Nagy a különbség a vélt és a valós digitalizáltság közt
A magyarországi vállalatvezetők elméletben nagyon is támogatják a digitalizáció különböző területeit, de a valóságban ez kevésbé a stratégiaalkotásban és a fontosnak tartott területek átalakításában valósul meg, hanem még mindig csak többnyire az eszközbeszerzésben.
Sereghajtók között szerepel Magyarország a 2018-as digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) szerint, ahogy azt már korábban is említettük. A KPMG szakértői a tegnap tartott digitalizációs meetupon mutatták be a digitális transzformáció hazai alacsony szintjének lehetséges indokait, és a kitörési pontokat. A megfogalmazottak közül talán a legfontosabb probléma, hogy a vállalatok még mindig inkább a digitális eszközök beszerzését látják a digitalizáció kezdő lépésének, de valójában még nem integrálták azokat a folyamatokba.
A tanácsadó cég közmű vállalatok körében végzett felmérése szerint a vállalatvezetők sorrendben a megváltozó fogyasztói elvárásokat, az ügyfélszolgálatot, az új termékeket és szolgáltatásokat, valamint az új, kompetitív piacot sorolják a digitalizáció kulcsterületei közé. Valójában azonban "a fontosság a fejekben és a valóság nem teljesen korrelál" - mutatott rá Ságodi Attila, a KPMG vezetési tanácsadásért felelős partnere. Ennek következtében a fontosságban egyébként legalacsonyabb szempontok közé sorolt automatizált folyamatok és költségcsökkentés jár előrébb a megvalósítás szintjén. A szakértő következtetése szerint a vállalatok dolgozói még kevésbé tudják elfogadni, hogy a gépek döntenek helyettük, vagy a digitális adatokból vonjanak le konklúziót.
Pontosan ezt tükrözi a már említett DESI index nemzetközi felmérésének eredménye is, mely szerint Magyarország a legtöbb európai uniós országhoz képest le van maradva (28-ból a 23. helyen szerepel), méghozzá 1,6-szoros a lemaradása a legjobban szereplő Dániához, Svédországhoz és Finnországhoz képest, továbbá alatta marad a középmezőnyben szereplő Csehországnak vagy Szlovákiának is. Nem a hálózati összekapcsoltság (18. hely), a humán tőke (21. hely), az internetes szolgáltatások használata (12. hely!) jelenti a gondot, hanem a digitális közszolgáltatások (27. hely) és a digitális technológiák integráltsága (25. hely). Azaz Magyarország infrastrukturálisan sem áll rosszul és a magyarok egészen aktív internetezőknek mondhatók (főleg közösségi oldalak használatában), de a vállalati működés területén 2,4-szeres a lemaradás a legjobban teljesítő országokhoz képest.
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató 2018-as eredménye
Ságodi Attila elmondása szerint a tanácsadói munkát először mindig az értékeléssel kell kezdeni, hogy az adott vállalat hol áll a digitalizációs folyamatban, mivel sok vállalat önmagát jól pozicionálja azáltal, hogy "már bevásárolt eszközökből", viszont azokat a cég munkavállalói nem használják a mindennapi folyamatokban vagy nem jól. Minden egyes üzletágban különféle "legjobb megoldások" (target operating) létezhetnek, így a nyitott és rugalmas rendszerek például autógyártóknál találhatók már meg, a termelésautomatizálás például az acélgyáraknál, vagy ide tartozhat a közműveknél a szerződéskötés folyamatának egyszerűsítése is.
Proptech és medtech
A meetup két hazai területet részletesebben is bemutatott a tanácsadók segítségével, méghozzá az ingatlanpiacot és az egészségügyet. Dános Pál, a KPMG ingatlan-tanácsadásért felelős igazgatója szintén a vállalat egy saját kutatására hivatkozva elmondta, hogy bár az ingatlanpiac általuk megkérdezett szereplői szinte kivétel nélkül fontosnak tartották a digitális transzformációt a tavalyi és az idei felmérésben is, mégis csak a megkérdezettek egyharmadának volt rá valamilyen stratégiája tavaly és idén is. Tehát az általános tendencia ezen a területen is megmutatkozik, hogy az elméleti és valós cselekedetek közt nagy a különbség, és egy év alatt nem történt változás. Természetesen a szakértő megemlítette a proptech "mozgalmat" is, amelyen belül meglátásai szerint a startupok jó ötletekkel rendelkeznek, de a megvalósításhoz szükségük van a nagyvállalati tőkére - úgyhogy a KPMG a két szereplő összekapcsolásában látja a saját lehetőségeit.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az egészségügy terültén alakulóban lévő tendenciák miatt is szükséges lesz a transzformáció, melyről Kohanecz Margó, a KPMG egészségügyi szektorért felelős igazgató beszélt részletesebben. Az átlagéletkor folyamatosan kitolódik, ami elöregedő társadalmat eredményez, így 2040-re már 1,4 milliárd 60 éven felüli ember él majd a Földön. Az öregedés viszont az egészséget nem vonja magával, de a kormányok szeretnék megállítani vagy csökkenteni az egészségügyre fordított összegek növekedését. A megoldás az igazgató elmondása szerint az eredmény- vagy értékalapú egészségügy bevezetése, ami megjelenik már például a gyógyszeripari cégeknél a tárgyalásokon.
A másik nagy tendencia pedig több más területhez hasonlóan az egészségügyben is a szakemberhiány, jelenleg Magyarországon 25 ezer ember hiányzik a területről, világszinten pedig 2040-re 13 millió orvossal lesz kevesebb a szükségesnél. Ezen a problémán is segíthet a digitalizáció a KPMG meglátása szerint, amelyen belül például Ausztráliában a nagy távolságok miatt a beteg optimális útvonalát megtervező alkalmazást fejlesztett a cég, de fontosak lehetnek a sürgősségi betegosztályozást (triázs) segítő rendszerek, amellyel otthon is előre lehet ellenőrizni a betegség sürgősségét.
Más, mesterséges intelligencia alapú klinikai döntéstámogató rendszerekkel hazánkban is jól állunk, például a Turbine.AI az onkológiai ellátást szabja igényre (amelyről a HWSW mobile! konferencián bővebben is lehetett hallani). Kohanecz Margó szerint Magyarország az adatgyűjtésben általában is előrébb tart európai szinten, mivel az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (EESZT) már több mint 200 millió adatot tárol, amelyet anonimizált módon kutatási és népegészségügyi célokra is fel lehet majd használni.
Úgyhogy látszanak kiemelkedő kezdeményezések hazánkban is különböző területeken, de ez közel sem jellemző minden vállalatra, ahogy azt a DESI listáján elért sereghajtó szerep is mutatja. A cégvezetők láthatóan fontosnak is tartják a digitalizációt, de egyelőre még nem jutottunk el arra a szintre, hogy a transzformáció az eszközbeszerzésen túl a legtöbb cégnél például a stratégiaalkotásban vagy a konkrét átalakításokban is megvalósuljon.