Vigyázat, itthon is elindult az Intel botrányos marketingakciója
Összemossa a cég a RAM-ot és az Optane memóriát. Itthon a Notebook.hu a partner ebben.
A mai nappal elindult itthon is az Intel Optane megoldás marketingkampánya - jelentette be közös sajtótájékoztatón az Intel, a CHS és a disztribútor alá tartozó kiskereskedő, a Notebook.hu. A kampány keretében Optane kiegészítő gyorsítókkal szerelt notebookokat vásárolhatnak a felhasználók, illetve a kis kapacitású SSD-ket kedvezményesen vásárolhatják meg meglévő konfigurációikhoz.
Sajnos a bevezetéssel együtt az Intel botrányos marketingstratégiája is megjelenik a hazai piacon. Ennek keretében a cég (és kiskereskedő partnerei) igyekeznek a rendszermemória és a kiegészítő SSD kapacitását összemosni, így a Notebook.hu oldalán a 8 gigabájt DDR4 RAM-mal és 16 gigabájtos SSD-vel szerelt gépeknél "24 GB memória" szerepel a specifikációk között. A kereskedő ezt minden esetben ki is egészíti a kapacitás részletezésével, így tiszta átverésnek nem bélyegezhetjük, de erre mindenképp érdemes a jövőben nagyon odafigyelni - és az egységsugarú vásárlókat, ismerősöket, barátokat is figyelmeztetni.
Mi is ez az Optane?
Az Optane gyorsító mögötti elgondolás nem új, az Intel még cirka 12 évvel ezelőtt, a Robson kódnevű fejlesztéssel 2006-ban rúgta be: a hagyományos tányéros merevlemez lassú (és 2006 óta nem is lett gyorsabb), ami drámaian visszafogja a felhasználói élményt. Használjuk ezért egy SSD-t gyorsítótárnak, hogy ne kelljen minden adathoz visszanyúlni a merevlemezre, a gyakrabban igényelt adatokat (mint az operációs rendszer fontosabb elemeit) tükrözzük a sokkal gyorsabb médiumon. Ez a tárolórétegzés költséghatékony megoldás lehet ott, ahol szükség van a merevlemezek nagyobb kapacitására (és kapacitás/ár mutatójára), de nem szeretnénk a felhasználói élményt sem teljesen tönkrevágni.
Oda kell figyelni a specifikációkra!
Az Intel az új 3D XPoint technológiával újra felfedezte ezt a koncepciót, az egyelőre csak nagyon drágán gyártható tárolós technológia ugyanis erre a gyorsítótár-szerepre ideális jelölt: az SSD-kkel összemérhető sebességű, de írásállóbb eszköz kis kapacitás mellett is hozzá tud járulni a felhasználói élmény drámai javításához. A tesztek szerint az Optane bevetése nagyon látványos, a Windows boot-ideje töredékére esik, és a szoftverek is lényegesen gyorsabban töltődnek be. Az intelligens tárolórétegzés korlátait csak az igazán nagy állományok, filmek, fényképalbumok, a játékok gigantikus textúraállományai jelentik.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Az Intel tehát egy alapvetően hasznos megoldást vezet vissza a piacra - olyant, amelynek a kezét valamiért az összes többi gyártó elengedte. Korábban ugyanis szinte minden SSD-gyártó kínált hasonló gyorsítótár-szoftvert az SSD-k mellé, a Samsung például 2012-ben vásárolta fel az ilyent fejlesztő NVELO-t, és mellékelte azt a meghajtók mellé, de hasonlót kínált néhány éve szinte minden cég. Sőt, ha emlékszünk, a Microsoft is beépített hasonló technológiát a Windows 7-be ReadyBoost néven, ezzel a gyorsabb USB-s tárolókat lehetett rétegzésre használni. A megközelítés évekkel ezelőtt kikopott a piacról, annak ellenére, hogy a merevlemezek és az SSD-k közötti sebességkülönbség és kapacitás/ár szakadék érdemben nem zsugorodott.
Sehol sem érhető ez jobban tetten, mint a gamer notebookoknál - egy kisebb játékgyűjteménnyel már könnyen át lehet lépni a megfizethetőbb SSD-k vadászterületét, teljesen normális igény a fél terabájtnál nagyobb háttértár. A terabájtos SSD-k pedig jelenleg 50 000 forintnál kezdődnek, a mobil használatra optimalizált, alacsonyabb fogyasztású, netán M.2 csatlakozós darabok ennél lényegesen drágábbak. Adott tehát az igény (még mindig) a tárolórétegzésre.
Mi a gond? És miért érdemes figyelni?
Az Intel marketingosztálya korábban is hajlamos volt arra, hogy a felhasználók tájékoztatása helyett inkább félrevezesse őket - elég csak a NetBurst architektúrára, a megahertz-mítosz felépítésére gondolni. Most sajnos újra ilyen félrevezetésre alkalmas döntés született a főhadiszálláson, Santa Clarában, a cég álláspontja szerint ugyanis a kiegészítő Optane gyorsítótárakat "memóriaként" lehet aposztrofálni, és az egyes gépek specifikációs listájában a gyártók és a kereskedők közölhetik az összevont, az igazi rendszermemóriát (RAM) és az Optane kapacitás összegét. A jogi viták elkerülése érdekében oda kell azért írni, hogy ebből mennyi a DRAM és mennyi az Optane kapacitása, de csak megjegyzésként, az összeg közlése után.
Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a Notebook.hu oldalán már találni olyan Dell Inspiron modellt, amely 20 gigabájt "memóriával" rendelkezik, de valójában csupán 4 gigabájtnyi RAM-mal szerelte a gyártó, amelyet további 16 gigabájtnyi Optane kapacitással egészített ki. Ez roppant félrevezető, az átlagos PC-vásárló gyakorlatilag az átlagember, akitől nem várható el, hogy megkülönböztesse a DDR4-et az Optane-tól.
A HWSW erre a sajtóeseményen rá is kérdezett, a Notebook.hu és az Intel képviselői szerint a vásárló minden szükséges tájékoztatást megkap online is, offline is, amennyiben kérdései vannak, akkor online fordulhat a weboldalon keresztül elérhető csevegőablakon keresztül az ügyfélszolgálathoz, a boltban pedig az eladóktól érdeklődhet. A problémát azonban ez nem oldja meg, az Optane összegzése a rendszermemóriával súlyosan félrevezető. Különösen annak fényében, hogy ez precedens nélküli, korábban nem volt arra példa (tudomásunk szerint), hogy a gyártók a gyorsító-SSD kapacitását belefoglalták volna a rendszermemória méretébe, így a felhasználók túlnyomó része nem is lesz tisztában azzal, hogy erre egyáltalán rá kellene kérdeznie.
Mit vesz a magyar?
A sajtótájékoztató informatív részében Farkas András, a Notebook.hu vezetője nagyon izgalmas információkat is elárult a hazai notebook-piacról. Eszerint a globális trend hozzánk is begyűrűzött, itthon is egyre igényesebbek a felhasználók a számítógépek specifikációi kapcsán és elkezdték vásárolni a középkategóriás modelleket. Farkas szerint az átlagos eladási ár néhány év alatt a 120 ezer forintos szintről már 180 ezer fölé emelkedett, volt hónap, amikor már a 200 ezer forintot is felülmúlta. Ebben fontos szerepe van, hogy sokan már a második vagy harmadik notebookot vásárolják, így jobban tisztában vannak saját igényeikkel, igyekeznek ahhoz jobban illeszkedő gépet venni - erre pedig szánnak is. Roppant erős a gamer notebookok iránti kereslet, a notebook.hu-nál már az értékesítés 30 százalékát ezek teszik ki. Ezek Szintén nagyon érdekes trend, hogy a Windowsszal értékesített gépek aránya nagyon magas, 70 százalék körüli - ez a régióban is nagyon magasnak számít, tehetjük mi hozzá.