Mesterséges intelligencia és jog

Az okos szerződések alapját is képező blockchain technológia számos iparág működését változtatja meg alapjaiban. A biztonságkritikus bankszektor és autóipar is belevágott már a blockchain-alapú fejlesztésekbe, a jogi iparágat sem kerülheti el a technológia fejlődése. Az okos szerződések a jogi munka és a jogászi hivatás meghatározó kihívásai lesznek a következő években, amelyre az alapvetően konzervatív jogi szakmának is fel kell készülnie.

Mik azok az okos szerződések?

1996-ban Nick Szabo, az okos szerződések "feltalálója" úgy fogalmazta meg, hogy azok az "ígéretek digitális formában meghatározva, beleértve a protokollokat is, amelyben a felek teljesítik az ígéreteket".

Egy szerződés attól lesz okos, hogy tartalmát tekintve a felek valamilyen ígéretet és annak betartását szabályozzák benne, fő ismérve, hogy elektronikusan működik, kódok alkotják, a feltételek és kimenetek kódként vannak beágyazva a szoftverbe, számítógépi protokollok algoritmus formájában szabályokat tartalmaznak a felek eljárására a szerződéssel kapcsolatban, és automatikus teljesítéssel párosul, amely visszavonhatatlan - vagyis ha a teljesítés elindult, nem lehet leállítani.

Az okos szerződés azonban többféle is lehet, attól függően, hogy milyen az automatizáltság szintje. A köznyelv okos szerződésnek nevezi azt is, amikor a szerződés maga csak leírt formában létezik, és csak a fizetés került automatizálásra szoftveres eszközökkel, vagy ha a szerződés teljes teljesítése automatizált és kódolt a szoftverben. Ennél magasabb szintet jelent, ha maga a szerződés is a szoftverkódban van, de még elérhető a megállapodás leírt formában is. A tényleges és tökéletes okos szerződéseket azonban az jelenti, ha már nincs is leírt verzió, az egész szerződés a szoftverben kódolt és az algoritmusok tartalmazzák és szabályozzák a teljes teljesítési folyamatot.

Mire használhatók az okos szerződések?

Az okos szerződés és az annak alapját képező blockchain technológia kiváló eszköz lehet a digitális azonosításra, amellyel a "know your customer" eljárások könnyebben, gyorsabban és olcsóbban lebonyolíthatók. Különböző azonosítók, engedélyek nyilvántartására, vagy akár földhivatali nyilvántartás vezetésére is alkalmas lehet, de alkalmazzák szerződéses biztosítékok automatizált kifizetésére is felelősség menedzsment rendszerekben. A szellemi tulajdonjogok területén a hamisítás elleni harcban is jól bevethető lenne, ahol a jogosítási, szállítói lánc igazolását lehetne vele megoldani, valamint a biztosítási szektor is érdeklődik a technológia iránt.

Jogi dilemmák az okos szerződésekkel kapcsolatban

Az ügyvédi ellenjegyzés nem pótolható

A legelső kérdés, hogy a szerződés megkötésekor az okos szerződés hogyan tud megfelelni a vonatkozó jogi előírásoknak. Azoknál a jogügyleteknél, amelyeknél kötelező írásbeliséget és ügyvédi ellenjegyzést ír elő a jogszabály, az okos szerződések még nem tudnak megfelelni a jogi követelményeknek, és az ügyvédi, jogászi munka nem mellőzhető. Így például ingatlan adásvételi szerződés Magyarországon ma még csak ügyvédi ellenjegyzéssel és szigorú ügyfél azonosítás mellett köthető, amelyre az okos szerződés önmagában nem képes.

^{Magyarországon jelenleg az ábrán szereplő automatizáció nem felel meg a jogi követelményeknek}

Az ügyfél azonosítás problémái

Az okos szerződések esetében az egyik fő kihívás a szerződő felek azonosítása, amely a jelenlegi, technológiai fejlődést nem követő jogi környezetben nem tud megfelelni a jogszabályi előírásoknak. Erre jó példa az, hogy az új pénzmosás elleni magyar jogszabály előírja az ügyvédek számára, hogy készítsenek fénymásolatot a szerződő felek személyigazolványáról, és azt őrizzék meg. Belátható, hogy a fizikai fénymásolat készítés az ügyfél azonosítás részeként messze van még az okos szerződések digitális azonosítási megoldásától. Azonban a jogi iparágnál haladóbb bankszektor sem tud még az azonosítás terén a technológia mai állásának megfelelő megoldást felmutatni, a magyar bankok többsége az online szerződéskötési folyamatban a videóhívás útján történő azonosítást próbálgatja, ahol a személyi igazolványt kell a videóhívás közben felmutatni az online jelen lévő ügyintézőnek - amely szintén távol van még az automatizált szerződésektől és automatizált azonosítástól.

További megoldandó problémát jelent az okos szerződéseknél, hogy a szerződéskötési jogosultság ellenőrzésére nincs lehetőség, és nincsenek összekötve közhiteles személyi adat nyilvántartással, így pedig a szerződést kötő felek személyazonossága nem ellenőrizhető hitelesen. Az okos szerződések tehát egyelőre még akár anonimitást is biztosíthatnak a feleknek, amely azonban növelheti a csalások kockázatát.

Informatikus vagy jogász kell az okos szerződés elkészítéséhez?

A válasz az, hogy egyszerre mindkettő. Az okos szerződés tartalmát, a felek által megállapodott feltételeket programozással kell rögzíteni szoftverbe ágyazott kóddal, amelynél a cél az, hogy egy végrehajtható, egyértelmű, érvényesíthető kódot kapjanak a felek, amely a felek szándékolt megállapodását tartalmazza és hajtja végre. A gond ezzel kapcsolatban az, hogy a jogászok és az informatikusok ritkán beszélnek közös nyelvet és ritkán alkalmaznak azonos logikát, általában eltérő a szövegértelmezésük. Ebből eredően pedig könnyen előfordulhat, hogy egy jogász által megírt szerződési feltételt a szoftverfejlesztő informatikus más logika mentén ülteti át a kódba, más algoritmusokkal, amely miatt a gyakorlatban jogilag nem lesz érvényesíthető a kód, nem a felek eredeti akaratát fogja az okos szerződés tartalmazni.

Az ideális megoldás tehát az lenne, ha okos szerződés programozását jogász-programozó végezné, amely azonban jelenleg még nem általános.

Az okos szerződések rugalmatlanok

Ügyvédi szemmel nézve az is megállapítható, hogy az okos szerződések a blockchain technológiából adódóan nem módosíthatók, és a szerződési jogok gyakorlása is akadályokba ütközhet. Elállási jog gyakorlása esetén például olyan állapotot kell teremteni a felek között, mintha a szerződés létre sem jött volna, amelyre azonban a blockchain technológia nem képes, legfeljebb az adott blokkot a blokkláncban inaktívvá lehet jelölni. Ha a szerződést a jövőre nézve szüntetik meg, akkor a felek közötti elszámolás jelenthet gondot. A szavatossági jogok gyakorlása - így például a csere vagy az árleszállítás - is nehezen gyakorolható automatizált módon, a tranzakciók pedig visszavonhatatlanok - ez a blockchain és az okos szerződések lényege. Ez a jellemző azonban oda vezet, hogy az okos szerződés képtelen lesz kezelni a tartozatlan fizetést, a jogalap nélküli gazdagodást, vagy például a hozzájárulás visszavonását.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A szerződésekkel kapcsolatos szubjektív elemekkel sem tud mit kezdeni az okos szerződés, mivel a szándékosság, gondatlanság, elvárhatóság jogi fogalmai bonyolultak, joggyakorlatban kidolgozottak, így kóddá nem alakíthatók. Ugyanez a helyzet a bonyolult jogi alapfogalmakkal is, mint például a tisztességesség elve, a jóhiszeműség, rosszhiszeműség, az indokolt, észszerű kifejezések használata. Ezek évtizedek, sőt gyakran évszázadok alatt kialakult jogi fogalmak, amelyek nem programozhatók le, nem határozhatók meg algoritmusokkal.

Ugyanígy gondot okozhatnak a programozó számára a szakértői kérdések, külső adatbekérések, amelyeket a blockchain technológia nem tud kezelni.

A fenti nehézségek miatt komplex szerződéses jogviszonyokra jelenleg önmagában az okos szerződések még nem alkalmasak, és a szerződések elkészítésében a jogászok szerepe nem kiküszöbölhető.

Megoldatlan felelősségi kérdések

Ahogy minden szoftver, kód, úgy az okos szerződés is tartalmazhat programozási hibákat, lehet külső hekkertámadás áldozata, vagy egyszerűen hiba léphet fel a szerződéskötés vagy teljesítés során az internet kapcsolatban, ami miatt késedelem következhet be, vagy az adatok korrumpálódhatnak.

Ki felel ezekért a hibákért? A programozó felel vajon azért, ha hibás a szoftver, vagy ha nem a felek által szándékolt feltételeket tartalmazza? Ki felel azért, ha a fentiek miatt nem megy teljesedésbe a szerződés, vagy valamelyik fél oldalán szerződésszegés következik be emiatt? Ezekre a kérdésekre a jog egyelőre nem talált még választ.

A bírósági jogérvényesítés nehézségei

Még az okos szerződések sem tudják megakadályozni, hogy a Felek között a szerződéssel kapcsolatban jogvita alakuljon ki. Ezen jogviták elbírálására a jelenlegi szabályok szerint alapvetően az állami bíróságok jogosultak, vagyis a bírói munka okos szerződések esetén sem mellőzhető. Ezek a jogviták ráadásul nem ritkán évekkel, sőt néha 10 évekkel később merülnek fel, amikor az okos szerződés már esetleg meg sincs. Hogyan lehet biztosítani, hogy ennyi idő elteltével is megőrizhetők legyenek a szerződést tartalmazó kódok, és legyen a bíróságokon olyan eszköz, amellyel kompatibilisek, megnyithatók? Kinek lesz a kötelessége ezt a technológiát biztosítani?

Van precedens arra, hogy az okos szerződések blockchain record-jait a bíróságok bizonyítékként a szerződés tartalmára vonatkozóan elfogadták (USA - Vermont law), és amely alapján bizonyítottnak találta az amerikai bíróság, hogy kik, mikor, hol kötötték a szerződést, mikor és hol történt meg a teljesítés, és hogy ezek alapján milyen jog alkalmazható, és mely államnak van joghatósága az adott ügyre vonatkozóan. Ez a döntés azonban egyedülálló jelenleg, és a magyar joggyakorlatban ilyenre még nem volt példa.

Megszűnik-e a jogászok munkája az okos szerződésekkel?

A jog alapvetően konzervatív, technológia-semleges rendszer, amely lassan reagál a technológiai és egyéb fejlődésre, amely azonban nem feltétlenül jelent problémát. A jog meglévő szabályrendszerébe egy sor kérdés beilleszthető új jogalkotás nélkül is. Láttuk, hogy az igazi okos szerződések mennyi kérdést vetnek fel, és hogy a jogászok munkája nem lesz mellőzhető később sem. Az okos szerződések és a mesterséges intelligencia előretörésével tehát az ügyvédek nem veszítik el a munkájukat, azonban a jogi munka jelentősen át fog alakulni a technológiai fejlődés következtében, és a jogi szakembereknek fel kell készülniük a mesterséges intelligencia alkalmazására a mindennapi rutinban. Pár év múlva pedig az ügyvédi pályán igazi előnyt az fog jelenteni, hogy ki rendelkezik programozói ismerettel, amely mind a belső ügyvédi folyamatokat optimalizálhatja, mind pedig a jogi szolgáltatásokat jól kiegészítheti.

 A szerző dr. Horváth Katalin, a CMS CEE iroda szenior ügyvédje.