Hatalmasat zuhant a Facebook részvényárfolyama

Megjelent a Facebook június végével záruló, második negyedéves pénzügyi jelentése, amelyből már jól látszódik a vállalatot körülvevő botránysorozat hatása. Az első negyedéves jelentés időszakából ugyanis csak az első két hét esett a Cambridge Analytica nevéhez kapcsolt súlyos adatkezelési probléma kiderülésének időszakára - és így elég erős első negyedévet zárhatott a közösségi óriás -, azt azt követő időszakról viszont ez a jelentés számol be. Bár hatalmas csökkenések nem látszanak a felhasználószámban, a bevétel pedig továbbra is kifejezetten erős, de az elemzők várakozásának minden egy picit alatta marad. Összességében viszont a befektetők nem értékelték az eredményt, ezért több mint 20 százalékot esett a részvényárfolyam a bejelentést követően - viszonyításképp most a legmélyebb ponton 166 dollár volt a részvényár, de a Cambridge Analytica botrány mélypontján 152 dollárig esett, és onnan is visszakapaszkodott.

A teljes bevétel a negyedévben 13,2 milliárd dollár, ami 42 százalékkal magasabb az előző év azonos negyedévénél, amelyhez képest az elemzők 13,3 milliárd dollárt vártak volna. Ez a 42 százalékos növekedés ugyan önmagában is hatalmas, de valamelyest lassulást jelent az előző évekhez képest, amit pénzügyi igazgató, David Wehner nem éppen a botrányokkal, hanem az árfolyamhatással, az új hirdetési formátumok kikísérletezésével és a GDPR-ral igyekezett indokolni. Azonban azt is hozzátette, ami a befektetőknek leginkább fájhatott, hogy a növekedés lassulására a következő negyedévekben is lehet számítani. A teljes bevételből egyébként kicsit több mint 13 milliárdot hasítanak ki a hirdetések (a többi az egyéb díj kategória), ami szintén 42 százalékkal magasabb összeg az egy évvel ezelőttinél. A mobil hirdetés pedig már 91 százalékát jelenti a reklámbevételeknek, míg a tavalyi második negyedévben ez "csak" 87 százalék volt. Ezzel párhuzamosan a nettó profit is nőtt, méghozzá 31 százalékkal 5,11 milliárd dollárra.

A felhasználónkénti bevétel minden régióban növekedett évről-évre valamennyit. Egy felhasználón általánosságban 5,92 dollárt keresett a Facebook a negyedévben. A legtöbb bevételt továbbra is az amerikaiak hozták fejenként 25,9 dollárral, míg egy éve még csak 19,4 dollár volt ez az összeg. Egy európai pedig jelenleg 8,76 dollárt ér a cégnek, míg tavaly ilyenkor 6,28 dollár volt ez az érték. Az ázsiai és csendes-óceáni régió felhasználói eközben 2,62 dollárt hoztak, míg a világ többi része 1,91 dollárt, tehát ez utóbbi két régió is araszol felfelé, de még bőven tartogat a vállalat számára növekedési potenciált.

Kevesebb európai facebookozik napi szinten

A havi aktív felhasználók száma jelenleg már 2,23 milliárd a közösségi oldalon, de ez is valamivel alatta marad az elemzők 2,25 milliárdos számításának, és összességében a közösségi oldal leglassabb növekedésének számít negyedéves szinten. Ennek oka részben, hogy az amerikai felhasználók számát már jó ideje nem igazán képes feljebb tornázni a vállalat, úgyhogy az előző negyedévhez képest ezúttal egyáltalán nem emelkedett az aktivitás, de az előző évhez képest is csak 5 millióval. Azonban most az európaiak tábora is csak 1 millióval bővült márciushoz képest - míg a korábbi negyedévekben 4-7 milliós emelkedésekre is lehetett számítani, amit Mark Zuckerberg vezérigazgató az elemzői konferenciahíváson a GDPR bevezetésével indokolt. A havi felhasználói számokat igazán az ázsiai-csendes-óceáni régió bővülése dobta meg (21 millióval), valamint a világ többi része (18 millióval).

Viszonylag hasonlóak az arányok a napi felhasználók terén, ahol 1,47 milliárd napi aktív taggal rendelkezik a közösségi óriás az elemzők 1,49 milliárdos várakozása ellenére. Az aktív amerikaiak száma itt is stagnál napi 185 milliónál, viszont egy nagyon szembetűnő adat, hogy az európai napi aktív felhasználók száma az előző negyedévhez képest 3 millióval csökkent. Azaz az év eleji 282 millióhoz képest már csak 279 millióan nézik napi szinten a Facebook-fiókjukat az európai felhasználók közül, de ehhez az igazgatók az elemzői híváson nem szerettek volna megjegyzést fűzni, és csak a GDPR-ra hivatkoztak. Eközben az ázsiai-csendes-óceáni felhasználók (17 millióval) és a világ többi része (8 millióval) itt is ellensúlyozta az amerikai stagnálást és az európai csökkenést.

Emellett most egy új adatot is közölt Mark Zuckerberg vezérigazgató az elemzői konferenciahíváson, amely szerint a vállalathoz tartozó valamennyi alkalmazást 2,5 milliárdan használják havi szinten, köztük a Facebook appot, a WhatsAppot, az Instagramot és a Messengert. Ez a szám Zuckerberg szerint jobban szemlélteti az aktivitási adatokhoz képest, hogy a vállalat mennyi különálló felhasználóval számolhat, mivel ebben nem szerepelnek a több fiókkal rendelkező felhasználók. Ezenkívül az adat viszont nyilván azt is mutatja, hogy egy felhasználó általában a vállalat több szolgáltatását is használja.

Vissza a normál üzletmenetbe?

Az elemzői konferenciahíváson Zuckerberg természetesen most is a (politikai) hirdetések átláthatóságát támogató új eszközt és az álhírek, illetve álprofilok elleni törekvéseket emelte ki, amelyre világszerte a különböző választások miatt lesz szükség. Egyre inkább igyekszik a cég a gépi tanulást is bevetni, hogy már a bejelentések előtt felismerje a rendszer a szabályzatba ütköző tartalmakat, például a grafikus erőszakot vagy a terrorista tartalmakat. Ezenkívül megemlítette a vezérigazgató a GDPR megfelelőség bevezetését is ebben a negyedévben, azzal a megjegyzéssel, hogy a felhasználók többsége továbbra is személyre szabott reklámokat választotta. Mások viszont egészen másképp magyarázzák a helyzetet, akik szerint a Facebook jelenleg sem felel meg a GDPR követelményeinek.

Modern SOC, kiberhírszerzés és fenntartható IT védelem (x) Gyere el meetupunkra november 18-án, ahol valós használati eseteken keresztül mutatjuk be az IT-biztonság legújabb trendjeit.

Zuckerberg viszont úgy tűnik, hogy igyekszik visszatérni a normál üzletmenetbe, ami abból is látszik, hogy visszakanyarodott a jelentőségteljes csoportok ötletéhez. Jelenleg 200 millió tagja van az egymást segítő, aktív csoportoknak, de 5 éven belül a vállalat 1 milliárd embert szeretne ilyen online közösségekbe beléptetni, amelynek érdekében a csoportüzemeltetés megkönnyítését és valamilyen ajánlórendszer fejlesztését tűzte ki célként.

A vállalathoz köthető többi alkalmazás közössége is tovább alakult, így már az Instagram túllépte az 1 milliárd felhasználós mérföldkövet. Ebben a negyedévben indította a cég a nevében is a televíziókat kihívó IGTV-t, amely a mobilos videónézést próbálja megreformálni a hosszabb, vertikális videókkal, és a Watch-hoz képest még inkább közösséget építeni az alkotók köré. Továbbá szintén Instagramon fejlesztette a vállalat leginkább a Stories formátumot, ahol szavazásokat, kérdezz-felelek funkciót indított, és kikísérletezte a sztorik számára megfelelő hirdetési formátumot, amelyet most a Facebook Storiesban is szeretne bevezetni.

Azonban a nyilvános bejegyzések és videók mellett Zuckerberg szerint a privát üzenetküldés is egyre nagyobb trend, amelyben a WhatsApp és a Messenger is erős piaci szereplő. A vállalat Indiában kezdte tesztelni a chates fizetési lehetőséget WhatsAppon, amellyel a felhasználók pénzt utalhatnak egymásnak, és az éles üzem már csak a kormányzati jóváhagyásra vár. A vállalat pedig más országokban is szeretné kiépíteni a chates fizetőrendszert, és az ehhez kapcsolódó üzleti környezetet. Az elmondottakból úgy tűnik, hogy mostanra a vállalat már elég konkrét tervekkel rendelkezik minden szolgáltatás monetizálásáról, és tulajdonképpen sem a GDPR, sem a Cambridge Analytica botrány nem érintette annyira az üzletmenetet. Azonban erre valószínűleg Zuckerberg sem számított, hogy a piac drasztikus 20 százalékos részvényárfolyam csökkenéssel reagál a vártnál valamivel lassabb növekedésre, és hogy a vállalat a növekedés további lassulását jelezte előre.