Vége az amerikai hálózatsemlegességnek

Mostantól kezdve érvényes a decemberben a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) részéről megszavazott eredmény, amely visszavonta az Egyesült Államokban a netsemlegességet garantáló korábbi határozatot. A szabályozást nagyjából két és fél éve vezette be a korábbi bizottság (még demokrata vezetéssel), de a republikánusok szemét eleve csípte az internetszolgáltatókat a telekommunikációs törvény hagyományos telefonhálózatokhoz soroló szabályozás, amelyet az immár republikánus vezetésű FCC sietett is eltörölni. Ennek részeként a szabályozás kimondottan tiltotta az ISP-knek a internetes oldalak és szolgáltatások blokkolását, lassítását, a fizetett priorizációt, és úgy általában a különböző szereplőkhöz tartozó adatforgalom megkülönböztetett kezelését.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Az FCC álláspontja szerint az új szabályozás lényege, hogy a szövetségi kormány ne lehessen túl nagy befolyással az internetre, hanem inkább hagyja a szabad piacra - fogalmazta meg korábban Ajit Pai, az FCC elnöke. Az internetszolgáltatók feladata pedig hogy a gyakorlatukat átláthatóvá tegyék a fogyasztók számára, de ennek része lehet akár az egyes internetes oldalak és szolgáltatások gyorsítása, lassítása, teljes tiltása is, amíg erről megfelelően értesítik az előfizetőket. A továbbiakban pedig a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) inkább azt ellenőrizné, hogy a vállalatok megfelelnek-e a saját szabályzatuknak és hogy nem folytatnak-e versenyellenes gyakorlatot.

Mindez persze sokkal barátibb elvárás az internetszolgáltatók felé, de az aggodalmak szerint miközben az új szabályozás az ISP-ket védi, kiszolgáltatottá teszi a felhasználókat a vállalatok üzleti modelljének, ami többnyire nem a fogyasztóknak kedvez. Továbbá a hálózatsemlegesség eltörlése a kisebb és sokszor innovatívabb szolgáltatókat is veszélyezteti a piacra lépésben vagy a fennmaradásban, mivel nem tudják megfizetni például a priorizálás költségeit a nagyobb vállalatokkal, mint például a Google-lel, a Facebookkal vagy éppen a Netflix-szel szemben.

Sokak félelme szerint a mostani rendszer olyan internetes csomagokat hozhat létre, amelyek kiemelik a fizetős cégek szolgáltatásait a többi közül, például azokat gyorsabban, míg minden mást lassabban lehet csak használni, vagy bizonyos szolgáltatások adatforgalmát kiveszik forgalomkorlátos csomagokból (zero-rating). Innentől kezdve a technológiai vállalatok és az internetszolgáltatók közös megegyezése szabhat csak határt, de nyilván olyan árakon, amit a kisebb cégek aligha tudnak majd megfizetni. Így a fogyasztóknak is szűkösebbek lennének a lehetőségeik, mivel inkább a nagyobb cégek szolgáltatásaihoz lehetne jó minőségben hozzáférni.

Ezek viszont még csak előzetes aggodalmak, amelyek ugyan reálisnak tűnnek, de a hálózatsemlegesség visszavonása után még kis időbe fog telni míg kialakulnak a megállapodások az ISP-kkel, és megjelennek az új internetcsomagok. Ezenkívül túlzás lenne azt állítani, hogy most már netsemlegesség kérdése véglegesen lezárult, hiszen még most is sok képviselő áll a hálózatsemlegesség pártján, ami a következő választási időszakban ismét fontos kampánytéma lehet, és a Kongresszus törvénnyel szabályozhatja majd a kérdést, miközben kiveszi azt az FCC hatásköréből. A Bloomberg beszámolója szerint a demokraták jelenleg is azon vannak, hogy határozatot nyújtsanak be a képviselőháznak a 2015-ös rendelet visszaállítása érdekében (amihez még 50 aláírás hiányzik), és a technológiai cégek is szövetkeztek, hogy perrel érvénytelenné tegyék az FCC decemberi döntését.