14 milliárd eurót fizetett az EU-s ügy lezárásáért az Apple

Kifizette 14 milliárd dolláros írországi adótartozását az Apple - jelentette be Margrethe Vestager versenyügyi biztos. Ezzel végre lezárulhatott az EU által még 2014-ben indított ügy, amely végkimenetelének értelmében az Apple-nek (és még néhány másik vállalatnak) visszamenőlegesen is be kell fizetniük az ír hatóság egyedi adóelbírálásával megspórolt társasági adót. Az igen magas, 13 milliárd eurós összeget a 2003 és 2014 közötti időszakban halmozta fel a cupterinói vállalat, erre jött rá az 1 milliárdos kamat. Vestager elégedettségének adott hangot, illetve közölte, hogy rövid úton lezárják az ügyben indított bírósági eljárást.

Ahogy azt a HWSW még az ügy kirobbanásakor megírta, Írország adóhatóságát azzal vádolta meg az EU, hogy az intézmény megsértette az unió állami segélyre vonatkozó szabályait, melyek szerint a kormányok nem engedhetik meg, hogy bizonyos cégek alacsonyabb adót fizessenek, mintha a tagállam adózási törvényeit fair és nem-megkülönböztető módon alkalmaznák. Ergo, az ország kormánya bizonyos kiskapukat kihasználva, egyedi feltételek biztosításával kiváló adóelkerülési lehetőséget biztosított az Apple számára - amely így ott adózta le az Egyesült Államok területén kívül befolyó bevétel túlnyomó részét egy kirívóan alacsony, mindössze 3,7 százalékos társasági adókulcsnak megfelelően. Az ügy indulásakor az ír kormány leszögezte, hogy állami segítségnyújtásról és speciális elbírálásról szó sem volt, az Apple nem kapott egyéni adókulcsot a társasági adóra. A hatóság állította, csupán egy mindenki által elérhető szolgáltatást nyújtott, amelynek keretében segített az Apple-nek megállapítani a helyes adóalapot a társasági adóhoz.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A lezáró határozatot végül bő két éve hozta meg az Európai Bizottság. Ennek értelmében elkaszálták az ír adóhatóság és az ír kormány gyakorlatát, mondván, kivételezett helyzetet teremtett az országban működő bizonyos vállalatok, elsősorban amerikai tech cégek számára. Konkrét döntés ekkor az Apple kapcsán született, az Európai Bizottság a lefolytatott vizsgálat nyomán arra jutott, hogy a cég által igénybe vett egyedi adóelbírálás meg nem engedett állami segítségnyújtásnak minősül és annak behajtására kötelezte a helyi hatóságot. Bírság tehát nem volt, csupán az illegális segítség visszafizetését kérte a Bizottság.

A Bizottság azt is kifogásolta, hogy az EU, mint egységes piac azt is jelenti, hogy az Apple nem csak az írországi tevékenysége után tudott kibújni az adófizetés alól, hanem az Unió egész területén elért profitját ki tudta menteni az EU-n kívülre. Ebbe azonban az EU-nak nincs beleszólása, a tagországok saját adózási szabályai teszik lehetővé (vagy tiltják meg) ezt. A Bizottság hozzátette, hogy amennyiben a tagországok úgy rendelkeznek, az írekre szakadt pénzesőből kérhetnek maguknak. Ez csökkentheti az ír költségvetésbe végül befolyó összeg nagyságát, azonban egyelőre nincs hír arról, hogy bármelyik tagország benyújtotta volna igényét a 14 milliárd euró egy részére.