Facebook: mi jár az Európai Parlament fejében?
Lehet, hogy MarK Zuckerbergnek sikerült kibújnia az Európai Parlement képviselőinek kérdései alól, de nem is ez a lényeg. A meghallgatásból kiderült, hogy a képviselők mennyire kritikusan állnak a Facebookhoz. A GDPR-ral pedig ennek anyagi következményei is lehetnek majd, ha a vállalat nem változtat az üzleti modelljén.
Nem sokkal többet tudhattunk meg Mark Zuckerbergtől az Európai Parlament tegnap esti brüsszeli meghallgatásán sem, ahol a Facebook vezérigazgatóját kérdezhette a bizottság - erről a videó például itt érhető el. A közösségi óriás alapítója már rutinosan kerülte el a komoly kérdések megválaszolását a Cambride Analytica nevéhez fűződő 87 milliós felhasználós adatvisszaéléssel kapcsolatban, amiben tulajdonképpen a meghallgatás módja is segítette. Rövid nyitóbeszédeket követően a képviselőcsoportok vezetői egymás után sorolhatták fel a kérdéseiket, amelyre a végén Zuckerbergnek válaszolni kellett volna, de már nem igazán jutott rá idő.
A konkrétumok helyett viszont a megszokott koreográfia szerint ezúttal is bocsánatkérés, fogadkozás, és ígéret következett, hogy a fennmaradó kérdésekre a vállalat majd írásban nyújtja be a választ. Hasonlót hallhattunk az amerikai kongresszusi meghallgatáson is, viszont a válaszokkal egyelőre nem találkoztunk. Bár az Európai Parlamenttel szemben Zuckerbergnek kevésbé volt kötelessége az igazmondás, de a válaszait azért is kellett jól megfontolnia, mert az EP elég nagy befolyással bír a döntéseket is hozó Európai Bizottság véleményére. A kérdésekből és az elmaradt válaszokat követő reakciókból viszont arra lehet következtetni, hogy az Európai Parlament nem áll barátságosan a közösségi óriáshoz.
Legalább már vállalják a felelősséget
Zuckerberg a nyitóbeszédében felkészülten sorolta fel az európaiakat érintő facebookos szolgáltatásokat, úgy mint a terrortámadások során használt "biztonságban vagyok" funkciót vagy a vállalkozásokat segítő funkciókat a közösségi oldalon, amelyet a vezérigazgató szerint Európában 18 millió cég vesz igénybe, és több mint felük ezen keresztül vehetett fel új embereket is. Azonban Zuckerberg elismerte, hogy korábban nem vállaltak elegendő a felelősséget az álhírekkel, a választásokba való külföldi beavatkozásokkal és az adatvédelmi problémákkal kapcsolatban, ami hiba volt - egyébként szinte szó szerint ugyanez hangzott el korábban a kongresszusi meghallgatáson is.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Ezt követően a Facebook-vezér összefoglalta az elmúlt hónap bejelentéseit, hogy milyen intézkedéseket tettek az adatvisszaélések és az álhírek megakadályozása érdekében, úgy mint a 200 app felfüggesztése, a hirdetéseket átláthatóbbá tévő funkciók, vagy éppen a GDPR-ral is összefüggő eseménytörténet-törlés, amelyről az F8 konferencián hallhattunk bővebben. Az európai érdekeltség bizonyítása miatt a Facebook alapító elárulta, hogy 2020-ra a vállalat 10 ezer európait szeretne alkalmazni a jelenlegi 7 ezer helyett. Szintén eddig az időpontig 1 millió európai kisvállalkozásnak is digitális készségfejlesztő tréninget tervez tartani, ami egyébként jól mutatja az amerikai cég európai befolyásoló hatását.
Az EP képviselők kritikusak
Az Európai Parlament tagjai szerint viszont a felsorolt tevékenység egyáltalán nem elég az adatvisszaélések megakadályozására, és az európai felhasználók adatainak védelmére. A meg nem válaszolt kérdések közt felmerült, hogy a Cambridge Analytica valóban egy elszigetelt esetnek tekinthető-e a politikai befolyásolásra, az adatvisszaélésre vagy csak a "jéghegy csúcsa", és a jövőben újabb botrányok derülhetnek ki, amelyről a vállalatnak ugyan van tudomása, de nem értesítette a felhasználóit. Ráadásul ahogy Philippe Lamberts zöld párti képviselő is rámutatott, nincs olyan lista jelenleg, ami bemutatná a Facebookon futó politikai kampányokat, és nem is lehet kivonni magát a felhasználóknak a hirdetések alól.
Manfred Weber, az Néppárt képviselőcsoportjának vezetője rámutatott továbbá, hogy senki nem ismeri azt az algoritmust, amely meghatározza, hogy kinek a bejegyzését látjuk a hírfolyamban, és ez milyen sorrend szerint jelenik meg. A képviselő szerint az algoritmus működését nyilvánosságra kellene hozni a jövőben, mivel egy ilyen fontosságú kérdés nem lehet egyszerűen a vállalat felelőssége. A képviselő visszautalt a korábbi kongresszusi meghallgatásra is, amelyen Zuckerberg képtelen volt megnevezni egy konkrét versenytársat, ami alátámasztja, hogy mekkora hatalom van a Facebook kezében. Úgyhogy az Európai Parlament ösztönözné a Facebookot, hogy működjön együtt az európai hatóságokkal, és folytasson nyíltabb tevékenységet.
Végeredményben a legtöbb Európai Parlamenti tag arra volt kíváncsi, hogy a vállalat képes lesz-e betartani május 25-re a GDPR szabályait, mivel az európai adatvédelmi rendelet szerint a felhasználók megfelelő beleegyezése nélkül a cég nem gyűjtheti a felhasználók adatait és végképp nem adhatja el azokat más cégeknek. Ha pedig valaki szeretne leiratkozni a közösségi oldalról, akkor minél gyorsabban valamennyi adatát törölni kellene. Syed Kamall konzervatív képviselő az "árnyékprofilok" problémakörét is szóba hozta, azaz hogy a vállalat nem csak a saját felhasználóiról gyűjt adatokat, hanem Facebook pixellel más internetezőkről is, akiknek viszont lehetőségük sincs megtekinteni a róluk tárolt adatokat, ami szintén GDPR-ellenes.
Többek közt Udo Bullmann szociáldemokrata képviselő rávilágított, hogy a Facebook üzleti modellje jelenleg teljesen ellentétes a felhasználók érdekeivel, a személyes adatok védelmével és a nemzeti szuverenitással. Világosan látszik, hogy mindezzel az európai képviselők mind tisztában vannak, úgyhogy a Facebookra a GDPR alkalmazásba lépésével nagy büntetések várhatnak, ha nem változtat alapjaiban a működésén. Az eddigi gyakorlat szerint viszont a büntetések kiszabása hosszadalmas folyamat volt európai szinten, és kérdéses, hogy ez a napokon beül alkalmazásba lépő adatvédelmi rendelet esetében milyen hatékonysággal fog működni.