A Zen 2 ellen is Skylake magokkal mehet az Intel

Egy újabb 14 nanométeres pótlékról szóló hír ütötte fel a fejlét a HotHardware magazin hasábjain. A forrás szerint az Intel még egy kliensprocesszoros fejlesztést gyömöszölt be egyre zavarosabb 2019-es útitervébe. Az egyelőre pletyka szinten kezelendő hír állítja, a processzorgyártó egy Comet Lake kódnevű chippel is készül, amely a közelmúltban piacra került nyolcmagos Coffee Lake és a komoly késésben lévő Ice Lake közé ékelődik majd be. A processzor továbbra is az immáron bő három éve piacon lévő Skylake magra épülhet, amelyből a Coffee Lake-nél látottnál kettővel több, vagyis összesen 10 darab kerülne be a lapkába. Ez alapján a Comet Lake-et az ugyancsak jövő évre datált Matisse ellenfelének szánhatja az Intel, ami az AMD Zen 2 magokra épülő 7 nanométeres asztali processzora lesz.

A Comet Lake létjogosultságát egyrészt épp ez, vagyis a konkurens jövőre érkező terméke adhatja. Utóbbi vállalat még november elején lebegtette meg csőben lévő mikroarchitektúráját, amelytől optimális esetben akár 25 százalékos IPC növekedés is várható, a fejlesztésekből kevesebbet profitáló kódok esetében pedig értelemszerűen ennél alacsonyabb lehet a gyorsulás mértéke. Ez valószínűleg már elég lesz ahhoz, hogy a PC-s környezetben előforduló alkalmazások döntő többségében sikerüljön befogni, vagy akár meg is előzni azonos órajel mellett az Intel Skylake magját. Ehhez csapódhat hozzá, hogy az AMD borítékolhatóan növelni fogja a magszámot. A napvilágot látott nyolcmagos chipsetek alapján akár 16 darabra is emelheti a végrehajtók számát a tervezőcég, ám első körben ennél vélhetően alacsonyabbra, 10 vagy esetleg 12 magra lőheti be a csúcsmodell értékét az AMD. Magszám, IPC, illetve órajel szempontjából várhatóan nem lesz tetemes lemaradása a Comet Lake-nek, azonban a gyártástechnológiai eltérést is latba vetve az AMD oldalára billenhet majd a mérleg.

Az Intel fejlesztésének egyik oka ugyanis épp ebben a keresendő, a Comet Lake jobb híján a 2014 óta alkalmazott 14 nanométeres csíkszélességen készülhet. Az immár több mint 4 éve futtatott technológia leváltására hivatott 10 nanométer várhatóan nem áll majd készen tömeggyártásra jövő év végénél korábban. Ennek oka, hogy a fejlesztés során túlságosan ambiciózus paramétereket célzott meg az Intel, melyeket a fejlesztőcsapat képtelen volt teljesíteni. A júniusban leköszönt Brian Krzanich elmondása szerint a 10 nanométerhez 2,7-es skálázódási tényezőt határozott meg a cég, vagyis ennyivel nőtt volna a tranzisztorsűrűség a 14 nanométerhez képest. Ez agresszívabb, mint korábban, a 14 nanométer például csak 2,4-es tényezőt hozott, a versenytársak pedig sokkal lazább, 1,5-2 körüli tényezőkkel dolgoznak. Márpedig az igencsak agresszív megközelítés már 14 nanométeres is nehézségeket okozott, a bérgyártók korabeli lemaradása miatt azonban ez csak kisebb fejfájást jelentett az Intelnek.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Az elmúlt években azonban mind a TSMC, mind pedig a Samsung jelentősen rákapcsolt a félvezetős technológiák fejlesztésére. Bár közvetlenül egyik bérgyártó sem jelent veszélyt az Intelre, a konkurens AMD (és az Nvidia) egyes termékeit a szóban forgó két vállalat élvonalbeli technológiáira építi. Az Intelnek többek között ezért sincs vesztegetni való ideje, a pár éve még rendkívül kényelmes helyzetben lévő vállalat kénytelen valamilyen válasszal készülni a korábban már többször eltemetett versenytárs terveire. Ennek egyik újabb szülöttje lehet a Comet Lake, amelynek jelen állás szerint tartania kell majd a frontot a félresiklott 10 nanométerre épülő Ice Lake megérkezéséig.