkalmas összes harmonizált frekvenciasávhoz. Mindez lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy később akár 4G vagy 5G hálózatok számára is átcsoportosítsák a rendelkezésre álló kapacitásokat az érintett sávban, sávokban - ezt egyébként a Telekom közleményében is előrevetíti, a Vodafone pedig közölte, már 4G szolgáltatást is nyújt ebben a sávban.
Drága sakkjátszma
A szolgáltatóknak elemi érdekük, hogy a rendelkezésre álló spektrumot a lehető leghatékonyabban tudják hasznosítani, különösen egy olyan piacon, mint a magyar, ahol a licencdíjak európai összevetésben kiváltképp magasak. A Telekomnak és a Vodafone-nak egyébként a mostani, 7,5 éves hosszabbítás egyszeri, 11 milliárd forintjába került, emelett több tízmillió forintos havi sávhasználati díjat is fizetniük kell a szolgáltatóknak.
Egyelőre nyitott kérdés, hogy a Telenor mikor és milyen tartalmú megállapodást köt a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal a használati jogosultság meghosszabbítását illetően (a szolgáltató csak annyit közölt, hogy szeretne hosszabbítani), miként azt sem tudni, hogy a korábban a negyedik mobilszolgáltató számára fenntartott, máig parlagon heverő 15 MHz-es FDD blokk (1965-1980 MHz / 2155-2170 MHz) sorsa mi lesz.