Kiberbiztonsági együttműködést sürget Franciaország
Franciaország a Paris Call dokumentumban hívja fel a figyelmet az internetes támadásokra, amelyek ellen sokkal hatékonyabban kellene védekezni, ezért Emmanuel Macron együttműködésre hívja az országokat, cégeket és civil szervezeteket.
Kiberbiztonsági együttműködésre hívta az országokat, cégeket és szervezeteket Emmanuel Macron, Franciaország elnöke az UNESCO Párizsban rendezett Internet Governance Forum (IGF) rendezvényén, november 12-én. A háromoldalas dokumentum szerint különböző szereplőknek közös felelőssége, hogy a kibertérben növeljék a bizalmat, a biztonságot és a stabilitást, így az offline térben érvényesülő jogoknak az online térben is meg kellene jelenni, a nemzetközi emberi jogokat pedig alkalmazhatóvá kellene tenni a leírás szerint.
Továbbá a Paris Call szerint a kiberbűnözés ellen is a jelenleginél több erőfeszítésre lenne szükség, köztük a termékbiztonság fejlesztésével, a bűnözés elleni védelem erősítésével, és természetesen az együttműködés népszerűsítésével különböző szereplők között. Ez utóbbi vonatkozásában egyébként a dokumentum külön kiemeli a 2001-es számítástechnikai bűnözésről szóló budapesti egyezmény kulcsfontosságát. Azonban a felhívás szerint a jelenleginél nagyobb együttműködés szükséges a kormányzatok, a magánszektor és a civil szféra között, és hogy ezek ösztönözzék a digitális folyamatok, termékek és szolgáltatások biztonságának megerősítését célzó kezdeményezéseket.
Emmanuel Macron az Internet Governance Forumon
Beszédében Macron hozzátette, hogy hiába vannak tele a hírek a biztonsági problémákkal, "mégis vakon bízunk a technológiai eszközökben". Ha pedig a globális közösség nem tud közösen megfelelő szabályozásban megállapodni, akkor a demokratikus folyamatok integritása veszélybe kerülhet. Míg az autoriter kormányzatok a felhasználókat csak az internet egy bizonyos részéhez engedik hozzá, addig a demokratikus országokban bárki szűrés nélkül használhatja a világhálót. Azonban a francia államfő szerint a támadások ahhoz vezethetnek, hogy a demokratikus országok is Kína példáját kövessék a webes szolgáltatások blokkolásával a hálózat megóvása érdekében. Úgyhogy ennek felismeréseként jött létre a Franciaország által indított kezdeményezés, hogy közös erővel megvédje az országokat a támadásoktól, és a viták helyett konkrét döntésekre sarkallja az országokat.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A dokumentum aláírói megfogadták többek közt, hogy megakadályozzák és helyreállítják a jelentős károkat okozó, rosszindulatú tevékenységeket. Erősítik a kártékony külföldi szereplők elleni védelmet, akik a választási folyamatot akarják befolyásolni. Megakadályozzák a szellemi tulajdon internetes lopását, beleértve az üzleti titkokat. Továbbá fejlesztik a digitális folyamatok, termékek, szolgáltatások biztonságát, és lépéseket tesznek, hogy megvédjék a nem állami szereplőket is a támadásoktól. Végül pedig segítik a felelősségteljes viselkedés nemzetközi normáinak széleskörű elfogadását.
A felhívás közzététele óta már rengeteg ország, cég és civil szervezet aláírta a dokumentumot. Az országok közt szerepel többek közt Magyarország is, sok más európai országgal együtt, de megjelenik a listában például Japán, Kanada, Mexikó, Dél-Korea vagy az Egyesült Arab Emírségek is. Emellett pedig rengeteg technológiai vállalat felsorakozik, például az ESET, az Atlassian, a FireEye, a Microsoft, a Cisco, a HPE, a Google, de például a biztonsági problémák kapcsán mostanában elég sokszor előkerült Facebook is megjelenik a listában. Azonban az Egyesült Államok és természetesen Kína nem írták alá a dokumentumot.
Az aláírók megfogadták, hogy a folyamat előrehaladásáról 2019-ben a Paris Peace Forumon és a jövő évi berlini Internet Governance Forumon számolnak majd be. Macron szerint a Paris Call tekinthető az országok, a cégek és a szervezetek közötti megállapodásnak a kibervédelem érdekében, amelyért konkrét lépéseket is tesznek a következő hónapokban.