Mégis ráfanyalodhat a TSMC gyártósoraira az Intel

Mégis bérgyártói segítséget vehet igénybe az Intel - állítja a félvezetőgyártásban rendszerint jól értesült Digitimes. A magazin információ szerint a csúcsra járatott gyártósorokon bizonyos belépőszintű termékek előállításának kiszervezésével könnyítene az Intel. A Digitimes szerint a lépés egyes Atom processzorokat, illetve olcsóbb lapkakészleteket érintene, míg a gyártástechnológiára kényesebb, nagyobb lapkaterületű, nem utolsó sorban pedig emiatt drágább chipeket továbbra is házon belül tartana a gyártó. A magazin egyelőre nem nevezett meg bérgyártót, az Intel és a TSMC azonban már több közös projektet is maga mögött tudhat (korábbi Atomok, rádiós modemek, FPGA-k), így jó eséllyel a piacvezető tajvani vállalatnál landolhat a megbízás.

Arról egyelőre nincs információ, hogy az Intel pontosan mely lapkadizájnok gyártását viszi házon kívülre. Az egyik lehetséges érintett a nagyjából egy éve elrajtolt Gemini Lake kódnevű fejlesztés lehet, ami a Pentium és Celeron márkanevek alatt van jelen a piacon. A kettő- vagy négymagos processzorok viszonylag kis lapkamérettel bírnak (az Intel nem közöl konkrét értéket), a legdrágább modell pedig mindössze nettó 161 dollárba kerül. A lapkakészletek oldaláról például a H310 köthet ki a TSMC-nél. Ezt az Intel jobb híján már 22 nanométeren gyártja, ám vélhetően az egyre korosabb gyártósorok helyére már inkább 14 nanométeres lapkák előállítására képes eszközöket telepítene a vállalat, amelynek előfeltétele lehet a belépőszintű PCH-k előállításának átmeneti kiszervezése.

Ezzel párhuzamosan az Intel már gőzerővel dolgozik gyártókapacitásának bővítésén. A vállalat még a hónap elején erősítette meg, hogy nem képes maradéktalanul kiszolgálni a piaci igényeket. Az Intel weboldalán olvasható tömör nyilatkozat szerint a gyártó jelenleg képtelen elegendő chipet előállítani, illetve szállítani. Tűzoltás gyanánt a drágább modelleket priorizálja az Intel, legyen szó a szerverekbe szánt Xeon, vagy a PC-s Core processzorokról. A közleményből továbbá kiderült, hogy hosszabb távon kapacitásbővítésben gondolkozik a vállalat, és 1 milliárd dollárt szán a 14 nanométeres technológiát alkalmazó gyártósorok bővítésére, miközben tovább dolgozik a masszív késéssel, várhatóan csak nagyjából egy év múlva érkező 10 nanométer felfuttatásán.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Elsőként nagyjából egy hónapja látott napvilágot, hogy az Intel nemes egyszerűséggel kifutott 14 nanométeres gyártókapacitásából. Ennek oka, hogy nagyjából egy időben nőtt meg minden fronton a 14 nanométeres lapkák iránti igény, miközben az immár négy éve futtatott gyártástechnológia tehermentesítésére (is) hivatott 10 nanométer kihozatala a vártnál csak sokkal lassabban javul. Ez az asztali kliensprocesszorok esetében olykor 20-60 százalékos áremelkedést eredményezett. A termékpalettát szemlélve nem meglepő, hogy csúcsra vannak járatva a gyártósorok, a vállalatnak ugyanis szinte az összes processzorát, az új generációs lapkakészletek egy részét, valamint a pár hete megjelent iPhone-ok rádiós modemeit is 14 nanométeren kell termelnie, ez utóbbit több tízmilliós darabszámban.