Elkészült az első indiai processzor

Már bootol az indiai processzor - jelentette be a fejlesztést végző csapat Twitteren. A madrasi Indian Institute of Technology (IIT Madras) keretein belül zajló fejlesztési projekt ezzel fontos mérföldkőhöz érkezett, a kifejlesztett lapka prototípusa már működőképes. Az IIT projektje a neten fellelhető információk szerint 2014-ben indult, célja pedig egy, a szabadon használható, egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, RISC-V utasításarchitektúrára épülő processzorsorozat fejlesztése és gyártása. A Shakti projekt lapkái a tervek szerint teljesen nyílt forráskódúak és szabadalommentesek - ehhez választották a készítők a Berkeley-féle ISA-t.

A projekt másik kimondott célja pedig az indiai CPU-fejlesztő ökoszisztéma megalapozása, vagyis, hogy az országban legyen több olyan tapasztalt mérnök, aki részt vett már mikrokontrollerek, processzorok fejlesztésében és gyártásra előkészítésében. "Nem tudom, hogy mennyire leszünk sikeresek, és őszintén, nem is érdekel. Amit el akarunk érni (és amit részben már el is értünk), hogy legyen Indiában meg a CPU-architektek kritikus tömege, hozzuk létre a helyi fab [félvezetőgyártói] ökoszisztémát, amely bármilyen típusú CPU tervezését fel tudja vállalni, és ehhez adjunk egy jó adat gyakorlati CPU-tervezési tudást, így a világ top 5 CPU-tervező laboratóriumává tudjunk válni." - mondja G S Madhusudan, a projekt egyik vezetője.

Az első családtag

Ahogy említettük a Shakti projekt célja nem egyetlen chip, a tervezők rögtön egy egész családot álmodtak meg, amellyel a legegyszerűbb IoT-eszközöktől a nagy teljesítményű szerverekig le tudják fedni a piacot. A nagy tervek egyelőre szerény eredményeket hoztak, jelenleg a "C-osztályú" processzor működőképes, amelyet inkább mikrokontrollerként aposztrofálnak a készítők, de képes azért a Linux kernelt elindítani. A prototípus 400 MHz-es órajelen működik, a méretre és fogyasztásra optimalizált lapka mérete mindössze 4x4 milliméter.

A @ShaktiProcessors hivatalosnak tűnő Twitter-felhasználó további részleteket is elejtett a működő lapkáról: eszerint a chip nem valamelyik tajvani bérgyártó műhelyében készül, hanem az Intel (!) 22 nanométeres FinFET eljárásán. Ez nem számít éppen ultramodernnek, de őskövületről sem beszélhetünk, az eljárás jobb, mint amit a kis kutatóprojektek meg tudnak engedni maguknak általában.

A Shakti C-class a tervek szerint gyártásba és használatba is kerül majd, a Hacker News-en kommentelő készítők szerint hamarosan egy kísérleti nukleáris reaktor vezérlőegységében kap majd feladatot - a többi pedig a jövő zenéje.

A mikroarchitektúráról, vagyis a tulajdonképpeni fizikai megvalósításról a fejlesztők átfogó diasora ad jó képet. Eszerint egy roppant egyszerű, mindössze 6 fokozatú futószalagot használó, in-order magról van szó, amelyet nagyjából a Cortex-A35 és Cortex-A55 ellenében pozicionáltak a fejlesztők. A lapka tartalmaz egy nagy teljesítményű ágazásbecslőt is (ez a nagy processzorgyártók titkos fegyvere), amely egyébként viszonylag egyszerű felépítésű. A nyílt forráskódú megvalósítás jegyében a készítők más szabad projektekből is emeltek át IP-t, a DRAM-vezérlő például az OpenCores-től származik.

Elektronika-import

India és Kína nagyon hasonló problémával küzd: ugyan mindkét ország egyre erősebb IT-ben, a humánerőforrás-igényes IT-szolgáltatások illetve a gyártás tudott igazán gyökeret verni. A kutatás-fejlesztés és a legfontosabb komponensek gyártása továbbra is elkerüli ezeket az országokat, azokat megtartották az amerikai-japán-koreai-tajvani vállalatok maguknak - legyen szó processzorokról, NAND vagy DRAM rendszerű memóriákról. És ahogy Kína, úgy India is érzi ennek a gazdasági nyomását: mindkét ország már nagyobb értékben importál komponenseket, mint olajat, ami nagyon kiszolgáltatottá teszi az országok gazdaságát.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Hogy mennyire, arra kiváló illusztráció a ZTE példája: a cég sok tízezer alkalmazottat foglalkoztat Kínában, a globális telekommunikációs piac egyik óriása, de amikor az Egyesült Államok export-feketelistára helyezte, gyakorlatilag azonnal le kellett állítania gazdasági tevékenységét: a szükséges komponensek nélkül a cég életképtelen.

És persze nem mellékes a védelmi szektor sem: India katonai nagyhatalomnak számít, nukleáris fegyverekkel, interkontinentális ballisztikus rakétákkal. A sok tízmilliárd dolláros projekteknek pedig saját félvezetőkre is szükségük van, nem véletlen, hogy a Shakti projekt finanszírozásában az indiai kormány is nagyon aktív szerepet vállal. Ami viszont meglepő, hogy a privát szektor, a nemzetközi nagyvállalatok mennyire aktívak - egyrészt a projekt finanszírozásában, másrészt potenciális felvevő piacként is. Ezért a készítők a lapkákat kimondottan éles bevetésre tervezik, nem kutatóchipek, hanem valódi, piacon is versenyképes megoldásokat céloznak.