Repülőrajtot vehet az 5G - csak nem Európában
Megnyitotta új budapesti székházát az Ericsson, mely elsősorban régiós K+F központként működik majd. Az avatón rész vett a cég elnök-vezérigazgatója, akivel a protokollt követően ültünk le beszélgetni.
Nehéz időket él meg Európa egyik legnagyobb távközléstechnológiai vállalata, az Ericsson - a céget az ázsiai konkurensek, azok közül is elsősorban a rendkívül gyorsan fejlődő és ambiciózus terveket dédelgető Huawei komoly nyomás alatt tartja. A svédek válaszul kénytelenek voltak az ilyenkor szokásos költségcsökkentési intézkedések és átstrukturálás végrehajtására, mely hosszú távon is fenntarthatja a felszínen a vállalatot. Az 5G-éra hajnalán a verseny ismét élénkülni látszik, a legfőbb hadszíntér azonban vélhetően ezúttal sem Európa lesz - utalt rá Börje Ekholm elnök-vezérigazgató újságírók előtt, az Ericsson új budapesti székházának megnyitóját követően.
Már 2015-ben készen volt a vas
Ennek egyik nyilvánvaló oka, hogy Kína - ahol a helyi gyártók részben (gazdaság)politikai indíttatásból tradicionálisan dominánsak - ma már egyértelműen a világ legnagyobb felvevőpiaca az 5G-képes maghálózati és rádiós berendezéseket illetően. Ez egyébként az előrejelzések szerint nem is igen fog változni, a mintegy 800 operátort tömörítő GSMA prognózisa alapján 2025-re mintegy 1,2 milliárd embert érhetnek el az 5G-s hálózatok, a felhasználói bázis harmadát pedig Kína adja majd.
"Az 5G már nem a jövő, hanem jelen, elsősorban mobil szélessávú hálózatok kapacitáséhségének köszönhetően. Az operátoroknak muszáj az 5G-s kereskedelmi hálózatokat mielőbb élesbe állítaniuk, hogy el tudják szállítani a hatalmas adatmennyiséget. A mi rendszereink 2015 vége óta fel lettek készítve az 5G-s működésre, lényegében elég lesz egy szoftverfrissítést küldeni rájuk, ami fontos szempont a mobilszolgáltatóknak, akik így viszonylag fájdalommentesen tudnak 5G-re migrálni" - mondta el Ekholm a beszélgetésen.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A cégvezető hozzátette, az 5G-alapú hálózatok terjedésének a Fixed Wireless Access (FWA) technológia is megágyazhat majd. Ezzel a technológiával a szolgáltatók részben vagy egészében kiválthatják a költségesen kiépíthető vezetékes szélessávú hálózatokat. Az Egyesült Államokban a tervek szerint idén év végén, legkésőbb jövő év elején indulhatnak az első FWA-hálózatok, melyek születésnél az Ericsson is ott bábáskodik majd. Az ázsiai régió inkább az 5G ipari felhasználására fókuszál, így Kínában, Koreában és Japánban elképesztő ütemben zajlanak az ilyen irányú fejlesztések - tette hozzá az elnök-vezérigazgató.
Európai kihívások
"A legbizonytalanabb régió talán Európa lehet. Úgy vélem, ez elsősorban a több kihívást rejtő befektetési környezetnek köszönhető. Ide tartoznak a spektrumfelhasználással kapcsolatos bizonytalanságok, vagy a szektor kiszámíthatatlanabb szabályozása" - értékelte az európai helyzetet Ekholm. "Persze ettől még Európában is megjelennek rövidesen az első kereskedelmi 5G-hálózatok, a kérdés inkább az, hogy milyen penetrációval számolhatunk" - hívta fel a figyelmet a vezető.
Az Ericssonnál most úgy látják, hogy a mobiltávközlési szektor az előzetes prognózisokhoz képest körülbelül egy évvel előrébb jár az 5G-s implementáció terén, a kereskedelmi hálózatok indulásával pedig a svéd gyártó már idén számol némi marginális árbevétellel, mely az ezen hálózatok számára szállított eszközök értékesítéséből származik. Érdekesség, hogy az Ericsson tavaly októberben kiadott saját üzleti prognózisában 2020-ig gyakorlatilag nem szerepelt ez az árbevétel-faktor, vagyis a cég még nemrégiben is meglehetősen konzervatív megközelítéssel állt hozzá a generációváltáshoz.
Ekholm a HWSW kérdésére kifejtette, bár a hálózatieszköz-gyártók a már említett egyszerű eszközfrissítésnek köszönhetően jelentősen támaszkodhatnak meglévő ügyfélbázisukra, mindez azonban nem jelenti azt, hogy a piac évtizedekre teljesen megmerevedne (ez esetben egyébként a Huawei több mint a piac felét letarolhantá 4G-s beszállítói szerződései alapján). Az 5G-s hálózati megoldások rugalmasságából fakadóan ma már nincsenek jelen azok a limitációk, melyek az operátort lényegében egy beszállítóhoz kötik, bár tény, hogy új tenderek kiírása és az eszközcserék helyett lényegesen egyszerűbb elvégezni egy központi szoftverfrissítést a néhány éves berendezéseken.
Itthon Zalaegerszegen indulhat
E logika alapján hazánkban minden bizonnyal a Magyar Telekomnál jelenhet meg először olyan 5G-alapú hálózat, melynek az alapját Ericsson berendezések nyújtják majd, méghozzá elsőként alighanem Zalaegerszegen, ahol az 5G-s teszthálózat kiépítése jelenleg is zajlik. A Telekom és az Ericsson egyébként éppen tegnap írt alá újabb 3 évről szóló beszállítói szerződést, így a svéd gyártó 2021-ig még biztosan szállít hálózati berendezéseket a szolgáltatónak.
Kérdéses, hogy mi lesz a ZTE eszközöket használó Telenor Magyarországgal, mely ráadásul éppen az 5G-éra hajnalán vált tulajdonost, így a szükséges beruházások a tranzakció lezárásáig szinte biztosan nem valósulhatnak meg. A ZTE körül kialakult helyzetet Ekholm diplomatikusan kommentálta, mondván az Ericsson a fejleményektől függetlenül igyekszik mindig a legjobbat nyújtani ügyfeleinek, és erre építve bővíteni megrendelői bázisát.
Érdekesség, hogy a Huawei berendezésekre építő Vodafone-ba várhatóan jövő nyáron beolvadó UPC Magyarország révén a brit tulajdonú operátor hazai leányánál is lesz némi Ericsson-érdekeltség. A két cég 2015-ben kötött öt évre szóló együttműködési megállapodást menedzselt szolgáltatások nyújtásáról, így a megállapodás értelmében az Ericsson látja el a helyszíni és telephelyi karbantartó tevékenységeket a UPC (később a Vodafone) vezetékes hálózatán.
Az Ericsson a Telekom mellett egyébként egy még egyáltalán nem működő hazai mobilszolgáltató számára is szállít berendezéseket. A svéd cég a román kézben lévő DIGI épülő mobilhálózatának első számú beszállítója, akárcsak a DIGI anyaországában, Romániában. Bukarestben éppen május elején tartott közös 5G demót az Ericsson és a DIGI. Az akkor bemutatott prototípus platform 10 Gbps sávszélességet kínált és a jelenlegi 4G-s hálózatokhoz képest tizedére csökkent válaszidőt.