Visszatér Kínába a Google

Visszatér a kínai piacra a Google - jelenti biztos belsős információkra hivatkozva a The Information iparági lap és a The Intercept. A több forrásból is megerősített értesülés szerint a vállalat keresi az együttműködést a kínai cenzorokkal és a következő hat-kilenc hónap folyamán elindítja a Kína-kompatibilis szolgáltatást.

A Dragonfly néven futó program 2017 tavaszán rajtolt el és 2017 végén gyorsult fel, miután a Google-CEO Sundar Pichai kínai kormányzati vezetőkkel találkozott - mondja a The Intercept céges dokumentumokra és forrásokra hivatkozva. A projekt részeként a Google egy dedikált androidos alkalmazást is fejleszt (Maotai és Longfei kódnéven), a prototípust pedig már a kínai illetékeseknek is bemutatta a cég.

Kereső - kínai módra

A napvilágot látott tervek szerint a Google keresőszolgáltatása visszatér Kínába, ahonnan még 2010-ben egyoldalúan vonult ki. A keresőapp megfelelne a kínai cenzúra igényeinek, feketelistázná az olyan kifejezéseket, mint az emberi jogok, a demokrácia, a vallás vagy a tüntetések - és minden olyan tartalmat, amit a kínai politikai vezetés problémásnak tart. A dokumentumok szerint az alkalmazás az érzékeny keresési kulcsszavakra nem ad vissza találatot, a "normál" kulcsszavakra pedig a találatok közül eltávolítja a cenzúrázott médiumokat (mint a New York Times, a BBC, a Wikipedia stb.)

A dokumentumok szerint a Google teljes titokban fejleszti a szolgáltatást, amelyről mindössze néhány száz dolgozó tud a cég 88 ezres munkavállalói közösségéből. A titoktartás érthető, a cég saját magatartási kódexe egyértelműen előírja, hogy "ne legyenek gonoszak" (igaz, a kifejezés a kódex utolsó átírásával a kiemelt helyről a dokumentum legvégére került), és a vállalati kultúra még ma is tartalmazza ezt: az amerikai katonaságnak fejlesztett Project Mavent a fejlesztők nyomására állította le a cég. Nem véletlen, hogy a The Intercept számára szivárogtató források is lelkiismeretükre hivatkoztak, morális és etikai problémáik voltak a projekttel.

A keresőalkalmazás egyelőre a törekvés elsődleges irányának tűnik, nincs arra utaló információ, hogy asztali böngészőből is elérhető lesz a szolgáltatás. Ismerve a kínai internetezési szokásokat ez nem meglepő, a mobile-first sőt, a mobile-only megközelítés is lehet releváns. Az adatok szerint a Google egy helyi szereplővel együttműködésben indítja majd el a keresőappot, egyelőre nem világos, hogy ez melyik cég lehet.

Híralkalmazás - a párt szolgálatában

A The Information szerint a Google nem csak a keresővel, hanem például híralkalmazással is visszatér Kínába. Az információk szerint a cég a nagyon népszerű Toutiao alkalmazást szeretné másolni majd, ez algoritmusos alapon kínál testreszabott híreket a felhasználóknak. A rendelkezésre álló adatok szerint ez is betartja majd maximálisan a cenzúrát, így a "hírek" természetesen teljesen mentesek lesznek minden, a rendszerrel kapcsolatban kritikus vagy a párt számára kellemetlen információtól.

A TechCrunch kiemeli, hogy az algoritmikus-automatikus cenzúrával már meggyűlt a fejlesztők baja, a Toutiaót fejlesztő ByteDance például nem mindig szűrte a tartalmat megfelelően, emiatt a helyi cenzor a híralkalmazásokat többször el is távolította az alkalmazásboltokból. Ez egyébként kiválóan mutatja, hogy a szűrésért maguk a cégek felelősek, tehát nem egyszerűen implementálni kell párt által megadott feketelistát, hanem proaktívan akadályozni a felhasználók valós információhoz jutását.

A hivatkozott újság szerint a híralkalmazás egyébként megelőzné majd a Google kereső rajtját, gyakorlatilag ezzel vezetné be újra márkáját a kínai piacra a Google. Egyelőre némi nehézséget okoz a cégnek, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború miatt a bürokrácia keresztbe tesz, és a kínai internetes cenzori hivatal csak korlátozottan foglalkozik a Google-lel. És mivel a hivatallal való szoros együttműködés feltétele a piaci rajtnak, ezen időben (vagy teljesen) elcsúszhat a kezdeményezés.

Ex-gerinc

Hogy a nagy visszatéréssel mi az igazi probléma, azt maga a Google fogalmazta meg akkor, amikor 2010-ben elhagyta a kínai piacot. A 2010-es blogbejegyzés egyértelműen fogalmaz: "a kínai kormány kristálytisztán megfogalmazta, hogy az öncenzúra tárgyalás tárgyát nem képező törvényi előírás". A vállalat a szólásszabadság korlátozása és az emberi jogi aktivisták Google-fiókjainak folyamatos támadása miatt elhatározta, hogy kivonul az országból, ahol 2006 és 2010 között már működtetett cenzúrázott keresőt.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Ezért a cég úgy döntött, hogy a google.cn doménen működő szolgáltatásait átirányítja a hongkongi szerverekre (google.com.hk) és innen, a más politikai-jogi rendszerrel működő területről szolgálja ki a hagyományos kínai (amilyet Hong Kong használ) és az egyszerűsített kínai (amit a kommunista Kína használ) kereséseket is. A megoldás nem sokáig élt, a Nagy Kínai Tűzfal 2012-ben blokkolni kezdte a hongkongi Google szervereket is, a blokkolás pedig azóta folyamatos. A kivonulás egyébként a visszaemlékezések szerint nem volt könnyű döntés, a Szovjetunióban született Sergey Brin alapító szorgalmazta és társa, Larry Page is támogatta, míg az akkori Google-vezér Eric Schmidt mereven ellenezte - annyira, hogy később e konfliktus miatt is távozott a cég éléről.

A kivonulás mellett szóló okok azóta sem változtak, sőt, ha lehet, még erősödtek is. A Hu Csin-tao vezette, viszonylag liberális rezsim helyét egy sokkal szigorúbb Hszi Csin-ping-féle diktatúra vette át, amely már személyi kultusz elemeit is hordozza, a remélt politikai puhulás és fokozatos liberalizálódás helyett a kőkemény politikai elnyomást hozta vissza. Ez a rezsim az, amely a high tech megoldásokat ráadásul abszolút fel is karolja, a modern online szolgáltatások ugyanis kiváló alkalmat biztosítanak arra, hogy az állami apparátus megfigyelje a polgárokat. Ennél is előremutatóbb, hogy  a "social credit" rendszer fokozatos bevezetésével nem csak a megfigyelés, hanem az egészen finom szemcséjű jutalmazás-büntetés is lehetővé vált, köszönhetően a technológia fejlettségének.

Bármilyen visszataszító is a kínai politikai rezsim elnyomása, más cégek egy percig sem fontolgatták, hogy emiatt elhagynák a piacot - ebből a szempontból a Google elvi alapú döntése abszolút előremutatónak bizonyult. Az Apple például, amely a fejlett demokráciákban az emberi jogok harcos védelmezőjeként tekint magára, Kínában nagyon szorosan együttműködik a hatalommal, a kínai felhasználók személyes adatait is egy kínai állami vállalat szerverein tárolja, gyakorlatilag szabad hozzáférést nyújtva a hatóságoknak, ezzel párhuzamosan szorgosan takarítja a VPN-szolgáltatásokat alkalmazásboltjából is. Sőt, a cég egészen addig megy, hogy az iOS-be saját cenzormotort készített, amely a tiltott tajvani zászlót, sőt, Tajvan említését is cenzúrázza, magán a készüléken, operációs rendszer szintjén.

Vissza lehet egyáltalán térni?

Az egyelőre nagy kérdés, hogy a Google ambiciózus tervei pontosan hogyan öltenek testet, és a nagy kínai visszatérést egyáltalán koronázza-e bármilyen siker. A 2010-es kivonuláskor ugyanis a Google több, mint 30 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett a keresőpiacon, a kivonulással támadt űrt pedig pillanatok alatt betöltötték a helyi szereplők. Sokkal izgalmasabb és fontosabb azonban ami a mobilos ökoszisztémában történt: a Google-szolgáltatások teljes hiányában a helyi szereplők vették át a Google helyét, email-szolgáltatásokat, csevegőappokat, alkalmazásboltokat építettek, mobilos fizetési rendszereket vittek sikerre. A WeChat formájában pedig olyan megoldás is meghonosodott, ami Nyugaton idegen, az ernyőapp, amely egyetlen felületen rengeteg más szolgáltatáshoz kínál hozzáférést - gyakorlatilag saját platform.

Ez az ökoszisztéma a Google hiányában épült ki, és gyakorlatilag semmiben nem támaszkodik az Android fejlesztőkére. Kérdés, hogy a nagy kínai online szolgáltatásokat mivel tudja közelebb húzni magához a jövőben a Google, és hogyan tud majd relevánssá válni ezen a piacon. Ugyanis ahogy a Baidu vagy a Tencent Amerikában, úgy a Google is teljességgel irreleváns Kínában - és ezen nem biztos, hogy tud a vállalat érdemben változtatni már.

A visszatérés mellett pedig természetesen a pénz szól: Kína ma már nem csak hatalmas és népes, de egyre gazdagabb is. Csak 2010-hez viszonyítva is sikerült megdupláznia GDP-jét (2008-hoz képest pedig közel megtripláznia), így ma sokkal nehezebb figyelmen kívül hagyni mint akár 10 évvel ezelőtt. Ehhez kapcsolódik, hogy Kína a technológiában is roppant gyorsan fejlődik, a mesterséges intelligencia kutatása vagy épp a megújuló energia területén sem számít második vonalasnak.