Honnan fogyasztják a híreket a magyarok?
Kiugróan sokan olvasnak Facebookról híreket más országokhoz képest a magyar felhasználók, viszont sereghajtóak abból a szempontból, hogy mennyire bíznak a hírekben.
Megjelent a brit Reuters Institute for the Study of Journalism 2018-as hírfogyasztást vizsgáló Digital News Report jelentése, amelyben 37 ország hírolvasási szokásait vizsgálja, köztük pedig Magyarországot is. Az összes ország adatai alapján leszűrhető legfőbb tendencia, hogy hosszú évek növekedése után esésnek indult a közösségi oldalak használata a hírfogyasztás legfőbb eredőjeként, ezen belül is főleg a Facebook vesztett szerepéből - néhány országot kivéve, köztük Magyarországot. Fontos megjegyezni, hogy az online kérdőíves kutatás még 2018 első két hónapjában készült, a közösségi óriást érintő botránysorozat kirobbanása előtt, tehát az eredmények nem ennek a következményei. Szóval kérdéses, hogy változott-e valamit a helyzet ennek hatására, bár a magyar felhasználók szempontjából az NRC április kutatása alapján ez nem egészen biztos.
Hazánkban összesen 87 százalék tájékozódik online forrásokból, ami egyébként gyenge esést mutat a 2016-os 88 százalékhoz képest. Ezen belül viszont 65 százalékot tesz ki a közösségi médiában a hírek olvasása, és ez enyhe emelkedés a két évvel ezelőtti 64 százalékhoz viszonyítva - jól szemlélteti az arányokat, hogy ugyanez az arány negyven százalék körül mozog például az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban vagy Franciaországban, az összes vizsgált országban átlagosan csak 36 százalék. Szintén esést mutat a televíziós hírek fogyasztása (72 százalékról 70 százalékra), ami igazodik a nemzetközi trendhez, mely szerint általában véve is lassan több idő megy el az online felületeken mint tévézéssel. A nyomtatott média olvasása még látványosabban, 27 százalékról 20 százalékra esett az elmúlt két évben a hazai hírolvasók körében.
A leginkább a Facebookot használják a magyarok a közösségi média oldalak közül az informálódásra is, méghozzá a lakosság 60 százaléka, ami 4 százalékkal kevesebb a korábbi eredménynél. Ez az arány viszont még így is bőven kiugrik a 37 országot magába foglaló mezőnyből, ahol mindössze Malajzia előzi meg 64 százalékkal és Mexikó 61 százalékkal, valamint szintén 60 százalékot mutat az arány Görögországban és Argentínában. Sok országban viszont a facebookos hírfogyasztást ennél jóval alacsonyabb, átlagosan 36 százalék, de például az Egyesült Államokban 9 százalékponttal 2018 elején 39 százalékra esett, míg az Egyesült Királyságban vagy Hollandiában nem is éri el a harminc százalékot.
A második hazánkban a YouTube a közösségi oldalak közt, amelyen keresztül viszont már csak 29 százalék szokta követni a híreket. Ez 4 százalék emelkedést mutat, és a videó térnyerésével még egyre nőhet - ezért is kellene sürgősen megoldani a Google-nek az álhírek problémáját a platformon. A harmadik helyen a Facebook Messenger végzett a hírfogyasztás szempontjából, ami ugyan mindössze 11 százalékot ért el, de ezzel együtt is meglepően hangsúlyos helyet foglal el az informálódásban. Ez az eredmény is párhuzamban állítható a külföldi szokásokkal, mivel sokan ugyan a Facebookon találkoznak először egy hírrel, de azt privát csoportokban kezdik el megbeszélni és továbbosztani az üzenetküldő csatornákon, a nagyobb közönséget elérő közösségi oldalak helyett - ezért is esik a Facebook használatának aránya és nő az üzenetküldők szerepe külföldön sokkal nagyobb mértékben.
Hazánkban a hírek megbeszélése szempontjából a Messenger ez a kiválasztott üzenetküldő csatorna, míg más országokban a WhatsApp szerepel inkább előkelő helyen, például Malajziában (54%), Brazíliában (48%) vagy Törökországban (30%). A dobogóról leszorult közösségi oldalak Magyarországon mind tíz százaléknál kevesebb hírolvasóval rendelkeznek, úgy mint a Google Plus, a külföldön amúgy hírfogyasztás szempontjából népszerű Twitter, valamint az Instagram - a WhatsApp vagy a Snapchat egyáltalán nem szerepel az első hatban.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
További fontos adat, hogy bizalom szempontjából Magyarország a 37 vizsgált ország közül a 35. helyen végzett, azaz csak 29 százalék bízik összességében a hírekben - míg átlagosan ez az arány 44 százalék a vizsgált országokban. A közösségi oldalakon megjelenő cikkeknek is csak 27 százalék ad hitelt a magyarok közül, viszont szembetűnő, hogy a keresőben található hírekben 41 százalék megbízik. Továbbá az alacsony bizalmi szint ellenére 43 százalék szokott megosztani híreket a közösségi oldalakon vagy emailen keresztül.
Tehát összességében Magyarország nem csak a facebookos hírolvasás magas használati aránya miatt kiemelkedő, hanem a hírekkel szembeni alacsony bizalmi szint miatt is. Ennek ellenére mindössze 8 százalék fizet jelenleg hazánkban az online fogyasztható hírekért (viszont 32 százalék használ a másik modellt veszélyeztető reklámblokkolót), és ezzel jóval a 14 százalékos átlag alatt szerepel. Külföldön, például Norvégiában (30%), Svédországban (26%) és egyre nagyobb mértékben az Egyesült Államokban (16%), főleg a fiatalok egyre nagyobb mértékben inkább fizetnek a tartalmakért, csak hogy megbízható és jó minőségű híreket fogyaszthassanak.
Metodológia
A Reuters Institute for the Study of Journalism 2018. január-február között 37 országban végzett online kérdőíves felmérést a YouGovon és partnerintézményein keresztül 74 ezer válaszadó részvételével. Az eredmény minden vizsgált országban reprezentatív korra, nemre és régióra tekintettel. A minta viszont az internethez hozzáférő lakosság tekintetében reprezentatív, de nem reprezentatív azok szempontjából, akik nem használják az internetet. A kutatók kiszűrték azokat a kitöltőket, akik a felmérést megelőző hónapban nem olvastak híreket, ami az országok szerint átlagosan 3 százalékos érték volt. Magyarországon a kérdőívet 2005 fő töltötte ki. Az online kérdőív a hírfogyasztást átfogó szempontból vizsgálta, a jelentésben pedig az aggregált eredményeket közli.