Google-rekordbírság: 4,3 milliárd euró az Android miatt

Az ítélet szerint a vállalat visszaélve piaci erőfölényével hátráltatta a versenyt oly módon, hogy Android operációs rendszerébe alapértelmezetten saját kereső- és böngészőalkalmazását telepíttette. Ezért cserébe a gyártópartnerek (és a szolgáltatók) különféle "ösztönző" kedvezményeket kaptak, amelynek egyik további feltétele volt, hogy nem értékesíthettek termékeket az operációs rendszer forkolt variánsával. Az összeg súlyát jól szemlélteti, hogy az évekig rekordnak számító 2009-es Intel bírságnál nagyjából négyszer, a tavalyi, ugyancsak a Google-re kirótt 2,4 milliárd eurós összegnél pedig majd 80 százalékkal nagyobb. A pénzbírság tehát már önmagában is fájdalmas lehet, ám ezzel párhuzamosan a Google-nek fel kell hagynia versenyellenes gyakorlataival, amelyre 90 napot adott az Európai Bizottság. Amennyiben ezt nem tenné, további büntetésre számíthat, az egy napra eső átlagos bevétel 5 százalékát kell befizetnie minden napi késedelem után.

A Bizottság szerint bizonyítást nyert, hogy a közvetlen partnerekkel kötött megállapodásokban a Google megsértette az EU-s antitröszt-szabályozást bizonyos kitételek beemelésével. Egyes szerződésekben (Mobile Application Distribution Agreement, MADA) ugyanis kritikus pontokon kötötte meg Google a gyártók kezét, például a Play Store licencelését saját keresője és böngészője (Chrome) előtelepítéséhez és alapértelmezetté tételéhez kötötte. Ezzel a cég jelentősen csökkentette a konkurens termékek esélyét a piaci betörésre vagy előrelépésre, ez ugyanis nem tette lehetővé, hogy egy szereplő alternatív ökoszisztémával jelenjen meg Androidon, például egy másik előtelepített alkalmazásbolt vagy kereső révén.

A kínai piacot leszámítva ugyanis a Play Store nélkül egy androidos készülék szinte csak levélnehezéknek jó, a szolgáltatásról egyetlen józanul gondolkodó gyártó sem fog lemondani, hiszen ezzel saját magát lőné lábon. Gyakorlatilag ez szolgált alapul az egész ügyhöz, és adott a Google-nek lehetőséget a kereső és a böngésző árukapcsolására - azaz fő bevételi forrásának (hirdetések) növelésére. A keresőóriás az EU bizonyítékai szerint még anyagilag is ösztönözte a Google-exkluzivitást, ezzel még tovább csökkentve az alternatív beszállítók esélyeit.

Az Android kapcsán a Bizottság azokat a megállapodásokat (Anti-Fragmentation Agreement, AFA) is jogsértőnek találta, melyek a Google szerint az ökoszisztéma (további) fragmentációját hivatottak kivédeni. Ez az EU álláspontja szerint újabb súlyosan versenykorlátozó tényező a keresőóriás repertoárjában: ha egy gyártó a fontosabb Google alkalmazásokat-szolgáltatásokat telepíteni akarja eszközeire, úgy ezzel egyidejűleg nem árulhat semmilyen Android forkot futtató alternatívát. Margrethe Vestager szerint utóbbira az Amazon FireOS jelenti a legjobb példát, amely a versenyügyi biztos szerint a Google versenyellenes megkötései miatt nem kerülhetett nagyobb számban piacra.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Az Európai Bizottság mindezt elsősorban azért kifogásolja, mert az Android mára Európában (is) releváns kihívó nélkül maradt. A Windows Mobile és a BlackBerry kvázi kapitulálásával ma már gyakorlatilag a Google-é az egyetlen releváns, licencelhető mobilos operációs rendszer a piacon, így a cég totális dominanciát élvez, amellyel az ítélet szerint többszörösen visszaélt.

"A mobilinternet ma a globális internetes forgalom több mint felét teszi ki, és több millió európai életét változtatta meg. Ez az ügyünk a Google által az Android mobileszközökön keresztül a Google Search-re irányuló forgalom védelme érdekében az Android mobileszköz-gyártókra és hálózatüzemeltetőkre kirótt három jogellenes korlátozásról szól. A Google az Androidot így keresőmotorja erőfölénye bebetonozásának eszközeként használta. Ezek a gyakorlatok megvonták a lehetőséget a versenytársaktól arra, hogy érdemek szerint újíthassanak és versenghessenek, továbbá megtagadták az európai fogyasztóktól a jelentőssé vált mobilszférában jelentkező tényleges verseny előnyeit. Ez az uniós antitrösztszabályok értelmében jogellenes." - mondta Margrethe Vestager versenyügyi biztos.

A Google fellebbez

A versenykorlátozás miatt kiszabott 4,34 milliárd eurós büntetés bár egy Google kaliberű vállalat számára is komoly érvágás, mégsem ez jelentheti a legnagyobb gondot. Ennél ugyanis nagyobb fejfájást okozhat a versenyellenes gyakorlatok elhagyása, vagyis az, hogy Google-nek a jövőben például engednie kell, hogy a gyártók és a szolgáltatók más keresőkkel, böngészőkkel, vagy akár alkalmazásboltokkal hozzanak forgalomba androidos készülékeket, amely hosszabb távon nyomot hagyhat a vállalat bevételében. Ezzel párhuzamosan például a FireOS elől is elhárulhatnak az akadályok, az Amazon Andorid forkjára építve szélesebb körben kerülhetnek piacra különféle készülékek.

Mindez azonban még mindig csak a távolabbi jövő lehet, a Google ugyanis annyit már közölt, hogy fellebbez és a jövőben is védeni fogja álláspontját. "Az Android mindenki számára több lehetőséget teremtett, nem kevesebbet. Az élénk ökoszisztéma, a gyors innováció és az alacsonyabb árak a klasszikus jellemzői az erős versenynek. Fellebbezni fogunk a Bizottság döntésével szemben." - áll a cég közleményében. Ennek alapján szinte biztosra vehető, hogy az ügy (a precedensekhez hasonlóan) a bíróságon folyatódik majd, a jogerős bírság ezért majd a végső ítélet függvénye lesz.