Három éven belül több mint duplájára nőhet a NAND chipek bitsűrűsége

2021-re a jelenleginek több mint duplájára nőhet a 3D NAND lapkák rétegeinek száma - derül ki az Applied Material friss tanulmányából. A félvezetőipar ismert szereplője szerint a jelenlegi átlag 64 rétegről három év alatt 140 rétegre juthat el a vezető gyártók fejlesztése, amellyel párhuzamosan bő 110 százalékkal nőhet a bitsűrűség. Ennek hála jelentősen csökkenhet az egységnyi kapacitású lapkák előállítási költsége, amellyel párhuzamosan megindulhat lefelé a chipek, illetve az arra épülő különféle SSD-k ára.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Az Applied Material szerint már idén 90 környékére kúszik fel a NAND lapkákban kialakított rétegek száma, a piacvezető Samsung esetében ez jelenleg állás szerint 96 réteget jelenthet majd, amely kerek 50 százalékos növekedést jelentene a tavaly óta tömeggyártásban lévő 64 rétegű fejlesztéshez képest. A tanulmány a jövő évre nem vár számottevő előrelépést, 2020-ban viszont 120 környékére léphet fel a rétegek száma, egy évvel később pedig már 140 magasságában mozoghat az érték. Az Applied szerint utóbbi értékhez már új anyagokat kell bevetni, illetve tovább kell csökkenteni az egyes rétegek magasságát, amit már idén 60-ról 55 nanométerre redukálhatnak a gyártók.

Olcsóbb SSD-k jöhetnek, de mikor?

Az egységnyi szilíciumterületre levetített magasabb bitsűrűség egységnyi kapacitás olcsóbb előállítását hozhatja magával, amely egyenes utat jelenthet az SSD-k árainak további mérséklődéséhez, optimális esetben. Azonban nem kell sokat visszalapozni ellenpéldához, hisz például a Samsung 2016 őszén még azt vizionálta, hogy 2017 és 2018 között a 256 gigabájtos meghajtók ára az 1 terabájtos HDD-k szintjére süllyed. Ez jelen állás szerint nagyjából 45-50 dollárt jelentene, amely alapján kijelenthető, hogy a dél-koreai gyártó korábbi prognózisa túl optimista volt, a szóban forgó kapacitásért ugyanis jelenleg modelltől függően 60-80 dollárt kell kifizetni.

A beteljesületlen jóslat mögött az időközben jelentősen megnőtt igények állnak. 2016 ősze óta ugyanis nagyot nőtt az igény a NAND-flash lapkákra, az exponenciálisan emelkedő keresletet pedig viszonylag hamar túlszárnyalta a csupán lineárisan emelkedő gyártókapacitását, így a komponensek ára az évek óta tartó lejtmenet után kissé emelkedni kezdett. A kiugró igények hátterében oroszlánrészük van az okostelefon gyártóknak, például az Apple az iPhone 7 bevezetésével megduplázta készülékeinek háttértár-kapacitását, amely példát többen is követték.

Emellett a konzumer SSD-k iránti kereslet is megnőtt, egyre több OEM gyártó szállítja HDD helyett flash-alapú meghajtóval PC-it, az adaptációs arány a várakozásokat túlszárnyalva már meghaladja a 30 százalékot. Végül, de nem utolsó sorban a nagyvállalati megoldások is alaposan kivették részüket a kereslet növekedéséből, az elmúlt bő 1-1,5 évben egyre több all-flash tároló került piacra, miközben kizárólag merevlemezre épülő megoldásból egyre kevesebb kerül piacra.