Szerző: Koi Tamás

2018. május 8. 21:01

Hivatalos: megveszi a Vodafone a UPC-t

Szerdán pont kerülhet az évtized egyik legnagyobb európai telekommunikációs akvizíciójával kapcsolatos találgatások végére. Lapértesülések szerint eldőlt, hogy a Vodafone Csoport felvásárolja a Liberty Global németországi és bizonyos kelet-európai leányvállalatait, ezzel a brit tulajdonú mobilszolgáltató több országban - köztük hazánkban - is rendkívül erős kábeles pozíciókat szerez.

Frissítés: cikkünk megjelenését követően, szerda reggel a felek hivatalosan is bejelentették szándékukat, így a kiadott közlemények szerint immár bizonyos, hogy a Liberty Global eladja német, román, cseh és magyar leányvállalatait a Vodafone Csoportnak. A 18,4 milliárd eurós összértékű tranzakció a jövő év közepén zárulhat le, az Európai Bizottság jóváhagyását követően.

Pár órán belül véget érhetnek a találgatások a Liberty Global és a Vodafone akvizíciós megállapodása kapcsán: a Financial Times úgy tudja, holnap bejelenthetik a felek, hogy a brit tulajdonú mobilszolgáltató felvásárolja az amerikai kábelcég több európai leányvállalatát. Az üzlet létrejötte valójában már senkit nem érhet váratlanul az iparágban, gyakorlatilag évek óta csak az volt a kérdés, hogy mikor egyeznek meg a felek a részletekben. Így többek közt a vételárban, mely eléri a 18 milliárd eurót.

Kábelbarátság

A Liberty Global - mely egyebek mellett a UPC Magyarország tulajdonosa is - és a Vodafone közt idén év elején, közel két és fél év után kezdődtek újra a tárgyalások a két cég érdekeltségeinek összevonásáról. A Vodafone-nak régóta eltökélt célja, hogy vezetékes szolgáltatásokkal egészítse ki portfólióját, ez az elhatározás ezúttal akvizíciók formájában ölthet testet több európai piacon, így elsősorban Németországban, de többek mellett Magyarországon is.

voda_liberty

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Noha a Vodafone és a Liberty Global közti násztánc évek óta zajlik, a tárgyalások 2015 szeptemberében megszakadtak, miután a cégek több fontos ponton nem tudtak megegyezésre jutni egymással. John Malone, a Liberty Global feje akkor azt nyilatkozta, hogy bár a két szereplő érdekei közösek, és az összeolvadás kézenfekvő lenne, a felek közt olyan hozzáállásbeli különbségek vannak az üzlet bizonyos aspektusait tekintve, mely útjában áll a megállapodásnak.

Az azóta eltelt három évben a felek érdekei jelentősen változtak, így a Vodafone Csoport a tárgyalások körüli médiavisszhangra reagálva már februárban világossá tette, hogy nem vegyesvállalat létrehozásában gondolkodik. Noha a két cég a holland piacon vegyesvállalatban vonta össze erőit, a mostani megállapodásnak már egyértelműen az a célja, hogy a brit gyökerű mobilszolgáltató rendkívül erős vezetékes pozíciókat szerezzen magának a kontinensen, így hatékonyabban tudjon harcba szállni az olyan, integrált szolgáltatásokat kínáló távközlési cégekkel, mint a Deutsche Telekom, illetve annak leányvállalatai.

A frusztrált milliárdos

Az akvizíció egyben azt is jelentheti, hogy John Maloney "kábelcowboy" cége több évtized után jelentősen leépíti európai jelenlétét. Bár a két cég közti tárgyalások megszakadásakor még maga Maloney nyilatkozta, hogy kevés esélyt lát a megegyezésre, nyílt titok, hogy az amerikai kultúrából származó Libertyt hosszú évek óta frusztrálják az európai piacon zajló "bizonyos trendek". Összességében ez lehetett az egyik szempont, melynek köszönhetően a menedzsment végül a régiós kivonulás mellett döntött.

A Liberty Global vezérigazgatója, Mike Fries két évvel ezelőtt Amszterdamban számos jelentősebb kelet-európai médium - köztük a HWSW - képviselői előtt úgy nyilatkozott, hogy a régió, melyben a társaság a 90-es évek eleje óta jelen van, fontos piac a Liberty számára. A cégvezető ugyanakkor kiemelte, hogy a régióban bizonyos nyugati piacokhoz képest jóval élénkebb verseny zajlik az ügyfelekért, ez, valamint a lényegesen alacsonyabb fizetőképes kereslet a szolgáltatások árán is meglátszik.

Fries a román piacot felhozva példaként emlékeztetett rá, hogy Romániában ugyanazért a szolgáltatásért 75%-kal kevesebbet kell fizetni, mint Hollandiában, az Egyesült Államokkal összehasonlítva pedig még kontrasztosabb a kép, hiszen egy ottani, 160 dolláros díjcsomagot Romániában 4-6 euróért ad a szolgáltató. Mike Fries 2016-ban a magyarországi piac sajátosságaira is reagált röviden, az éppen akkor bevezetett, a TV2 és az RTL Klub továbbításáért felszámított kötelező programdíjat említve.  

Mindenkit lesokkolhat itthon

A UPC Magyarország tulajdonosváltása teljesen újraoszthatja a lapokat a magyar távközlési szektorban. A cég lakossági és üzleti vezetékes ügyfeleinek száma megközelíti a 850 ezret, a UPC ügyfélbázisának mérete ezzel nagyságrendileg megegyezik a román kézben lévő DIGI-ével. A piaci erőviszonyok azonban idén jó eséllyel jelentősen változnak majd azáltal, hogy a DIGI felvásárolja az Invitel lakossági üzletágát - ezzel további mintegy 400 ezer ügyfelet bekebelezve.

A Vodafone Magyarország egyébként már önállóan, más, nagyobb helyi szereplők bevonása nélkül is megkezdte vezetékes lábának kiépítését, az így kínált szolgáltatások azonban kizárólag üzleti ügyfelek igényei szerint lettek kialakítva. A kábeltévé- és internetszolgáltatások piacán egyaránt második szereplőnek számító UPC bekebelezésével ugyanakkor merőben új helyzet állhatna elő, a mobilpiacon évekig, évtizedekig szenvedő Vodafone kombinált csomagjainak köszönhetően hirtelen a Telekom első számú, messze legfontosabb versenytársává válhatna hazánkban.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról