Bekeményít az EU a közösségi oldalakkal szemben
Bírságot fontolgat az Európai Bizottság, ha nem sikerül tartani a nagyobb (Facebook, Twitter, YouTube) vagy kisebb közösségi média szolgáltatóknak, hogy egy órán belül eltávolítják a felületről a bejelentett terrorista, radikális tartalmakat.
Új szabályozást tervez az Európai Bizottság, amelynek a keretében a közösségi oldalaknak a bejelentést követő egy órán belül el kellene távolítani a terrorizmushoz kapcsolódó tartalmakat a szolgáltatás felületéről, ha szeretnék elkerülni a pénzbírságot - értesült róla a Financial Times. Jelenleg önkéntes megállapodás keretében vállalják a cégek a vonatkozó bejegyzések eltávolítását, eleinte csak 24 órás határidőn belül, idén márciustól viszont már egy órás határidőre, mivel a szakértők szerint a bejegyzések az első órában a legkártékonyabbak. A vállalatok viszont nem tudtak elég hatékonyan megfelelni az újabb elvárásnak, ezért az önkéntes megállapodást a Bizottság egy jövő hónapban megjelenő rendeletjavaslattal váltaná le.
Először márciusban jelent meg a Bizottság felhívása, mely szerint aktívabb szerepvállalást vár el az illegális online tartalmak visszaszorításában a technológiai vállalatoktól. Az operatív intézkedésre tett javaslatok közt szerepelt, hogy a cégek egyszerű és átlátható szabályokat határozzanak meg a tartalmak bejelentésére, illetve ezekről készítsenek rendszeresen jelentést. A vállalatoknak proaktív eszközökkel kell rendelkezniük a tartalmak felderítésére és eltávolítására, de az automatizált megoldások mellett megfelelően kell biztosítani az alapvető jogokat, például párhuzamosan manuális ellenőrzéssel. Továbbá a cégeknek együtt kell működni egymással, hogy megosszák a tapasztalatokat, ezenkívül pedig segíteniük kell a hatóságokat is.
Az EU lépései az illegális tartalmakkal szemben
"Ami jogellenes offline, az online is jogellenes. Bár minden eddiginél több olyan platform létezik, amely eltávolítja a jogellenes tartalmakat, ezáltal bizonyítva, hogy az önszabályozás működőképes, továbbra is nagyon gyorsan fel kell lépnünk a terrorista propagandával és egyéb jogellenes tartalmakkal szemben, amelyek komoly fenyegetést jelentenek polgáraink biztonságára és alapvető jogaira" - mondta akkor Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A vállalatok folyamatosan próbálkoztak legalább a közlemények szintjén bizonygatni, hogy meg tudnak birkózni a helyzettel. A Google korábbi bevallása szerint 24 órán belül a tartalmak 98 százalékát tudja eltávolítani. A Facebook többször is hangsúlyozta, hogy a terrorista bejegyzések 99 százalékát már a gépi tanulási algoritmusai is felismerik. A Twitter pedig félév alatt 300 ezer szélsőséges tartalmat (95 százalékot) szedett le a mesterséges intelligencia eszközével.
Az operatív intézkedésre tett javaslatokat és az egy órás határidőt viszont a jelek szerint nem sikerült kivitelezni a cégeknek az EU által elvárt szinten. "Nem lehet elég haladást látni" ezért "erősebben fel kell lépni az állampolgárok jobb védelme érdekében" - mondta Julian King, az EU biztonságért felelős biztosa a Financial Times-nak. Ez lenne az első olyan eset, mikor az EU konkrétan rendelettel akarja szabályozni a technológiai vállalatokat, mivel eddig csak az önszabályozás volt érvényben minden kérdésben, amelynek értelmében jogilag a szolgáltatók nem felelősek az oldalaikon elhelyezett felhasználói tartalomért - a gyűlöletbeszéddel és az álhírekkel szemben továbbra is az önszabályzás lesz az irányadó.
A terrorista tartalmak megfékezésére irányuló rendelet részleteit vagy a bírság mértékét még nem lehet tudni, és a természetesen az Európai Parlament jóváhagyási folyamatán is keresztül kell mennie, ezért a bevezetése még hónapokkal később várható. King elmondása alapján viszont már bizonyos, hogy a rendeletjavaslatban is az egy órás eltávolítási határidő fog megjelenni a rendőrség és a bűnüldöző szervek által terrorista tartalomként megjelölt bejegyzések eltávolításával szemben. Ráadásul a szabályozás nem csak a nagy közösségi oldalakra lesz majd érvényes, hanem a kisebbekre is. A Bizottság meglátása szerint ugyanis sok tartalom platformról platformra terjed az interneten, ami a kisebb oldalakat is érinti, amelyeknek működése és terrorizmussal szembeni védekezése nem elég átlátható.