600 kilométeres adatkapcsolatot húzott ki ballonjai között a Project Loon

Két új házon belüli rekordot is felállított a Project Loon néven ismert, magaslégköri internetszóró ballonokat fejlesztő Google-leány. A cég augusztusban hét ballonon keresztül ezer kilométeres távolságba tudott adatot továbbítani, nem sokkal később pedig két, egymástól 600 kilométerre lebegő ballon között létesített adatkapcsolatot.

A Loon ballonok internetes elérési pontként kvázi repülő mobiltoronyként funkcionálnak, a hatótávon belüli felhasználóknak biztosítanak hozzáférést. A backhaul kapcsolat egy földi adóegységre támaszkodik, amely a 20 kilométeres magasságban lebegő ballonnak küld jelet - a kapcsolat fenntartása ugyanakkor nem egyszerű feladat, hiszen ha a ballon túl messzire sodródik az adótoronytól, elveszti a jelet és az általa kiosztott kapcsolatok is megszűnnek. A ballonok ezért hálózatba kapcsolódva egymás felé is továbbítják a földről kapott jelet, hasonlóan az otthoni használatban is egyre divatosabb mesh routerekhez.

A magaslégköri hálózatokat a cég saját fejlesztésű, egyedi antennákkal építi ki, amelyeket a napelemmel is felszerelt ballonok aljára rögzít, ahol azok nagy pontossággal képesek megcélozni a néhány száz kilométerre lévő "szomszédot" és felé jelet továbbítani. Az antennák pontosságát blogposztjában a cég ahhoz hasonlítja, mintha egy labdát száz méterről dobnánk be egy szemeteskukába - amely ráadásul folyamatosan mozgásban van a sztratoszférában. A saját fejlesztésű, precíziós motorokkal mozgatott antennatányérok gyorsan meg is hozták gyümölcsüket a cégnek, a fentebb említett ezer kilométeren átívelő hétballonos hálózat, illetve az ugyancsak rekorder, 600 kilométeres két pont közötti kapcsolat formájában. Viszonyításképpen a projekt hajnalán, 2014-ben két ballon között a csapat alig 100 kilométert tudott stabilan áthidalni, egy ballon pedig 40 kilométeres átmérőjű területen tudott jelet szolgáltatni.

De a vállalat nem gondolkodott mindig ilyen balloncsoportokban, eredetileg azokat gyűrűkbe rendezte volna, amelyekben forogva felváltva biztosítottak volna lefedettséget az egyes régiókban. A ballonok közötti fejlettebb kommunikáció, illetve az időjárási adatokra is építő, fejlettebb navigáció azonban mára a hatékonyabb elrendezéseket is lehetővé teszi - ennek köszönhetően a korábbinál jóval kevesebb ballonnal lefedhető lehet azonos méretű terület. Tavaly év elején a Loon még a Google részeként arról számolt be, hogy egy korábban 200-400 ballont igénylő régiót már akár 10-30 darabbal is le tud fedni.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A Loon fejlesztései nem csak a magasban lehetnek hasznosak, egy a ballonok közötti adatátvitelhez korábban használt technológiát például a cég már a föld-föld kapcsolatokhoz is tesztelni kezdte. Ez a FSOC (Free Space Optical Communications) technológia lényegében a kábel nélküli optikai kapcsolatot jelent, melyben nagy energiájú fénynyalábokkal továbbítanak adatot nagy távolságokban. Noha ennek hatékony működéséhez értelemszerűen az adó és vevőegységek között nem lehet fizikai akadály, és az időjárási viszonyok is ronthatják a kapcsolat minőségét, cserébe a megoldás egy sor költséget megspórol, hiszen nincs szükség kábelre, és vasutak, folyók fölött is egyszerűen átlőhető. A csapat a ballonok esetében lemondott a technológiáról, vélhetően azért, mert az még a jelenleg használt antennákénál is pontosabb célzást igényel, ami szeles időben különösen nagy kihívás lehet, a fejlesztéseket ugyanakkor nem dobta ki a kukába: a Google X FSOC megoldásának földi felhasználását Indiában már távközlési szolgáltatónál tesztelik.

A biztató eredményeknek hála a cég is derűlátó, és 2019-ben már kereskedelmi szolgáltatást indítana a ballonokkal. Az eddigi információk alapján egyébként a megoldás először Kenya fölött állhat szolgálatba. A Loon a csomagszállító drónokat fejlesztő Winggel egyetemben idén júliusban lett önálló Alphabet-leánycég, kiválva a keresőóriás kísérleti projektjeit tömörítő Google X divízióból. Az elmúlt években a projekt többször már élesben is bizonyított, tavaly októberben például a Maria hurrikán pusztítása után Puerto Ricóban a Google a ballonokkal biztosított ideiglenes internetszolgáltatást a károsultaknak.