170 ezer fiatal nem fér hazánkban internethez

Megjelent a Magyar Ifjúság Kutatás 2016-os eredményeit összefoglaló kötet, amelyet a héten a Budapesti Corvinus Egyetemen mutatott be a szerkesztést végző Székely Levente, a tanulmányok szerzőivel közösen. A nagymintás, 12 ezer fiatal (15-29 éves) megkérdezésével készülő, reprezentatív vizsgálatot a kutatók négyévente végzik el, így most éppen az előző kutatási szakasz lezárulásánál és az új kezdeténél tartunk. A vizsgálat széles körben méri a fiatalokat például a társadalmi mobilitás, oktatás, karrierpálya, kapcsolatok, kultúra, politika szempontjából, de ahogy a könyvbemutatón is többször visszatértek rá a szerzők, a digitális világ fiatalokra gyakorolt hatása egy kiemelkedően fontos terület, amelyet a kötetben Székely Levente és Aczél Petra foglal össze a "Magyar világ 2.0 - Fiatalok és az új média" alfejezetben.

Döbbenetesen nőtt az okostelefonok szerepe

Az infokommunikációs technológia jelenléte természetesen tovább növekedett a magyar fiatalok életében, míg 2004-2008 közt az otthoni internet vált általánossá, addig 2012-2016 közt az okostelefonok. Ez a jelenség pedig a mindennapi tevékenységeket is befolyásolja a kapcsolattartástól a tanuláson és a munkán át a szabadidő-eltöltésig - foglalja össze a gyorsjelentés is. A 2016-os adatok szerint a fiatalok 29 százaléka dolgozik olyan helyen, ahol a technológia intenzív használata szükséges. Továbbá 85 százalék otthonában van számítógép, de az is egyértelmű, hogy az internet már "levált a számítógépről", hiszen ennél sokkal több eszközről elérhető.

A legfontosabb eszköz nyilván az okostelefon, amellyel 2012-ben még csak a fiatalok 31 százaléka rendelkezett, de 2016-ban viszont már 85 százaléka, és az eszközökhöz 70 százaléknak kapcsolódott internet-előfizetése is - ami arányaiban szintén nagy ugrás a 2012-es fele-fele arányhoz képest. Emellett pedig 57 százalék rendelkezik saját laptoppal, 25 százalék tablettel, 12 százalék játékkonzollal és 6 százalék birtokában van valamilyen okosóra vagy más aktivitásmérő is. Ezzel párhuzamosan viszont látható, hogy a fiatalok saját birtokában lévő számítógépek, PC-k aránya négy év alatt 63-ról 55 százalékra lecsökkent, hiszen már nem ez a hozzáférés elsődleges módja.

Érdemes itt pár mondatot ejteni róla, hogy bár az internet elterjedtségét gyakran "szinte teljesként" emlegetik, de valójában még mindig 170 ezer magyar fiatal egyáltalán nem fér a hálóhoz. Ezen belül is egyrészt a regionális fejlettséggel párhuzamosan növekszik az ellátottság, vagyis a nyugati országrész és a központi régió kiemelkedő eredményt mutat, míg Észak-Alföld és Észak-Magyarország erősen elmarad (20 százalékponttal) az országos átlagtól. "A település típusa erőteljes különbségekre világít rá. A fővárosban és a falvakban élők között szinte ugyanolyan jelentőségű szakadék van, mint a legalacsonyabb és legmagasabb iskolai végzettségnél tapasztaltak esetében." - írja a tanulmány.

Másrészt pedig az internetpenetráció az anyagi jóléthez köthető, mivel a szubjektív bevallás szerint gond nélkül élők vagy beosztással jól kijövők 96-97 százalékának van otthoni hozzáférése, és használják is naponta az internetet, viszont az arány a jóléttel csökken, így a nélkülözők közül már csak 36 százaléknak van napi szintű netes hozzáférése. Az újabb technológiák pedig túlnyomó többségben a városias településeken, a kedvezőbb régiókban és a magasabb iskolai végzettségű családokban vannak jelen. Ahogy a kutatók is megjegyzik, a digitális bennszülött kifejezést éppen ezért érdemes körültekintően használni, hiszen közel sem mindenhol adottak a digitális eszközökhöz és az internethez a feltételek.

Tényleg csökken a tévénézés aránya

Párhuzamosan a digitális eszközök és az internet terjedésével a média szerepe is megváltozott a hétköznapokban, hiszen már a szabadidő kétharmadában jelen van a digitális média. A változás érthető módon az analóg média, főleg a tévénézés kárára történt, melyre külföldi kutatások kapcsán már rámutattunk. A kutatásból pedig pontosan láthatjuk, hogy a magyar fiatalok körében is az internet vette át a vezető szerepet, melyet naponta 88 százalék használ, míg televíziót csak 63 százalékuk néz napi szinten.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

Jól látható a hazai kutatásból az az évek óta tartó folyamat is, hogy a videós tartalmak leváltak a televízióról, így már csak 48 százalék néz videókat televíziókészülékeken, akár például filmeket, klipeket vagy híradókat. A magyar fiatalok további 35 százaléka használja erre a számítógépet vagy laptopot és 7 százalék a mobiltelefont. Ez az arány 2016 óta mostanra valószínűleg még jobban eltolódott a telefonok felé, de azt is érdemes hozzátenni, hogy a kérdés az elsődleges fogyasztásra és nem a kizárólagosságra vonatkozott. A tévé és az internet mellett a rádió inkább csak heti médiumként jelenik meg, míg a nyomtatott sajtónál legnagyobb a távolmaradók aránya.

Digitális szocializáció

A napi internethasználatnál természetesen jóval többről van szó, hiszen ha egy üzenet érkezik, akkor a fiatalok 36 százaléka azonnal megnézi, 34 százalékuk egy-két óránként figyel erre, és további 26 százalék is naponta többször ellenőrzi az értesítéseket. Ehhez hozzátartozik, hogy a fiatalok 40 százaléka egyáltalán nem is szűri az üzeneteket küldő alkalmazásokat, és további 37 százalék is csak részben - teszi hozzá a tanulmány.

Mindez az általános sztereotípiával ellentétben egyáltalán nem azt jelenti, hogy a fiatalok ne ápolnának személyes barátságokat. A kutatás szerint 63 százalék egyaránt online és offline térben is ápolja a barátságokat, míg további 23 százalék csak személyes barátságokat tart számon, és mindössze a fiatalok 1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csak online környezetben tartja a kapcsolatot a barátaival.

Az online barátságok ápolása jellemzően a közösségi oldalakhoz kötődik, amelyet a hazai fiatalok 79 százaléka használ. Ezek közül 2016-ban még egyértelműen a Facebook volt a legnépszerűbb, amelyet a fiatalok 80 százaléka naponta megnyitott. A második helyen az ifjúságkutatásban az Instagram végzett, amelyet viszont az adatok szerint csak 18 százalék nyit meg naponta, de ez az arány nagyot változhatott az utóbbi két évben, például ha a Be Social idei (nem reprezentatív, de szintén több ezer főt megkérdező) kutatásának eredményeit nézzük. Azt viszont a korábbi felmérés is megállapítja, hogy az Instagramot inkább a fiatalabb, 15-19 éves korosztály használja, körükben 30 százalékos az elterjedtsége, míg az "idősebbeknél" 20 százalék. Érdekes módon a 2016-os mintában a Twitter jelenik meg harmadik legnépszerűbbként (12% napi használó), amelyet a LinkedIn, a Tumblr és a Snapchat követ egyformán 5-5 százalékos napi használótárborral.

Az ifjúságkutatás is rákérdezett a közösségi oldalak felhasználási céljára, mely szerint a legtöbben szórakozás céljából keresik fel az oldalakat napi szinten (30%), második az általános információszerzés (22%), harmadik pedig a helyi hírekkel kapcsolatos tájékozódás (16%). A többi cél általában nem napi gyakorisággal fordul elő, mint például a munkához kapcsolódó látogatás vagy a párkeresés - utóbbit például a Facebook is pontosan látja, ezért párkereső szolgáltatást is indított. A kutatók megállapítása szerint két faktor rajzolódik ki, amelyek közül az egyik csoport hírfogyasztás-szórakozásra, a másik pedig kapcsolatépítésre használja a közösségi oldalakat.

A kutatók a kötetbemutató kapcsán szervezett kerekasztal beszélgetésen megjegyezték, hogy a vizsgálaton több ponton is érdemes lenne változtatni a jövőben. Sok kutató például már 2000-ben csatlakozott a vizsgálathoz, és azóta egyre távolabb került életkorban a felmérés célcsoportjától, ezért a következő vizsgálat előtt egy fókuszcsoportos interjú készítését is fontolgatják, amelyből jobban megismerhetik a fiatalok nézőpontját. Másrészt pedig sok kérdés már elavultnak tűnik, ami különösen jellemző a digitális világot érintő témakörökre, de ha kivennék vagy megváltoztatnák, azzal az összehasonlíthatóság sérülne. Az eredmények mindenesetre nagyon fontosak, mivel reprezentatív képet adnak a fiatalok 2016-os helyzetéről, miközben összehasonlíthatóak a korábbi évekkel is.

Metodológia

Az ezredforduló óta sorban az ötödik alkalommal készült el a 2016-os nagymintás és reprezentatív Magyar Ifjúság Kutatás 12 ezer fő megkérdezésével. A 15-29 éves korosztályra irányuló vizsgálatot a Kutatópont Intézet végezte el az Új Nemzedék megrendelésére. A 12 ezer főből 8 ezer fiatal képezi a magyarországi és további 4 ezer fő a határon túli magyar mintát. A vizsgálat az élet valamennyi területén mérte a fiatalokat, közülük az újmédiára vonatkozó kérdések csak egy csoportot jelentettek. A kutatás legfőbb eredményeit az 500 oldalas "Magyar fiatalok a Kárpát-medencében: Magyar Ifjúság Kutatás 2016" című könyv foglalja össze, melynek a kutatók 2018. szeptember 24-én tartották a bemutatóját. Az adatokhoz a kutatók elméletileg hozzáférést kapnak, de ehhez nyilvános linket nem találtunk, azt valószínűleg a Kutatóponton keresztül lehet igényelni.