2020-ban érkeznek az Intel videokártyái
Az újabb nekifutásának gyümölcsei nagyjából két év múlva érhetnek be, az Intelnek azonban valószínűleg nem lesz könnyű dolga az Nvidia mellett.
Immár hivatalosnak tekinthető, hogy valamikor 2020-ban mutatja be új videokártyáit az Intel. A vállalat ezt egyik hivatalos Twitter csatornáján közölte, azonban ennél konkrétabb dátum vagy technikai részlet egyelőre nem látott napvilágot. A korábbi pletykák szerint a vállalat második nekifutása az Arctic Sound kódnevű fejlesztéssel veszi kezdetét. Ezt az Intel eredetileg videostreaming gyorsításhoz fejlesztette, a tavaly ősszel leszerződtetett Raja Koduri aktív közreműködésével azonban egy kifejezetten játékosokat célzó variáns is készül belőle. A GPU mintapéldányi optimális esetben már jövőre elkészülnek, így az Intel valószínűleg többször is demózni fogja arra épülő fejlesztését a releváns rendezvényeken.
Iparági pletykák szerint az Arctic Sound a Gen12-es grafikus mikroarchitektúrára épül, amely a számozás alapján számottevő előrelépést jelenthet a jelenleg integrált GPU formájában piacon lévő Gen9-től. Azt egyelőre homály fedi, hogy mekkora átfedés lesz az egymástól három generációra álló két fejlesztés között, a Gen12-t esetleg az alapoktól rajzolták újra, vagy csak az évek óta piacon lévő fejlesztést gondolták (még) tovább. A játékok alatti megfelelő tempóhoz inkább előbbire, illetve a meghajtóprogram ráncba szedésére lenne szükség, amely utóbbin a hírek szerint már dolgozik a feljebb említett, AMD-től igazolt iparági kiválóság.
Mindezek fényében egyelőre megtippelni is nehéz, hogy mire lehet majd jó az Intel megoldása, amelynek nem csak az AMD-vel, de a mostanra igencsak megerősödött Nvidiával is fel kell majd vennie a versenyt. A több ismeretlenes egyenlet egyik tagja az egyelőre gyerekbetegségekkel küzdő 10 nanométeres gyártástechnológia, amelyre a jövőbeni Cannon Lake és Ice Lake processzorok mellett a szóban forgó Arctic Sound GPU-k is épülnek majd. A technológia papíron kimagasló értékekkel kecsegtet, tranzisztorsűrűséget tekintve nagyjából 10 százalékkal jobb, mint a TSMC 7 nanométere, vagyis ebből szempontból még akár egy kisebb előnye is lehet majd az Intelnek.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Ugyancsak előnyt jelenthet a korábban már említett, az Intel-AMD hibridnél tömeggyártásban is alkalmazott EMIB, illetve az azzal bedrótozott HBM2 memória, amely a hírek szerint az Arctic Soundnál is feltűnik majd. Az iparágban jelenleg egyedülálló fejlesztéssel több bonyolult szilíciumlapka egyszerűbben és költséghatékony párosítható össze egyetlen tokozáson. Ennek oka, hogy míg a klasszikus 2.5D felépítés esetében az interpózer szerepét betöltő szilíciumlapka területe akár nagyobb is lehet az azon elhelyezkedő összes lapkáénál, addig az EMIB több apró, az áramkörbe beágyazott szilícium szeletekre (hidakra) épít, ami jelentősen csökkenti a gyártási költségeket.
Célkeresztben egy sok milliárdos piac
A hírek szerint az Intel erőforrásait nem sajnálva komplett technológiai fegyvertárát beveti a GPU-k piacát célzó mihamarabbi sikeres visszatéréshez. A motivációt vélhetően a piacvezető Nvidia számai jelentik, amely például a legutóbbi negyedévben több, mint 1,7 milliárd dollár értékben adott el GeForce videokártyákat. Amennyiben ehhez hozzávesszük az AMD pár száz milliós értékesítését is, akkor már a kétmilliárd dollárt is meghaladja az elsősorban játékosoknak szánt kártyákból befolyt komplett forgalom - negyedévente. Az összeg még az Intelnek is jelentős (lenne), ez a konzumer szegmenst célzó CCG üzletág legutóbbi negyedéves forgalmának közel negyedét jelenti.
Az Intel számára amúgy nem teljesen új terület a diszkrét videokártyák piaca. Ezen a téren a vállalat mindmáig legnagyobb dobását az immár húsz éve, 1998-ban bemutatott AGP csatolós i740 (vagy Intel740) jelentette. A fejlesztés számos gyerekbetegséggel küszködött, a cégre mindmáig jellemző gyenge driveres támogatást is beleértve. Az Intel végül alig másfél évvel a megjelenést követően befejezte a grafikus processzor, illetve az arra épülő videokártyák forgalmazását, az utód i752-i754 páros pedig gyakorlatilag már meg sem jelent videokártya formájában, csupán alaplapokra integrálva lehetett találkozni a fejlesztéssel.