Otthoni munkaállomásokba szánja Titan RTX videokártyáját az Nvidia
A Titan RTX célközönsége a gépi tanulással kísérletező otthoni, kvázi amatőr kutatók, valamint a ray tracinggel foglalkozó animátorok egy csoportja lehet.
Leleplezte legújabb Titan videokártyáját az Nvidia. A chiptervező által közelmúltban bevezetett új paradigma szerinti RTX jelölésű kártya elsősorban (fél)professzionális, otthoni felhasználók munkaállomásaihoz lehet megfontolandó választás. A GeForce és a Quadro vonal közé bepréselt Titan RTX-et ugyanis ray tracingre, illetve különböző gépi tanulásos műveletekre hegyezte ki az Nvidia. Eközben a játékokról sem kell lemondani, GeForce névre hallgató rokonaihoz hasonlóan a hagyományos raszterizált 3D grafika gyorsításához is használható a kártya. Kizárólag utóbbihoz vélhetően kevesen választják majd a terméket, melynek nettó árcéduláját mintegy 2500 dollárban szabta meg az Nvidia.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A professzionális kártyák piacán már kevésbé számít horrorisztikusnak az összeg, sőt, az előd Titan V-nél még 500 dollárral kedvezőbb is az árcédula. Az alacsonyabb összeg ellenére egyszeres pontosság (FP32) mellett 18 százalékkal nagyobb számítási teljesítményt kaphat a vásároló (16.3 TFLOPS), ám ezért cserébe kvázi le kell mondani a duplapontosságú (FP64) végrehajtásról, melyre csupán 0,51 TFLOPS sebességgel képes kártya (Titan V: 6,9 TFLOPS). Utóbbinál a célközönség számára fontosabb lehet a félpontosságú tempó (Tensor Performance), amely elsősorban gépi tanulásos műveletvégrehajtásnál jöhet kapóra. Ilyen esetben 130 TFLOPS-ra képes a kártya, ami ugyancsak 18 százalékos pluszt jelent a Titan V-hez képest.
Nem csak teljesítményben, de memóriakapacitásban is felülmúlja elődjét a Titan RTX. Az újdonságra nem kevesebb, mint 24 gigabájt GDDR6 típusú memória került, amely kereken duplája a Titan V értékének. Bár HBM helyett az olcsóbban implementálható GDDR-re váltott az Nvidia, az újdonság sávszélességben sem szenved hiányt, a 672 GB/s még szerény 3 százalékkal felül is múlja az előd értékét. A 280 wattos TDP értékkel rendelkező kártya hátuljára öt kijelzőkimenet került: a három DisplayPort mellé egy HDMI, illetve egy VirtualLink csatoló került, mely utóbbi a VR-headsetek új, szabványos csatlakozója. Az USB Type-C portra alapozó megoldásnak hála az eszközökről eltűnhetnek a zavaró "kábelcopfok", és a szemüvegek egyetlen vezetéken csatlakozhatnak a számítógéphez.
A csatlakozókat leszámítva a Titan RTX szinte pontosan hozza a vállalati professzionális felhasználáshoz készített, nettó 6300 dolláros Quadro 6000 főbb teljesítményparamétereit. Az egyetlen említésre méltó, ám egyáltalán nem elhanyagolható különbség a terméktámogatásban, azon belül is a meghajtóprogram környékén lapul. Míg a Quadrókhoz alaposan tesztelt és validált drivert és supportot nyújt az Nvidia, addig a Titan RTX gyakorlatilag a GeForce szoftverét használja, amely nem kínál tökéletes garanciát professzionális környezethez. Az Nvidia láthatóan a két nagy tábor közötti, azaz a tisztán fogyasztói (gamerek), illetve a keményvonalas professzionális réteg által körülhatárolt, vélhetően nem túl nagy tábort igyekszik becserkészni. Ennek megfelelően a Titan V első számú célközönsége a gépi tanulással kísérletező otthoni, kvázi amatőr kutatók, valamint a ray tracinggel foglalkozó animátorok egy csoportja lehet.