Jövő májustól olcsóbban lehet külföldre telefonálni
Újabb uniós adminisztratív folyamaton van túl a távközlési szolgáltatásokat, azon belül is elsősorban a mobilkommunikációs területet szabályozó új, Elektronikus Hírközlési Kódex nevű jogszabály: a csomagra tegnap mondott áment az Európai Parlament.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a Tanács és a Bizottság bevonásával közösen kidolgozott új, uniós szintű távközlési szabályozási keretrendszer. Az új, 2016 óta napirenden keretirányelv egyik fontos momentuma, hogy a roaming árszabályozáshoz hasonlóan maximalizálná a nemzetközi hívások percdíját és SMS-költségét az unión belül, ami jelenleg tagországi szolgáltatóktól és hívásiránytól függően a belföldi (perc)díjak többszöröse is lehet.
A szövegezés nettó 19 eurócentben (napi árfolyamon számolva kb. bruttó 78 forint) maximalizálná a belföldről más uniós tagországok irányába indított hívások percdíját. Ez a díj Magyarországon jelenleg hálózattól függően átlagosan 160 Ft, ami a roamingdíjak tavalyi eltörlését követően - politikai szempontból - kevéssé indokolható árszint, így várható volt, hogy az unió rövidesen hozzányúl ehhez a területhez további piacszabályozás útján.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Mivel a nemzetközi hívások piacán eddig semmiféle kötelező árszabályozást nem alkalmaztak a szolgáltatók, ezért a mobilhívásokkal ellentétben sokkal töredezettebb is ez a szegmens. Így például nincs egységes, EU-s hívásirány, mint a mobiloknál, illetve gyakran előfordul, hogy ugyanannak az országnak a mobilszámait és vezetékes számait más-más tarifával lehet hívni Magyarországról, honos hálózatból.
Ez a gyakorlat jövőre - a jogalkotói szándék szerint május 15-én - mindenképpen változni fog, ekkor léphet életbe az Elektronikus Hírközlési Kódex piacszabályozó rendelkezése (a keretrendszer többi elemének átültetésére a kihirdetéstől számítva két évük lesz a tagállamoknak). A csomag többi rendelkezése egyebek mellett egyszerűsítheti a számhordozási folyamatot, további transzparenciát ír elő a tarifák összehasonlíthatósága érdekében, egyszerűbbé teszi a szerződés felbontását az előfizető által, illetve a csomagolt ajánlatok igénybe vétele esetén további védelmet nyújtana a fogyasztók számára. Az e célt szolgáló intézkedések zöme jelenleg a tagállami törvényhozás és hatóságok illetékessége, így például részben már az irányelv szellemiségében született a magyar távközlési szektor működését szabályozó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2015-ös elnöki rendelete, mely a hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó határozott idejű szerződések megkötésének és felbontásának körülményeit írja elő.
A szolgáltatók számára cserébe több ponton is enyhítést, illetve kedvezőbb feltételeket biztosítana a kódex. Így például ösztönzi a közös erővel kiépített hálózatok létrejöttét azzal, hogy az ilyen esetekre érvényes szabályozási terheket csökkenti (dereguláció), illetve egységesen 20 évben határozná meg az árveréseken vagy pályázatokon odaítélt spektrumlicencek érvényességi idejét. A keretirányelvet létrehozó intézmények szerint ezzel kiszámíthatóbbá válna a működési környezet, amit a szolgáltatók az uniós piacszabályozás kapcsán a legtöbbször kifogásolnak.
Az új keretirányelvre már csak az uniós szakminiszterekből álló Tanácsnak kell rábólintania, ezt követően kezdődhet meg a tagállami munka a helyi jogszabály-implementációról.