Az AMD stratégiája miatt nincs verseny a VGA-piacon?

Érdekes aspektusból világított rá a Radeon videokártyák jelenére és közeljövőjére a Forbes-on publikált magánblogján Jason Evangelho. A korábbi AMD alkalmazott, illetve újságíró értesülései szerint a Radeonok lemaradásának hátterében egy tudatos stratégiai döntés áll, amely a konzumer PC-s termékek helyett az úgynevezett semi-custom, vagyis a megrendelő igényei szerint testre szabott dizájnokat részesíti előnyben. Evangelho ezek közül elsősorban a Navi kódnevű GPU-t, illetve pontosabban az annak alapját adó architektúrát emeli ki, amit állítólag kifejezetten a Sony következő játékkonzoljának igényeinek megfelelően készítenek az AMD mérnökei. A leírtak szerint többek között ez vezethetett odáig, hogy a gamer PC-kbe szánt Vega képtelen labdába rúgni a GeForce-ok mellett, amennyiben pedig ez nem lenne elég, a GPU-s fejlesztéseket korábban vezető Raja Koduri Intelhez igazolásában is szerepet játszhatott a Radeonokat háttérbe szorító stratégia.

Utóbbit támaszthatja alá Koduri korábbi, a nyilvánosság előtt nagyjából egy éve tett megjegyzése is, amikor az indiai gyökerekkel rendelkező iparági kiválóság kijelentette, hogy vállalata hibás döntést hozott, amikor a diszkrét GPU-s fejlesztésekről többek között az integrált megoldásokra (pl. APU) helyezte át a hangsúlyt. A szakember szerint amiatt fókuszt vesztettek a videokártyás fejlesztések, amivel Koduri pár hónapja kinevezett kvázi utódja, David Wang sem akart vitatkozni. Utóbbi szakember bő egy hete kerek perec kijelentette, hogy a Radeon alól egyszerűen kicsúsztak a játékosok, miközben az a nagyvállalati, elsősorban AI-ra kihegyezett termékekre próbált fókuszálni (egyelőre vajmi kevés sikerrel).

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

Az üggyel kapcsolatban azóta egy másik AMD-s alkalmazott, az adatközpontos és beágyazott termékekkel foglalkozó divízió vezetéséért felelő Forrest Norrod is megszólalt. A szakember a The Information kérdésére elmondta, hogy bár Kodurit briliáns elmének tartja, korábbi kollégája fejben valahol a jövőben él, amely az együtt töltött idő alatt kétség kívül az AMD hátrányára vált. Bár Norrod nem ment bele részletekbe, annyit még azért odaszúrt, hogy Koduri vezénylete alatt a GPU-s útiterv végrehajtása akadozott. A szakember ugyanis egy, vélhetően a fő csapásirányát meghatározó ponton meggondolta magát, amely érezhetően lelassította a fejlesztéseket.

Ez újabb részletet jelenthet Koduri korábban még hirtelennek tűnt távozásában. A szakember miatt egyébként az AMD még grafikus divíziójának leválasztására, vagyis az RTG (Radeon Technologies Group) létrehozására is képes volt. A HardOCP korábbi, belsős értesülései szerint ugyanis anno Koduri és csapata lobbizta ki a masszív hátraarcának tekinthető szétválasztást, amely addig a percig a CPU-GPU fúzió megvalósításán dolgozott, nem csak termék, hanem szervezet szintjén is. A szakember állítólag ezt az AMD vezetőségnek intézett ultimátummal érte el: amennyiben nem kapja meg a divízió vezetői posztját, akkor a konkurens Intelhez távozik (amely egyébként azóta megtörtént).

Ahogy a HWSW korábban már pedzegette, az RTG megalakítása mögött akár a részleg értékesítésének előkészítése is állhatott, a grafikus bizniszt ugyanis az AMD többi részétől gyakorlatilag teljesen független szervezetbe tette, amelynek teljhatalmú ura Raja Koduri lett. A már említett HardOCP-s értesülések szerint Koduri egyik célja akár ez is lehetett, vagyis a trójai faló szerepét felvéve kijátszani az AMD kezéből a grafikus divíziót. Evangelho szerint viszont más (is) állhatott a háttérben, a vállalatot vezető Lisa Su, illetve Koduri elképzelései ugyanis több ponton ütköztek.

Su például a játékosoknak szánt videokártyákkal szemben a CPU-s (Zen), illetve a konzolos chipeket is tervező semi-custom fejlesztéseire próbálta cége erőforrásait fókuszálni az amúgy igencsak szűkös keretből. A semi-custom részleg feladata a meglévő építőelemekből, de megrendelői igényre testreszabott lapkák tervezése, amelynek a 2013 óta piacra került Xboxok és PlayStationök processzora is köszönhető. Ezek bár sem jelentős forgalmat, sem pedig túl nagy profitot nem termelnek, cserébe versenyből eredő kockázat sincs, miközben hosszú, sokéves kiszámítható bevételi forrást jelentenek az ilyen lapkák. Az AMD számára ezek a termékek évekig mentőövet jelentettek, nagy részt a semi-custom viszonylagos sikerének (és egyáltalán nem a GPU-knak) köszönhető, hogy a Zen-alapú processzorok megjelenéséig a víz fölött tudott maradni a tervezőcég.

Talán Lisa Su épp emiatt (illetve néhány érvényes szerződés miatt) nem akarta elengedni a részleg kezét, amely Koduri távozását, valamint az ennek következményeképp esedékes szerkezeti átalakítás követően Forrest Norrod irányítása alól kikerülve összebútorozott az RTG-vel. Ez egy ponton egybevághat Evangelho értesüléseivel, amely szerint Su és Koduri anno a következő, Navi kódnevű Radeon-generáció fejlesztési irányán is összekülönböztek. Míg ugyanis az elnök-vezérigazgató az erőforrások kétharmadával a Sony igényeinek akart megfelelni, addig Koduri sokkal inkább a nagy bevétellel és vastag profittal kecsegtető, csúcskategóriás videokártyák irányába szerette volna terelni a fejlesztést. Su egyébként az AMD előtt a Freescale-nél dolgozott, ahol az eltöltött négy év alatt nagy részt ugyancsak semi-custom megoldásokkal foglalkozott.

Evangelho írása szerint ugyanakkor nem a Navi az első fejlesztés, amelyet a konzolgyártó partnerek oltárán áldozott fel az AMD. A cikk már a GCN4 kódnevű mikroarchitektúrát is idesorolja, amelynek egyik, néhány Microsoft-fejlesztéssel kiegészített variánsa az Xbox One X processzorába került be. A Sony és a Microsoft mellett pedig még egy harmadik cég, az Apple is nagyban befolyásolhatta az AMD fejlesztési tervét. A cupertinói vállalat lassan hat éve kötött exkluzív szerződést az AMD-vel, aminek értelmében többek között teljesen hanyagolja a korábbi partner Nvidia termékeit. A megegyezés pontos részletei természetesen szigorú üzleti titok részét képzik, ugyanakkor nem nehéz elképzelni, hogy az AMD számára leginkább presztízsértékű kirakatjelenlétért nem szokványos feltételeket támasztott az amúgy a PC-piac mindössze nagyjából 7 százalékát lefedő Apple.

Ez dióhéjban néhány, a cupertinóiak (és a Metal API) igényeire szabott GPU-t jelenthet, amelyek bár a MacBookokban jól megállják a helyüket, PC-s videokártyák formájában a kvázi minden téren jobb paraméterekkel rendelkező GeForce-ok mellett már elhalványulnak. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy az AMD miért nem készített egyedi dizájnokat az Apple-nek, vagy épp fordítva, a PC-kbe szánt Radeonokhoz. Az ok prózai, ugyanis egyetlen 14 nanométeres lapkadizájn elkészítése több tízmillió dolláros költséget jelent és hatalmas csapatot igényel. Mindkettő szűk keresztmetszet, ez az oka annak, hogy chiptervezők a lehető legkevesebb lapkával (pl. Ryzen és az Epyc kapcsolata), ezzel együtt pedig a legkisebb kockázattal próbálják lefedni az olykor nehezen felbecsülhető igényeket.

A partnerek igényeinek való megfelelés tehát pár korábbi esélylatolgatásnak megfelelően csapdát jelent(ett) a Radeonoknak, amely márka renoméja az alacsony prioritás miatt mostanra komoly csorbát szenvedett. Bányászláz nélkül valószínűleg történelmi mélyponton lenne a piaci részesedés, az AMD-nek pedig a mára stabilnak tekinthető anyagi háttér mellett sincs kellő büdzséje ahhoz, hogy a PC-s játékosoknak szánt vonalra egy külön mikroarchitektúrát fejlesszen. Mindeközben az Xboxokból és PlayStationökből már sok éve kikerül, emiatt pedig korábban lesajnált Nvidia szinte negyedévről negyedévre újabb rekordot állít fel a GeForce-ok eladásival.

Utóbbi, a játékosokat célzó kártyák forgalma két év alatt 150(!), egy év alatt pedig 70 százalékkal nőtt, amely a legutóbbi negyedévben 1,7 milliárd dollárt jelentett. Eközben az AMD komplett termékpalettájából (asztali és mobil Ryzen, Radeonok, Epyc, konzolos chipek, stb.) kipréselt 1,65 milliárd is csak megközelíteni tudja konkurensének videokártyás bevételét, amely elég egyértelmű választ ad arra, hogy melyik cég hozott jobb döntéseket a jelenlegi kínálat alapját jelentő fejlesztési irány lefektetésénél, nagyjából valamikor 3-4 évvel ezelőtt. Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója negyedéves pénzügyi beszámolóiban már többször megjegyezte, hogy cége mennyit köszönhet a konzoloknak, amely elsőre furcsának tűnő hálálkodás oka talán mostanra vált teljesen világossá.