Visszatért 22 nanométerre az Intel
Jobb híján a bő hat éves, az Ivy Bridge-dzsel bemutatott gyártástechnológiával kénytelen chipseteket gyártani a vállalat.
Visszanyúl 22 nanométeres gyártástechnológiájához az Intel, amely kapacitáshiány miatt bő hat éve bemutatott fejlesztésével kénytelen új lapkakészleteket termelni. A gyártósorok szűkösségéről elsők között beszámoló Paul Alcorn szerint a vállalat a belépőszintű H310C-es PCH-t készíti 22 nanométeren. Ez egyben cáfolja a TSMC-vel kapcsolatos korábbi pletykákat, vagyis az Intel mégsem veszi igénybe a tajvani bérgyártó kapacitását, helyette inkább házon belül igyekszik megoldást találni a kialakult rendhagyó helyzetre.
Bizonyíték gyanánt a lapkaterületet hozza fel Alcorn. Miközben az eredeti, H310 néven futó 14 nanométeres chip 8,5 x 6,5 milliméteres (55,25 mm2) területű, addig az újonnan felbukkant, vélhetően már 22 nanométeren termelt H310C 10 x 7 milliméteres (70 mm2), ami 27 százalékkal nagyobb területet jelenthet. A szabad szemmel látható különbség ugyanakkor nem biztos, hogy pontosan levetíthető a különböző variánsokba tokozott lapkák méretbeli eltérésére, annyi azonban bizonyos, hogy 22 nanométeres H310C előállítása több szilíciumot kíván, amely magasabb gyártási költséget sejtet.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Bár a nagyobb csíkszélesség alapvetően nem jelent újdonságot a lapkakészletek esetében, a gyártó eredeti tervei szerint már 14 nanométeren termelné a PCH-k zömét, ezt azonban keresztülhúzták a 10 nanométeres gyártási problémák. Ahogy arról a HWSW még júniusban beszámolt, a nehézségek miatt az Intel elhalasztotta új fejlesztésű, gazdaságosabban gyártható 14 nanométeres PCH-inak (Platform Controller Hub) széleskörű piacra dobását, helyette pedig a jól bevált címkéző pisztolyhoz nyúlt. Egyes modelleket (pl. H310) azonban kénytelen legyártani a cég, ugyanis az előző generáció tagjai nem felelnek meg a Kaliforniai Energiaügyi Bizottság (CEC) hamarosan életbe lépő szigorúbb energiaügyi szabályozásainak.
Az Intel számára kritikus fontosságú a stabil lapkakészlet ellátás, hisz az olykor több száz dolláros processzorok gyakorlatilag használhatatlanok a melléjük helyezett megfelelő PCH nélkül. A H310(C) egyébként egy érdekes fejlesztés, az ugyanis a paletta többi modelljével ellentétben még támogatja a Windows 7-et a különféle Coffee Lake processzorok mellett. Ez részben visszatáncolást jelent, Kaby Lake processzoraival ugyanis az Intel megszüntette a korábbi, Windows 7 és 8.1 támogatását. A vállalat azonban most úgy fest belátta, hogy megéri foglalkozni a félig már eltemetett operációs rendszer támogatásával, egyes, jellemzően üzleti felhasználók ugyanis nem akarnak vagy tudnak migrálni Windows 10-re.
A Xeonok sem úszták meg
Ahogy arról a HWSW már ugyancsak hírt adott, már az egyes modellek esetében méregdrága Xeon processzorokból sem képes elegendőt készíteni az Intel. A HPE egy partnereknek kiadott korábbi tájékoztatására hivatkozó a SemiAccurate azt állította, hogy az Intel egyre szűkösebb gyártókapacitása a szerverprocesszorok ellátását is érinti, a vállalat jelenleg képtelen elegendő Skylake-SP CPU-t szállítani. A bizalmas dokumentum alapján a HPE abban bízik, hogy legkésőbb ősz derekára helyreáll az ellátás, addig azonban alternatívaként leginkább AMD Epyc processzoraira épülő szervereket ajánl a vállalat.