Google-rekordbírság: 4,3 milliárd euró az Android miatt

Az ítélet szerint a vállalat visszaélve piaci erőfölényével hátráltatta a versenyt oly módon, hogy Android operációs rendszerébe alapértelmezetten saját kereső- és böngészőalkalmazását telepíttette. Ezért cserébe a gyártópartnerek (és a szolgáltatók) különféle "ösztönző" kedvezményeket kaptak, amelynek egyik további feltétele volt, hogy nem értékesíthettek termékeket az operációs rendszer forkolt variánsával. Az összeg súlyát jól szemlélteti, hogy az évekig rekordnak számító 2009-es Intel bírságnál nagyjából négyszer, a tavalyi, ugyancsak a Google-re kirótt 2,4 milliárd eurós összegnél pedig majd 80 százalékkal nagyobb. A pénzbírság tehát már önmagában is fájdalmas lehet, ám ezzel párhuzamosan a Google-nek fel kell hagynia versenyellenes gyakorlataival, amelyre 90 napot adott az Európai Bizottság. Amennyiben ezt nem tenné, további büntetésre számíthat, az egy napra eső átlagos bevétel 5 százalékát kell befizetnie minden napi késedelem után.

A Bizottság szerint bizonyítást nyert, hogy a közvetlen partnerekkel kötött megállapodásokban a Google megsértette az EU-s antitröszt-szabályozást bizonyos kitételek beemelésével. Egyes szerződésekben (Mobile Application Distribution Agreement, MADA) ugyanis kritikus pontokon kötötte meg Google a gyártók kezét, például a Play Store licencelését saját keresője és böngészője (Chrome) előtelepítéséhez és alapértelmezetté tételéhez kötötte. Ezzel a cég jelentősen csökkentette a konkurens termékek esélyét a piaci betörésre vagy előrelépésre, ez ugyanis nem tette lehetővé, hogy egy szereplő alternatív ökoszisztémával jelenjen meg Androidon, például egy másik előtelepített alkalmazásbolt vagy kereső révén.

A kínai piacot leszámítva ugyanis a Play Store nélkül egy androidos készülék szinte csak levélnehezéknek jó, a szolgáltatásról egyetlen józanul gondolkodó gyártó sem fog lemondani, hiszen ezzel saját magát lőné lábon. Gyakorlatilag ez szolgált alapul az egész ügyhöz, és adott a Google-nek lehetőséget a kereső és a böngésző árukapcsolására - azaz fő bevételi forrásának (hirdetések) növelésére. A keresőóriás az EU bizonyítékai szerint még anyagilag is ösztönözte a Google-exkluzivitást, ezzel még tovább csökkentve az alternatív beszállítók esélyeit.

Az Android kapcsán a Bizottság azokat a megállapodásokat (Anti-Fragmentation Agreement, AFA) is jogsértőnek találta, melyek a Google szerint az ökoszisztéma (további) fragmentációját hivatottak kivédeni. Ez az EU álláspontja szerint újabb súlyosan versenykorlátozó tényező a keresőóriás repertoárjában: ha egy gyártó a fontosabb Google alkalmazásokat-szolgáltatásokat telepíteni akarja eszközeire, úgy ezzel egyidejűleg nem árulhat semmilyen Android forkot futtató alternatívát. Margrethe Vestager szerint utóbbira az Amazon FireOS jelenti a legjobb példát, amely a versenyügyi biztos szerint a Google versenyellenes megkötései miatt nem kerülhetett nagyobb számban piacra.

A szétszteroidozott diversity alkonya Évtizedekben mérhető folyamatokat nem lehet profitorientált cégek asszisztálásával pár év alatt lezavarni, DEI csomagolásban.

Az Európai Bizottság mindezt elsősorban azért kifogásolja, mert az Android mára Európában (is) releváns kihívó nélkül maradt. A Windows Mobile és a BlackBerry kvázi kapitulálásával ma már gyakorlatilag a Google-é az egyetlen releváns, licencelhető mobilos operációs rendszer a piacon, így a cég totális dominanciát élvez, amellyel az ítélet szerint többszörösen visszaélt.

"A mobilinternet ma a globális internetes forgalom több mint felét teszi ki, és több millió európai életét változtatta meg. Ez az ügyünk a Google által az Android mobileszközökön keresztül a Google Search-re irányuló forgalom védelme érdekében az Android mobileszköz-gyártókra és hálózatüzemeltetőkre kirótt három jogellenes korlátozásról szól. A Google az Androidot így keresőmotorja erőfölénye bebetonozásának eszközeként használta. Ezek a gyakorlatok megvonták a lehetőséget a versenytársaktól arra, hogy érdemek szerint újíthassanak és versenghessenek, továbbá megtagadták az európai fogyasztóktól a jelentőssé vált mobilszférában jelentkező tényleges verseny előnyeit. Ez az uniós antitrösztszabályok értelmében jogellenes." - mondta Margrethe Vestager versenyügyi biztos.

A Google fellebbez

A versenykorlátozás miatt kiszabott 4,34 milliárd eurós büntetés bár egy Google kaliberű vállalat számára is komoly érvágás, mégsem ez jelentheti a legnagyobb gondot. Ennél ugyanis nagyobb fejfájást okozhat a versenyellenes gyakorlatok elhagyása, vagyis az, hogy Google-nek a jövőben például engednie kell, hogy a gyártók és a szolgáltatók más keresőkkel, böngészőkkel, vagy akár alkalmazásboltokkal hozzanak forgalomba androidos készülékeket, amely hosszabb távon nyomot hagyhat a vállalat bevételében. Ezzel párhuzamosan például a FireOS elől is elhárulhatnak az akadályok, az Amazon Andorid forkjára építve szélesebb körben kerülhetnek piacra különféle készülékek.

Mindez azonban még mindig csak a távolabbi jövő lehet, a Google ugyanis annyit már közölt, hogy fellebbez és a jövőben is védeni fogja álláspontját. "Az Android mindenki számára több lehetőséget teremtett, nem kevesebbet. Az élénk ökoszisztéma, a gyors innováció és az alacsonyabb árak a klasszikus jellemzői az erős versenynek. Fellebbezni fogunk a Bizottság döntésével szemben." - áll a cég közleményében. Ennek alapján szinte biztosra vehető, hogy az ügy (a precedensekhez hasonlóan) a bíróságon folyatódik majd, a jogerős bírság ezért majd a végső ítélet függvénye lesz.