Új otthonra talált a MIPS
Egy kisebb kitérőt követően a Wave Computingnál kötött ki az Imagination korábbi részlege. A MIPS fejlesztései részben gépi tanulásos rendszerekben köthetnek ki, de megmarad az eddigi lincencelős üzleti modell is.
A Wave Computing vásárolta meg a saját fejlesztésű architektúráiról és processzormagjairól ismert MIPS Technologies-t. A vevő vélhetően hosszútávon tervez az új szerzeménnyel, a 2010-ben alapított Wave ugyanis AI-hoz, konkrétabban elsősorban gépi tanuláshoz kapcsolatható hardvereket fejleszt. Ezekben (vagy mellett) hamarosan megjelenthetnek majd a MIPS egyes fejlesztései, a cég ugyanis már az év elején bejelentette, hogy saját fejlesztésű DPU-ja mellé a MIPS 64 bites magját társítja.
A szoros együttműködés, illetve az akvizíció hátterében a Wave Computing vezérigazgatója állhat. A céget bő két éve irányító Derek Meyer ugyanis többek között a MIPS Technologies-t is megjárta már, ahol 1996 és 2002 között sales és marketingigazgatói szerepet töltött be. Emiatt Meyer jól ismerheti a MIPS felépítését, illetve az ott dolgozók egy részét, ezzel együtt pedig a tervezőcégben rejlő potenciált. Ezt most elsősorban nagyvállalati, adatközpontos termékeknél szeretné kamatoztatni a Wave, amely a tervek szerint házon belül tervezett DPU-jával (Dataflow Processing Unit) akarja házasítani a MIPS magokat.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Utóbbi egy érdekes fejlesztés, amely valahol a többmagos processzorok és az FPGA-k egyvelegének is tekinthető. A mikroarchitektúra 16 000 PE-ből (Processing Element), illetve 8000 aritmetikai egységből áll, amelyeket egy meglehetősen sajátságos, self-timed mechanizmus irányít. Ez globálisan aszinkron, lokálisan pedig szinkron áramköri működést jelent, amellyel a fejlesztők szerint a lapka átlagos órajel akár rendkívül magasra, 6,7 GHz-re is felkúszhat.
Mindezzel egyetlen DPU INT8 műveletek esetében legfeljebb 181 teraops-os tempót érhet el, amely papíron bő 50 százalékkal múlja felül az Nvidia Tesla V100 számítási kapacitását. A 8 bites műveletek mellett a rendszer 16, 24, 32, illetve 64 bites számításokat is képes végrehajtani köszönhetően az architektúra rugalmasságának. A chip disszipációjáról egyelőre nem esett szó, azonban Meyer szerint fejlesztésük hatékonyabb az FPGA-knál, amit bár többféle módon lehet értelmezni, de a vezérigazgató itt vélhetően a logikai kapumátrixok alacsony fogyasztására célzott. A MIPS magjainak hála már saját gazdaprocesszor is társulhat a gyorsító mellé, amellyel a Wave Computing egy kvázi komplett platformmal szállhat be a mind a vásárlói igények, mint pedig gyártók és tervezők részéről dinamikusan növekvő gépi tanulásos piacra.
Emellett fontos kiemelni, hogy a felvásárlás ellenére a MIPS önálló részlegként működik tovább, vagyis mind az utasításarchitektúrák, mind pedig a magok licencelése a korábbihoz hasonló módon megy tovább az új tulajdonos ígérete szerint, amely vélhetően még egy darabig a divízió forgalmának oroszlánrészét szolgáltatja majd.
Mennyi az annyi?
A közlemény a tranzakció értékről nem beszél, azonban a tavaly őszi adatok szerint nagyjából valahol 70-80 millió dollár körül kelhetett el a MIPS. A Tallwood Venture Capital befektetési alap ugyanis ekkor jelentkezett be a tervezőcégért, amit végül 65 millió dollárért szerzett meg az Imaginationtől. Az összeg relatíve alacsony, a brit tervezőcég ugyanis 2013 februárjában kereken 100 millió dollárt fizetett ki a MIPS-ért, amelyet mindössze négy évig tartott meg.