Nem lapul csodaprocesszor az Intel fiókjában

Rövid- és középtávú szerveres fejlesztéseiről beszélt tegnapi rendezvényén az Intel. A gyártó által prezentált útiterv egybevág az elmúlt pár hétben napvilágot látott információkkal, amely szerint az Intel legkorábban 2020-ban, bő négy évet követően válthat 10 nanométeres gyártástechnológiára szerverprocesszorainál. Addig, tehát még legalább két évig 14 nanométeres eljárásával lesz kénytelen Xeonokat gyártani az Intel, amely komoly hátrányt sejtet a jövőre datált AMD Epyc 2 processzorokkal szemben. A vállalat ezzel látszólag tisztában is van, az ugyanis rendhagyó módon előrehozott néhány fejlesztést, hogy a következő évtized elejéig versenyképesebb maradhasson a busás profittal kecsegtető nagyvállalati piacon.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A processzorgyártó szerveres roadmapjének következő állomását az idei negyedik negyedévben érkező ismerős Cascade Lake jelenti. Erről a  fejlesztésről korábban kiderült, hogy gyakorlatilag a tavaly bemutatott Skylake-SP (és Purley) igen szerény frissítéséről van szó. Ennek megfelelően a lapkát a 14 nanométer legutolsó, 14nm++ variánsával gyárthatják majd le, amely magasabb órajeleket sejtet. Immár az is megerősítést nyert, hogy a processzorok már "in-silicon" védelemmel érkeznek (egyes?) Spectre és Meltdown biztonsági hibákkal szemben, amelynek hála a végrehajtás tempója csak elhanyagolható mértékben csökken majd.

Szintén újdonság, hogy a Cascade Lake teljes körű Optane támogatással érkezik, beleértve a közelmúltban bejelentett Optane DC Persistent Memory NVDIMM modulokat is. Ennél érdekesebb fejlemény, hogy a processzorok egy új utasítással is gazdagodnak az AVX512_VNNI személyében. Az eredetileg csak az Ice Lake-kel várt utasítással az AVX-es végrehajtók képesek lesznek 8 bites integer műveletek végrehajtásának jelentős gyorsítására, ami az Intel ígérete szerint 11-szeres gyorsulást eredményezhet a Skylake-SP-hez képest. Ezzel elsősorban a gépi tanulásos végrehajtás tempóját igyekszik növelni a gyártó, és bár az ugrás első olvasatra nagynak tűnhet, a dedikált gyorsítók még így is köröket verhetnek a CPU-kra, amelynek fényében kétséges, hogy a fejlesztés sokkal vonzóbbá teszi majd a pletykák szerint borsos felárral érkező Cascade Lake Xeonokat.

Nagyjából egy évvel később, várhatóan jövő év utolsó negyedévében futhat be a Cooper Lake, amely továbbra is 14 nanométerre épülő lapkákból épül fel. A többes szám nem véletlen, hisz bár az Intel mélyebb technikai részletekről nem beszélt, kvázi nyílt titok, hogy az AMD-hez hasonlóan több (2 vagy 3) lapkából legózza majd össze ezeket a Xeonokat a gyártó. Ezzel szemben már hivatalos, hogy a Cooper Lakehez új, LGA4189-es foglalatot készít az Intel, amellyel kézen fogva érkezik a nyolccsatornás memóriavezérlő, illetve vélhetően a PCI Express csatornák száma is növekszik majd. A Cooper Lake-kel is előrehozza egyik utasításának bemutatóját a cég, félpontosságú lebegőpontos végrehajtást gyorsító bfloat16 ugyanis eredetileg szintén az Ice Lake-kel érkezett volna.

^{Az "X nanométer" félrevezető, itt a tranzisztorsűrűség összehasonlítása az Inteltől. A drámai csúszást piros nyíllal jelöltük.}

Vélhetően utóbbi csúszása miatt döntött az említett két fejlesztés korábbi bevetése mellett az Intel. A gyártó első 10 nanométeres szerverprocesszora ugyanis csak 2020-ban, várhatóan az év utolsó negyedévében érkezhet majd. Az ugyancsak LGA4189-es tokozású CPU újításáról egyelőre nem beszélt az Intel, amely a még igencsak távoli bemutató okán nem meglepő. A piacra dobáshoz először ugyanis a több sebből vérző 10 nanométeres gyártástechnológiát kellene ráncba szedni, amelyhez állítólag kompromisszumokra kényszerül az Intel. Pletykák szerint az elismerten túl agresszív skálázódásból visszavesz tervezőcsapat, vagyis a korábban reklámozott, rendkívül magas tranzisztorsűrűséghez képest valamivel szerényebb mutatókkal érkezik majd a messiásként várt 10 nanométeres eljárás.

Ezzel azonban még inkább hátrányba kerülhet az Intel, az AMD ugyanis már jövőre piacra dobná 7 nanométeres, a hírek szerint akár 64 magig skálázódó Epyc 2 processzorcsaládját. Az AMD által kiszemelt TSMC eljárás paraméterei az Intel (eredeti) 10 nanométerével említhetőek egy lapon - vagyis roppant versenyképes lenne még akkor is, ha az Intel már idén csatasorba állíthatná a saját gyártástechnológiáját. A fentiek alapján egyre valószínűbb, hogy az AMD számottevő előnybe kerül az Intelhez képest, amely jelen állás szerint legkorábban csak valamikor 2021-2022 környékén, a 7 nanométeres Sapphire Rapids Xeonokkal tehet próbálkozást arra, hogy visszavegye a vezetést hamvaiból főnixmadárként feltámadó konkurensétől.