CT-t a növényre? Miért ne?
És ha már ott vagyunk internet nélkül se hagyjuk őket - az ipari IoT a gyárakon kívül sem áll meg, mára a növénytermesztő gazdaságok védvonalait is erősíti.
Mára jól látszik, hogy az IoT megoldások nem csak a háztartások életét rajzolják át, a termelési folyamatokban egy sor iparágban ha lehet még fontosabb szerepet kapnak. A gyártósorok átalakulnak, az értéklánc mentén az egyes eszközök már önállóan kommunikálnak egymással, önszervező mechanizmusok mentén - a tempós átalakulás már saját betűszavát is megkapta, az IIoT, azaz az Industrial IoT formájában. Az önálló online kapcsolattal rendelkező ipari eszközöket persze nem csak a neonfényben úszó gyárakban kell keresni: azok a legkülönbözőbb iparágakban, köztük a növénytermesztésben is ott vannak.
A szegmensben a megfelelő talajminőség és környezeti tényezők mellett komoly problémát jelentenek a növénybetegségek, gombák, illetve a kártevők is, ezek leküzdése mellett pedig a gazdáknak a növényfenológiai fázisok megfigyelése is fontos feladata, azaz a növények megjelenésének vizsgálta, az aktuális életfázisok megállapításához. A sorolt problémákból adódó terméshozam-veszteség nagyon jelentős, a teljes éves növénytermesztésben több mint 30 százalékos kiesést is jelenthet, így nem lehet eléggé hangsúlyozni a gazdaságok megfelelő monitorozásának fontosságát.
Sok fenyegetés ellen sok védvonal
A magyar QuantisLabs csapata ezeket a feladatokat venné át, érzékelőkkel megpakolt PlantCT rendszerével: a gazdaságokat célzó, érzékelőkkel megpakolt készülék és a mögötte dolgozó backend folyamatos diagnosztikát biztosít a növények állapotáról, és előrejelzésekkel segít megelőzni a felmerülő problémákat. A napelemekkel operáló megoldás egyre több növényfajtát támogat, jelenleg alma, olíva, kakaó, kávé, rizs és gyapotültetvényeken vethető be, továbbá egy kifejezetten a szőlőtőkék megfigyeléséhez szánt verziója is elérhető - ez a hazai piacon különösen értékes lehet.
A rendszer a növények védelméhez impresszív arzenált sorakoztat fel: dedikált szenzorral figyeli a különböző spórák koncentrációját az adott környezetben, az adatok birtokában pedig megtehetők a megfelelő óvintézkedések az egyes fertőzések ellen, vagy épp pontosan beazonosítható a növényeket támadó betegség. Ugyanígy kártevő-érzékelő is tartozik a rendszerhez, amely az adott időszakokban előforduló kártékony rovarokat és társaikat monitorozza, azok fajtáitól egészen fejlettségi szintjükig szintén hasznos információkat szolgáltatva a megfelelő védelemhez, például hogy mikor indokolt a permetezés.
A berendezésen egy, a növényzet átfogó megfigyelésére szolgáló "lombszenzornak" is jutott hely, amellyel kamerán keresztül követhetők a fejlődési szakaszok, az időjárási körülmények, a gazdaságban végzett munka állapota, illetve a levelek fejlődése. Utóbbihoz a cég egyébként ugyancsak kínál egy dedikált érzékelőt, amely egy nagy felbontású kamerával makrofotókat készítve vizsgálja a levélfelületeket, és ad folyamatos képet a növények állapotáról.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A fegyvertárba egy LHT szenzor is került, egy általános érzékelőcsokorról van szó, amely az előrejelzési modellek kidolgozásához jöhet jól, miután folyamatosan figyeli a páratartalmat, hőmérsékletet, illetve a növényi leveleket imitáló felületével a levelek nedvességét is. A csomagból persze a csapadékérzékelő sem maradt ki, ennek adataiból egyebek mellett a szükséges öntözésre vonatkozó következtetések vonhatók le - ehhez egyébként a napsugárzás-érzékelő is jól jön, amellyel a készülék szintén megtoldható. A PlantCT tetején egy szélerősség-mérő is figyel, amellyel előre ellenőrizhető, érdemes-e például éppen permetezni az adott területen, vagy az erős szél miatt jobb a feladatot későbbre halasztani - az eszköz alján pedig a talajminőséget vizsgáló érzékelőfürt található, amely a talajhőmérsékletről és -nedvességről szolgáltat adatokat.
Adatbánya a szenzorerdő mögött
Mindez ugyanakkor csak a rendszer egyik oldala, annak lelkét a backend adja, amely gépi tanulási algoritmusokkal osztályozza az érzékelt spórákat, illetve kártevőket és a figyelmeztetést küld a fenyegetésekről, sőt azokhoz potenciális terjedési modelleket és előrejelzéseket is készít, súlyossági besorolással, illetve tanácsadással a lehetséges védelmi lépésekre vonatkozóan. A rendszer ugyanígy a várható időjárásról is ad előrejelzést a helyben mért értékekkel összevetve, így időben fel lehet készülni a fagyra vagy épp szárazságra is. De a haladó felhasználók ennél mélyebbre is áshatnak, számukra a PlantCT rendszere a legkülönbözőbb paraméterekből rajzol diagramokat, és adatvizualizációkat, a levélnedvességtől a levélfelület-indexen át a fenológiai fázisokig - az adatok pedig tetszőleges időintervallumokról kérhetők le.
A PlantCT-hez tartozó interfész webes felületen, illetve Android és iOS app formájában is elérhető, a kihelyezett növénygardedám pedig 2,4 és 5 gigahertzes Wi-Fi-n, valamint GSM hálózaton is képes kommunikálni. Maga a készülék egyszerűen felszerelhető, szerszámok nélkül - a mellékelt útmutatót azért érdemes fellapozni, ahogy a régi mondás tartja, RTFM. Miután az eszközt jellemzően olyan területeken helyezik el, ahova a gazda személyesen ritkábban látogat el, viszont nem rögzítik földcsavarral a talajhoz, a PlantCT-hez lopásvédelem is tartozik, a beépített GPS és mozgásérzékelő az elmozdításkor rögtön riasztja a tulajdonost, illetve a térképen is jelzi a berendezés helyét.
Egy hasonlóan összetett ipari IoT termék fejlesztése nem kis falat, hogy milyen rögös út vezetett a tervezőasztaltól a szőlősökig, arról november 21-én HWSW mobile! termékfejlesztési konferencián Árendás Csaba, a QuantisLabs igazgatója fog beszélni, kiemelve, hogyan nem érdemes nekifogni a komplex IoT termékfejlesztésnek.