Elbukott a szerzői jogi reform

Össztűz zúdult az utóbbi napokban az Európai Parlament képviselőire, hogy utasítsák el a mai napon eléjük kerülő, átfogó szerzői jogi reformot. A civil szervezetek és aktivisták az utolsó percben sikerrel jártak, az EP erős többséggel utasította el a tervezetet, amely így visszakerül a tervezőasztalra. A reformnak ezzel persze nincs vége, a jövőben újra szavazhat róla a testület, azonban ebben a formában a szabályozás várhatóan már nem lesz hatályos. A tervezetet 318 nem, 278 igen és 31 tartózkodás mellett utasította el a testület.

Abban egyébként minden fél egyetért, hogy a jelenlegi, rendkívül széttöredezett, tagállamonként változó szerzői jogi szabályozást egy egységes uniós szabályozással kell felváltani. Ez illik a digitális közös piac logikájába is, így leegyszerűsödne a művek publikációja és elkerülhetőek lennének az olyan helyzetek, hogy bizonyos tartalmak és szolgáltatások csak a legnagyobb piacokon (Egyesült Királyság, Németország, stb.) indulnak el, a kis piacok pedig (mint Magyarország) akár éveket várnak a sorukra. Az új szabályozással akár egyszerre indulhatna el egész Európában például egy Spotify-szerű szolgáltatás.

Két kritikus cikkely

Abban azonban már jelentősen eltérnek a vélemények, hogy ez a közös piac hogyan kellene kinézzen. A legnagyobb vitát a 11-es és a 13-as cikkely keltette. Előbbi a "linkadó" néven került be a köztudatba, mert előírta, hogy még az egészen parányi infómorzsák átvételéhez is licencelési szerződést kell kötni. Ez a német (és más európai) kiadók régi vesszőparipája, álláspontjuk szerint a Google és a Facebook az ilyen morzsák átvételén gazdagodott meg és vált jelentős híraggregátorrá, ebből pedig a kiadók semmit nem kaptak vissza. A kiadói nyomásra korábban Németország és Spanyolország is bevezetett linkadót, mindkét esetben masszív kudarc lett a próbálkozás vége.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A 13. cikkely a tartalomszűrők bevezetését írta elő az online platformok számára, amely a jogvédett tartalmakat automatikusan kiszűri. Ez az eredeti szándék szerint a YouTube-ra vagy Facebookra tömegével feltöltött jogvédett tartalom elleni szigorúbb fellépés lett volna, a kritikusok szerint azonban a kis szolgáltatók tömegeit csapta volna agyon, hogy fantasztikusan drága fejlesztésekkel kell szűrniük a feltöltéseket.

Az elmúlt hetekben az aktivisták és civil szervezetek egyre erősödő kampányt folytattak a tervezet ellen, a mozgósítás látványos sikert ért el az eredmény tükrében, a tervezetet támogató pártoknak ugyanis papíron meg lett volna a többségük az elfogadáshoz.

A szerzői jogi reformról kicsit részletesebben, a jogvédők és a kritikusok véleményeit is ismertető cikkünket érdemes fellapozni.

Hogyan szavaztak a magyarok?

A 2019-es EP-választásig már nincs egy év, így érdemes azt is megnézni, hogy a népes magyar küldöttség hogyan szavazott. Megszavazta a tervezetet a teljes fideszes delegáció (a két hiányzó kivételével: Deli Andor (Fidesz), Deutsch Tamás (Fidesz), Erdős Norbert (Fidesz), Gál Kinga (Fidesz), Hölvényi György (Fidesz), Járóka Lívia (Fidesz), Kósa Ádám (Fidesz), Schöpflin György (Fidesz), Szájer József (Fidesz), Tőkés László (Fidesz)

Ellene szavazott: Balczó Zoltán (Jobbik), Jávor Benedek (Együtt 2014), Meszerics Tamás (LMP), Kovács Béla (Jobbik), Molnár Csaba (DK), Niedermüller Péter (DK), Szanyi Tibor (MSZP), Ujhelyi István (MSZP) - ezzel a Fideszen kívül mindenki a tervezet ellen voksolt.

Nem vett részt: Bocskor Andrea (Fidesz), Gyürk András (Fidesz), Morvai Krisztina (Jobbik).

Az erdélyi EP-képviselők közül Sógor Csaba és Winkler Gyula (RMDSZ) megszavazta. A szlovákiai listákról bejutó Csáky Pál (MKP) tartózkodott, Nagy József (Híd-Most) viszont igennel szavazott.

Az EP-pártok egyébként hasadtak a kérdésben, mind a néppárti, mind a szociáldemokrata pártiak bőven szavaztak a tervezet mellett és ellen is - így ez vélhetően a magyar képviselők számára is adott lehetőség volt.