Szállítja Optane moduljainak mintapéldányait az Intel

Végre szállítja Optane-alapú (NV)DIMM memóriamoduljainak mintapéldányait az Intel. Az Apache Pass kódnevű nem felejtő (vagy nem volatilis) modulok 512 gigabájtig skálázódnak. Kapacitáson felül a többi specifikációról egyelőre mélyen hallgat az Intel, így sem a memóriák sebessége, sem pedig azok terhelhetősége nem ismert. Ezek fölött vélhetően még egy jó darabig sűrű köd lebeg majd, az Intel szerint ugyanis a nagyközönség már csak valamikor jövőre kaphat az Optane modulokból.

A Optane DC Persistent Memory az AnandTech beszámolója szerint (egyelőre) három kapacitásban létezik: 128, 256, illetve 512 gigabájt. Utóbbi opció négyszerese a jelenleg piacon lévő legnagyobb, 128 gigabájtos DDR4 kapacitásánál, amely jól szemlélteti az Optane előnyét a kapacitássűrűséget tekintve. Ezzel szemben késleltetésben, illetve sávszélességben borítékolhatóan alulmúlja a DRAM-alapú modulokat az Optane, a feljebb említett szűkszavúság miatt azonban egyelőre csak találgatni lehet, hogy pontosan mekkora mértékben.

Többek között ezért is opció az Optane és a sztenderd DDR4 modulok mixelése, az Intel demórendszerében például 192 gigabájt DDR4, illetve 1 terabájt Optane van különféle SATA és NVMe SSD-k mellett. Mindez ugyanakkor a már piacon lévő platformok egyikével sem valósítható meg, az Optane támogatást ugyanis a közeljövőben érkező, Cascade Lake SP fejlesztéséhez köti az Intel, amely további befektetéseket jelent majd a technológiára ácsingózó vásárlók részéről.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Az Optane egyébiránt elsősorban a DRAM modulok potenciális alternatívája miatt érdekes, illetve lehet meghatározó. Ezzel ugyanis már a memória-alrendszer szintjén létrejöhet a tárolórétegzés, a DRAM mellé szúrt nem felejtő, viszonylag gyors modulokkal. Ezért az Optane modulok jó darabig szinte teljes egészében az adatközpontokba kerülnek majd, ahol az NVDIMM-mel kialakítható memóriahierarchiával jelentősen gyorsítható a rendszer válaszideje.

Ehhez ugyanakkor a szoftveres oldalt alaposan át kell gyúrni, a programok ugyanis bátrabban nyúlhatnak a memóriához, a folyamatos, gyors elérést igénylő, de kritikus fontosságú adatok is tárolhatóak a modulokban, miközben a gyorsabb elérésből nem, vagy csak kevésbé profitáló adatok maradhatnak alsóbb szinteken, a különböző sebességű háttértárakon.

Alapos csúszásban

Az Intel és a Micron még 2015 júliusában, nagy dérrel-durral bejelentett 3D XPoint technológiája ugyanis jelen állás szerint nagyjából egy éves csúszásban van. A szóban forgó bemutatón még 2016 eleji dátumot ígértek a cégek, amely helyett végül csak tavaly tavasszal sikerült piacra dobni az első 3D XPointra épülő Optane SSD-t. Ez ráadásul a legnagyobb jóindulattal sem váltotta be a korábbi ígéreteket, mint például a NAND-hoz viszonyított ezerszer jobb élettartamot. A fejlesztés igencsak fiatal korát tekintve ez ugyanakkor nem volt nagy meglepetés, az Intel (és a partner Micron) pedig folyamatosan dolgozik a technológia továbbfejlesztésén, amelynek egyik eredménye, hogy az Optane-re épülő P4800X SSD (és 900P) már elérte az 1,5 terabájtos kapacitást.