Szabvány még sincs, de a Samsung már legyártotta az LPDDR5-öt
Az új mobilos memória a korábbinál nagyobb sávszélességet és kisebb fogyasztást ígér, az első LPDDR5-ös eszközökre azonban még hónapokat kell várni.
Egy némileg váratlan bejelentés keretein belül leleplezte az iparág első LPDDR5-ös memóriachipjét a Samsung. A piacvezető gyártó közleményéből kiderült, hogy a kifejezetten mobil termékekhez tervezett szabvány az elődhöz viszonyítva memória-sávszélességben 50, fogyasztásban (disszipációban) pedig 30 százalékos előrelépést hozhat. A számottevő előrelépéseknek hála úgy nőhet tovább a mobileszközök (okostelefon, tablet stb.) akkumulátoros üzemideje, hogy közben azok számítási teljesítmény is pozitív irányba mozdul el. A Samsung elmondása szerint 8 gigabites (1 gigabyte) kapacitású fejlesztése gyakorlatilag késznek tekinthető, a tömeggyártás beindítására azonban még várni kell, elsősorban azért, mert a szabványosító testület (JEDEC) továbbra sem publikálta az LPDDR5 végleges specifikációját.
A dél-koreai gyártónak hála azonban már nagyjából látható, hogy az új szabvány milyen fejlesztésekkel igyekszik felülmúlni elődjét, az LPDDR4-et. A busz szélessége nem változott, maradt a chipenkénti 32 bites szélesség. Ezzel szemben duplájára, 8-ról 16-ra nőtt a csatornánkénti (vagy chipenkénti) memóriabankok száma, amely ezzel már megfelel a mezei DDR4 értékének. Arról egyelőre nincs információ, hogy utóbbihoz hasonlóan csoportokba vannak-e rendezve (bank groups) az egységek, vagy sem, de a DDR4-nél bevált a párhuzamosításra hivatott fejlesztés, így nem lenne meglepő, ha az LPDDR5 ezt is megörökölte volna.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A bankok számával ellentétben az órajelciklusonkénti adatszavak értéke nem változott, maradt a 16N-prefetch. Ennek vélhetően az az oka, hogy 32N esetében jelentősen megnőtt volna a memória mérete az extra kivezetések miatt, amely a céleszközök fizikai méretét figyelembe véve valószínűleg túl nagy kompromisszumot jelentett volna, a gyártási költségekről nem is beszélve. Vélhetően ez utóbbi helyett jött be a képbe a GDDR5-nél megismert differenciált műveleti frekvencia, amely magasabb órajel elérését teszi lehetővé. Ezért cserébe ugyanakkor számottevően nőhet a disszipáció, amely ugyancsak nem szerencsés az akkumulátorról működő eszközök esetében.
Többek között ennek kompenzálásához mérséklődött az LPDDR5 VDDQ I/O feszültségértéke, jelentős mértékben. Ez ugyanis 1,1-ről 0,6 voltra csökkent, amely megfelel a kifejezetten energiatakarékos LPDDR4X értékének. Az alapértelmezett magfeszültség 1,1 volt maradt, ugyanakkor a gyártók (valamennyivel?) ez alá is bemehetnek, függően a chip órajelétől. Ugyancsak a disszipáció kordában tartására hivatott, hogy a vezérlés már figyeli a nullás (üres) cellákat, elejét véve a milliwattokat felemésztő felesleges programozásoknak. E mellett az LPDDR5 egy új, a korábbinál mélyebb (DSM) alvó állapotot is bemutat, amellyel a memória az LPDDR4X üresjárati értékének nagyjából mindössze felét disszipálja. Mindezeknek hála az LPDDR5 30 százalékkal kedvezőbb fogyasztást kínál az egyik leghatékonyabb memóriának számító LPDDR4X-hez viszonyítva, amely a nagyobb tempó fényében kifejezetten nagy előrelépésnek számít.
Végül, de nem utolsó sorban a Samsung elárulta, hogy első körben két LPDDR5-ös modellel jelentkezik. A gyorsabbik, 6,4 Gbps-es chip egyetlen csatornán 25,6 GB/s sávszélességet kínálhat 1,1 voltos magfeszültség mellett, az 5,5 Gbps-es variáns tempója pedig 22 GB/s lehet 1,05 volt mellett. A dél-koreai gyártó ezekkel vélhetően már csak a JEDEC zöld lámpájára vár, amelyet követően megkezdődhet a tömegtermelés, jövőre pedig már az első, LPDDR5-ös memóriát alkalmazó eszközök is piacra kerülhetnek.