Visszatért 22 nanométerre az Intel
Jobb híján a bő hat éves, az Ivy Bridge-dzsel bemutatott gyártástechnológiával kénytelen chipseteket gyártani a vállalat.
Visszanyúl 22 nanométeres gyártástechnológiájához az Intel, amely kapacitáshiány miatt bő hat éve bemutatott fejlesztésével kénytelen új lapkakészleteket termelni. A gyártósorok szűkösségéről elsők között beszámoló Paul Alcorn szerint a vállalat a belépőszintű H310C-es PCH-t készíti 22 nanométeren. Ez egyben cáfolja a TSMC-vel kapcsolatos korábbi pletykákat, vagyis az Intel mégsem veszi igénybe a tajvani bérgyártó kapacitását, helyette inkább házon belül igyekszik megoldást találni a kialakult rendhagyó helyzetre.
Bizonyíték gyanánt a lapkaterületet hozza fel Alcorn. Miközben az eredeti, H310 néven futó 14 nanométeres chip 8,5 x 6,5 milliméteres (55,25 mm2) területű, addig az újonnan felbukkant, vélhetően már 22 nanométeren termelt H310C 10 x 7 milliméteres (70 mm2), ami 27 százalékkal nagyobb területet jelenthet. A szabad szemmel látható különbség ugyanakkor nem biztos, hogy pontosan levetíthető a különböző variánsokba tokozott lapkák méretbeli eltérésére, annyi azonban bizonyos, hogy 22 nanométeres H310C előállítása több szilíciumot kíván, amely magasabb gyártási költséget sejtet.
Hello, itt az idei SYSADMINDAY! Szabadtéri helyszínen idén is megrendezzük a hazai Sysadmindayt. Melós hónapok után ez egy jó lehetőség, hogy találkozzunk barátokkal, kollégákkal.
Bár a nagyobb csíkszélesség alapvetően nem jelent újdonságot a lapkakészletek esetében, a gyártó eredeti tervei szerint már 14 nanométeren termelné a PCH-k zömét, ezt azonban keresztülhúzták a 10 nanométeres gyártási problémák. Ahogy arról a HWSW még júniusban beszámolt, a nehézségek miatt az Intel elhalasztotta új fejlesztésű, gazdaságosabban gyártható 14 nanométeres PCH-inak (Platform Controller Hub) széleskörű piacra dobását, helyette pedig a jól bevált címkéző pisztolyhoz nyúlt. Egyes modelleket (pl. H310) azonban kénytelen legyártani a cég, ugyanis az előző generáció tagjai nem felelnek meg a Kaliforniai Energiaügyi Bizottság (CEC) hamarosan életbe lépő szigorúbb energiaügyi szabályozásainak.
Az Intel számára kritikus fontosságú a stabil lapkakészlet ellátás, hisz az olykor több száz dolláros processzorok gyakorlatilag használhatatlanok a melléjük helyezett megfelelő PCH nélkül. A H310(C) egyébként egy érdekes fejlesztés, az ugyanis a paletta többi modelljével ellentétben még támogatja a Windows 7-et a különféle Coffee Lake processzorok mellett. Ez részben visszatáncolást jelent, Kaby Lake processzoraival ugyanis az Intel megszüntette a korábbi, Windows 7 és 8.1 támogatását. A vállalat azonban most úgy fest belátta, hogy megéri foglalkozni a félig már eltemetett operációs rendszer támogatásával, egyes, jellemzően üzleti felhasználók ugyanis nem akarnak vagy tudnak migrálni Windows 10-re.
A Xeonok sem úszták meg
Ahogy arról a HWSW már ugyancsak hírt adott, már az egyes modellek esetében méregdrága Xeon processzorokból sem képes elegendőt készíteni az Intel. A HPE egy partnereknek kiadott korábbi tájékoztatására hivatkozó a SemiAccurate azt állította, hogy az Intel egyre szűkösebb gyártókapacitása a szerverprocesszorok ellátását is érinti, a vállalat jelenleg képtelen elegendő Skylake-SP CPU-t szállítani. A bizalmas dokumentum alapján a HPE abban bízik, hogy legkésőbb ősz derekára helyreáll az ellátás, addig azonban alternatívaként leginkább AMD Epyc processzoraira épülő szervereket ajánl a vállalat.