A zenestreaming 47 százalékát a YouTube adja
Hiába védekezik a YouTube, hogy a felületén a zenestreaming csak a videók egy kis részét jelenti: egy friss jelentés szerint kifejezetten a YouTube az egyik felelőse, hogy a fizetős streaming helyett a felhasználók inkább az ingyenes megoldásnál maradnak.
Az internetezők átlagosan 2,5 órányi zenét hallgatnak egy nap és 17,8 órányit egy hét alatt a Hanglemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) zenehallgatási szokásokat vizsgáló, reprezentatív minta alapján készült Music Consumer Insight Report 2018 jelentése szerint. Méghozzá a zenehallgatás jelentős része a digitális eszközöknek, köztük az okoshangszóróknak és természetesen az okostelefonoknak köszönhető. Pontosabban a teljes zenefogyasztás 27 százaléka valamilyen mobilkészüléken történik, miközben a felhasználók átlagosan háromnegyede hallgat zenét telefonról. A fiataloknál viszont még nagyobb az arány, a 16-24 évesek 94 százaléka szokott telefonról zenét hallgatni és 58 százalékuk kifejezetten inkább a mobilt választaná, ha csak egy eszközt lehet.
Meglepő módon az on-demand zenehallgatás 52 százalékát viszont a videostreaming jelenti, méghozzá a teljes részből 47 százalékot kifejezetten a YouTube hasít ki. További 28 százalék a fizetős audio streaming szolgáltatások aránya és 20 százalék az ingyenesen változatuké - tehát a jelentés szerint több zenét hallgat, aki többet fizet érte. Úgy tűnik, hogy a YouTube elég jelentős arányát elviszi azoknak, a hallgatóknak, akik nem akarnak a szolgáltatásokért fizetni. A megkérdezettek 35 százaléka azért nem fizet elő valamilyen megoldásra, mert véleménye szerint a YouTube minden szükséges zenét megad számára.
Ezzel viszont az a probléma a zenei szövetségek, köztük az IFPI szerint is, hogy a YouTube nem fizet arányosan a jogtulajdonosoknak a lejátszott zeneszámok után. Konkrétan míg a Spotify 20 dollárt juttat felhasználónként a zenei iparnak, addig a YouTube kevesebb mint 1 dollárt - korábban pedig az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége (RIAA) még azt is hozzátette, hogy a YouTube mindössze az iparági bevételek 7 százalékát teszi ki. Mindeddig viszont a videós platform azzal védekezett, hogy a felhasználói havi átlagosan egy órát töltenek a platformon sok egyéb más tartalom fogyasztása mellett, így a zenehallgatás aránya alulmarad más streaming szolgáltatásokhoz képest.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Ráadásul az IFPI ugyan nem mondja ki, de a korábbi nyilatkozatai szerint a YouTube-ot tartja felelősnek az illegális zenehallgatás nagy arányáért is. A mostani kimutatás szerint a hallgatók 38 százalékban a szerzői jogok megsértésével fogyasztanak zenét, amelyből 32 százalékot jelent a hangsávkinyerés (stream ripping), 23 százalékot a P2P zenemegosztás vagy a tárhelyszolgáltatókon keresztül történő fájlmegosztás, ezenkívül 17 százalék pedig a keresőkön keresztül találja meg az illegálisan hallgatható zeneszámokat. Az IFPI és a RIAA korábban határozottan fellépett a YouTube-MP3.org bezárása érdekében, amely az egyik elöljáró volt a stream ripping típusú jogsértésben.
A kiadók és a zeneszövetségek nagy erőket fektetnek az internetes zenehallgatás jogszerűvé tételében, hogy a bevételekből továbbra is nagymértékben részesülhessenek. A zenei piac növekedése ugyanis az elmúlt néhány évben egyértelműen a streamingnek köszönhető, mint ahogy a RIAA és az IFPI piaci jelentései is mutatják. A zenei piac átalakulása viszont még továbbra is folyamatban van a streaming miatt, ezért a szövetségek keresik a fogást a szolgáltatókon.
Metodológia
A kutatást a Hanglemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) végezte az AudienceNeten keresztül 2018. április-májusban, amelynek eredményeit a Music Consumer Insight Report 2018-ban publikálta. A vizsgálat reprezentatív a 16-64 év közötti internethasználók tekintetében. Az online kérdőíves kutatás összesen 18 országban zajlott, köztük például az Egyesült Államokban, Oroszországban, Németországban, Hollandiában és Japánban. A jelentést kiegészítik a kínai és indiai adatok is, de ezek nem képezik részét a "globális" adatokat bemutató fejezeteknek. Minden országban a felmérés nagyjából ezer-kétezer főt kérdezett meg az adott ország online populációjának arányában. A vizsgált 20 ország kiválasztásának alapja, hogy ezek adták a 2017-es zenei piaci bevételek 91,3 százalékát. A magyar zenehallgatókat a felmérés nem vizsgálta külön. A nemzetközi kutatás ennek ellenére nagyon fontos, nagy mennyiségű adat alapján ad képet a zenei piac alakulásáról.